Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1055 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1056 nosokra, akik ma az ország kenyerét takarítják be, és ha visszagondolok arra, hogy ezelőtt há­rom-négy évvel, öt-hat évvel a paraszti dolgo­zók, a termelőszövetkezeti parasztok ezrei, száz­ezrei kaszával a vállukon, sarlóval a kezükben takarították be, most pedig mondhatnám azt, hogy párezer ember — igaz hogy hősies munká­val — takarítja be az ország kenyerét. Azt is mondhatom elvtársak, olyan időszakban, ami­lyen időszak most van, nem kell mondani az elvtársaknak, látják, tudják, érezzük, 35—40 fokos hőségben. Kedves Elvtársak! Itt azért feltétlenül — habár több esetben felvetődött — kérem az elv­társakat, kérem a kormányt arra, hogy továbbra is figyelemmel kell kísérni ezt, mert hiszen na­gyon komolyan vetődik fel az aszály okozta problémák rendezésének sora. Tudniillik a hely­zet az, hogy szembe kell nézni ezzel a kérdéssel, és csakis szervezetten léphetünk fel, hogy a to­vábbi károsodásokat megelőzzük. A megelőzés nagyszerűen besegíthet a további problémák megoldásába. Nem kívánok részletesen foglal­kozni ezzel a kérdéssel, az elvtársak, a képviselő­társak ezzel már foglalkoztak. Ugyanakkor, amint említettem, nagyon fontosnak tartom a termelőszövetkezetek továb­bi fejlődése, a mezőgazdasági üzemek beruhá­zása szempontjából az előrelépést az ország terü­letén. Az átszervezés időszakában az egyik leg­fontosabb probléma volt, hogy a meglévő állat­állomány nagyüzemi elhelyezése biztosítva le­gyen. Ezt a kérdést nyugodtan nyugtázhatjuk, mert a mezőgazdaság — egyetértésben kor­mányzatunk, pártunk célkitűzéseivel — nagy­szerűen megoldotta. Ezekkel a szerfás épületek­kel, amit most szidunk, azt mondjuk elavul­tak — mert tényleg elavultak —, nagyszerűen és időrendileg megoldottuk, szinte egy-két év alatt. Amit itt a beszámoló, illetve az értékelés is az előterjesztett törvényjavaslatban elmond, ténylegesen megoldottuk, mégpedig úgy, hogy jelenleg arról beszélhetünk, hogy az állati férő­helyek megvannak az ország területén. De az, hogy milyenek, maga a beszámoló is azt említi, hogy mintegy egyharmada ezeknek szerfás épü­let, egynegyede pedig régi, elavult épület. De tényleg így is van, s meg kell állapítani, hogy a ténylegesen meglevő, mennyiségben megfelelő állati férőhelyek mintegy fele, háromnegyede elavult épület, ahol korszerű technológiát, kor­szerű termelést, nagyüzemi tenyésztői munkát, hizlalást nem lehet végezni. Most ezzel a problémával kapcsolatban itt, e helyen szólalok fel, annak érdekében, hogy a további lépés az állattenyésztési telepek, hiz­lalótelepek elavultságának felszámolása, még­pedig olyan vonatkozásban, hogy a majd létesí­tendő új épületeket, építményeket olyan szín­vonalra tudjuk hozni, ami a tényleges köve­telményeknek megfelel. Felvetődik a kérdés, hogy milyen okozato­kat hoz a jelenlegi állapot. Kormányzatunk nagyszerűen támogatja a termelőszövetkezete­ket. Többek között a tuberkulózis felszámolása az állattenyésztésben. De hogy lehet megelőző lépést tenni ezekben az épületiekben? Szinte le­hetetlen. Vagy igen sok károsodást okoz a ter­melőszövetkezetekben a vírusos betegség. Töb­bek között járásunk területén a sertésállomá­nyunkat nem megtizedelte, hanem azt lehet mondani, teljesen elvitte a gyönge állatállo­mány egy részét. Volt olyan állomány, amelyi­ket teljesen elvitt a vírusos hasmenés. Kedves Elvtársak! Éppen ezért a jövő fel­adatokban az állattenyésztés és az állattenyész­téshez tartozó egyéb épületek rendezése kerül napirendre. Mi a feladat ezzel kapcsolatban? El­sősorban a szerfás épületek felszámolása új, korszerű, komplett állattenyésztő és hizlaló far­mok létrehozásával. Korszerű gépekkel, techno­lógiával, utakkal. Kedves Elvtársak! Én nem akarok senkit bántani, de amikor egy ipari üzem bárhová települ, szinte elképzelhetetlen az, hogy burkolati út nélkül, járda nélkül, szo­ciális épület nélkül, és egyebek nélkül legyen felépítve. Csak egy mezőgazdasági üzemet lehe­tett így létrehozni. Természetesen, hogyha mi a mezőgazdasági termelést olyan szintre akar­juk hozni — mert azt akarjuk —, mint amilyen szint az ipari szint, tehát ipari színvonalra, ak­kor feltétlenül azokat a feltételeket is bizto­sítani kell, mint az ipar számára adott. Felvetődik ez, hiszen ez jogos kívánság, mondhatja bárki az én szemembe: igazad van, de hogyan? Kedves Elvtársak! Az átárazással kapcsolatosan hivatalosan az új árakban 14—18 százalékkal jelentkezik az áremelkedés az épít­kezések vonatkozásában. Hogy néz ki ez tény­legesen? Űgy néz ki — megnéztem egészen konk­rétan egy költségvetést —, hogy egy 108 férő­helyes tehénistálló az átárazás előtt 1 700 000 fo­rint körül mozgott, attól függött, hol állították azt fel. Most, az átárazás után 2 800 000 forintba kerül. Hogyha pedig egy komplett szarvasmarha­telepet nézek, amire elkészítettük a beruházási programot, akkor elvtársak úgy néz ki, hogy egy tehénférőhely mintegy 40—50 ezer forintba kerül a termelőszövetkezetnek. Természetesen az állami dotációval, az álla­mi megsegítéssel együtt. Az a kormányhatáro­zat, hogy a termelőszövetkezetek komplett szarvasmarha-, sertéstelepeihez 70 százalékos állami dotációt kap a termelőszövetkezet, nagy­szerű dolog, de végeredményben kérdés, ho­gyan lehet végrehajtani. Ezt a kérdést figyel­mébe szeretném ajánlani a mezőgazdasági kor­mányzatunknak, hogy alaposan és nagyon sür­gősen meg kell nézni, s az elkövetkező költség­vetés készítésénél erre feltétlenül tekintettel kell lenni. Felvetődött az a kérdés is irányunkban — és jogosan —, hogy a mezőgazdasági termelő­szövetkezeteknek, a mezőgazdaságnak saját ma­gának kell most már lábra állnia az építkezések vonatkozásában is. Jogos ez a felvetés. Létre is hoztuk a termelőszövetkezeti önálló építő-bri­gádokat, vállalkozásokat, de a legelmaradottabb eszközökkel — a kőműves-kalapáccsal és a kő­műveskanállal — rendelkeznek, mert hiszen felszerelve nincsenek, vagy kevésbé vannak ezek a termelőszövetkezeti önálló közös vállal­kozások. Most úgy tudják, hogy ezek a vállal­kozások megoldják a mezőgazdaság ez irányú problémáját. Persze a kérdés felvetése egyszerű dolog. A végrehajtása hogyan történhet? Az len-

Next

/
Oldalképek
Tartalom