Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

1051 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 1052 káztatnunk, hogy a kései beszerzés miatt már eleve terméskieséssel legyünk kénytelenek számolni a következő esztendőben. Tudomásom szerint a forgalmazó AGROKER Vállalat azért nem hajlandó a műtrágyát a korábbinak megfelelően rendelkezésre bocsátani, mert az mindaddig, amíg a gazdaság ki nem fizeti, az ő készleteként szerepel, s így eszközlekötési járulékot, az összeg 5 százalékát kell fizetnie érte. Fel kell vetni, vajon népgazdasági szempontból mi ér többet: az a pár forint holdankénti vállalati megtakarítás-e, vagy az a veszteség, amely azzal érte a népgazdaságot, hogy a nem kielégítő műtrágyázás következtében több száz forint a holdankénti veszteség terméskiesésben. Az intézkedés lehetne átmeneti jellegű is, és csak addig maradna érvényben, amíg a gazdaságok annyira meg nem erősödnének, hogy megfelelő év végi tartalékok felhalmozásával annyira megelőznék magukat, hogy már nem okozna gondot vagy zárszámadási pénzügyi nehézséget a műtrágyának előre történő megvétele. Tisztelt Országgyűlés! A felvetett problémákkal nem a gondokat kívántam szaporítani, hanem választóim megbízásának teszek eleget, amikor kérem az országgyűlést, hogy utasítsa a szakbizottságokat a kérdések tanulmányozására, hogy a bizottságok jelentése alapján az 1969-es költségvetési évben a kormány a javaslatokat figyelembe vehesse és gazdasági lehetőségeinkhez mérten intézkedjék. Az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Németh István képviselőtársunk következik szólásra. NÉMETH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi költségvetés végrehajtásához közoktatási vonatkozásban kívánok hozzászólni. Baranyai viszonylatban szeretném megerősíteni az 1967. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat indoklását. Az országos egészből kiemelve elmondanám eredményeinket, problémáinkat, amelyek bizonyos mértékig sajátosan baranyaiak, de a reform megvalósításának szemszögéből az egésznek szerves részei. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a kulturális és oktatási kiadásoknál az előző költségvetési év összehasonlításában mutatja, hogy erre az ágazatra 1967-ben 520 millió forinttal több ráfordítás történt. Ez a kedvező irányú emelkedés megyénkben és Pécs városában is hasonlóan jelentkezik. A megyében 167 millió forintról 173 millió forintra, Pécs városában 94 millió forintról 102 millió forintra növekedett. Ez a fokozott gondoskodás tette lehetővé, hogy megyénkben az 1967-es költségvetési évben saját beruházásból megyei szinten 8 középés általános iskolai tantermet, Pécsett húsz középiskolai, húsz általános iskolai tantermet, 225 óvodai férőhelyet létesíthettünk. Nőtt a szakrendszerű oktatás aránya, nőtt az önálló tanulócsoportok száma, aminek természetes következménye, hogy csökkent az összevont tanulócsoportok száma. Pécsett a kettős váltás három év távlatában 6 százalékos csökkenést mutat. A reform céljainak gyakorlati megvalósítása szükségessé teszi az iskolák felszereltségi szintjének növelését is. Legyen szabad kissé szélesebb skálán megvilágítanom fejlődésünket. A beszerzésekre fordított összegek 1960-tól 1966-ig országosan és a megyében is egyenletesen emelkedtek. Országosan az 1966. évi beszerzés összege 156,2 százaléka az 1960. évi beszerzési összegnek. Megyénk vonatkozásában az 1966. évi beszerzés 303,7 százaléka az 1960. évi beszerzésnek. Hat év alatt háromszorosára növekedett. 1967-ben a beszerzésre fordított költségvetési összeg erősen csökkent. Az új mechanizmusra való áttérés miatt takarékossági intézkedéseket kellett foganatosítani. így 1967-ben a beszerzésre fordított összeg már csak 74,4 százaléka az 1966-ban beszerzésre fordított összegnek. Az 1968. évi beszerzési előirányzat tovább csökkent. A modern oktatás napról napra új eszközöket igényel, a meglevők elhasználódnak, korszerűtlenné válnak. A reform szellemében eredményes munkát csak kellő és korszerű eszközök birtokában végezhetünk. Ezért ez alkalommal szeretném kérni a pénzügyminiszter elvtársat, hogy a jövő évi tervezésnél a Művelődésügyi Minisztérium ez irányú, egész biztosan növekvő igényét jóindulatú megértéssel kielégíteni szíveskedjék. Tisztelt Országgyűlés ! Legyen szabad a költségvetés összefüggésében a fizikai dolgozó szülők gyermekei hátrányos helyzetének segítéséről szólnom. A hátrányos helyzet kialakulásában legnagyobb szerepe a családi körülményeknek van, a másik alapvető tényező azonban az iskolák színvonalának különbözősége. Miben látom itt a költségvetési segítséget? Abban, hogy a demográfiai hullám általános iskolai levonulása következtében tanulócsoport, tanterem, pedagógus szabadul fel. Ezeket a felszabadult erőket hagyjuk meg a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Engedélyezzük a kisebb létszámú csoportbontásokat ott, ahol a hátrányos helyzetű tanulók létszáma indokolttá teszi. Külön kell szólnom a szakközépiskolai hálózat szervezéséről. Megítélésünk szerint a hálózat fejlesztésére és az oktatás feltételeinek megteremtésére nagyobb gondot és több pénzt kellene biztosítani. Ez a gond jelenleg a közigazgatási egységekre hárul, a több megyét érintő központi iskolák fejlesztésének, felszerelésének gondja pedig egy, legtöbbször a nagyobb városok gondja. Például Pécs város vonatkozásában az egyes szakközépiskolák Zala, Somogy, Tolna számára is képeznek szakembereket. A szakközépiskolák száma évről évre emelkedett, és gondolom, emelkedni is fog. A fent említett területi képzésből adódóan a középiskolai tanulók száma nőtt, ugyanakkor a kollégiumi kapacitás elégtelen. Mi adódhat a jelenlegi helyzetből? Kollégiumi hely hiányában az egyes szakközépiskolák felvétele csak megyei szintre szorítkozhat. Más megyékből csak minimális létszámot fogadhat. A példa alapján me-