Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

991 Az Országgyűlés'13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 992 ilyen okokból megítélt támogatás tartós, és kö­vetkezménye ár- és elszámolási rendszerünknek. Azonban még mindig jelentős volumenű a nem eléggé gazdaságos termelés, illetve export, amit szintén támogatni kell. Köztudott, hogy a dotációkat és árkiegészí­téseket olyan időpontban kellett megállapíta­nunk, amikor még nem volt ismeretes, hogy a vállalatok az új viszonyok között milyen ered­ményt érhetnek el. így természetesen lesznek olyan tevékenységek is, amelyekről kiderül, hogy gazdaságosabbak, mint ahogy számítottuk. Ezek­nél a támogatás belátható időn belül csökkent­hető lesz. A kedvező exportstruktúrára való nyugodt átállás érdekében állami visszatérítést kapnak a vállalatok. A visszatérrítés egy részét évenként csökkenő mértékben állapítottuk meg, feltételez­ve, hogy a ma még támogatásban részesített ex­porttevékenység fokozatosan gazdaságosabbá válik. A külkereskedelmi struktúra kedvezőbbé válásával mérsékelhető lesz az exportforgalom egységére jutó visszatérítés is. A mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott dotációk jelentős mértékben a kedvezőtlen ter­mészeti adottságokból eredő veszteséges gazdál­kodással függnek össze. Ezeknek az adottságok­nak a befolyásolása hosszan tartó folyamat. A mezőgazdasági üzemeknek kitartó erőfeszítése­ket kell tenniük a természeti adottságokhoz iga­zodó termelési szerkezet kialakítására, és a me­zőgazdasági termelés olyan fejlesztésére, amely biztosítja a dotáció fokozatos csökkenését. Gazdaságirányítási rendszerünk átalakításá­nak egyik fő célja a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása. E céllal csak átmenetileg egyeztet­hető össze az állami támogatások ilyen rendkí­vül nagy mértéke. Azokon a területeken és abban az ütemben, ahogyan azt a zavartalan termelés és forgalom lehetővé teszi, a gazdasági egységeknek fel kell készülniük az állami támogatások folyamatos, jelentős csökkenésére. A vállalatok többsége ez­zel tisztában van és intézkedéseket dolgoz ki gazdálkodási feltételeinek javítására, a gazdasági hatékonyság, a nyereség növelésére. Több vál­lalat — az exportlehetőségek bővítése, import­megtakarítás, újabb piacokra történő közös érté­kesítés megteremtése érdekében — kezdemé­nyezte, illetve fokozta a kooperációs lehetőségek kihasználását külföldi cégekkel. így például a Diósgyőri Gépgyár kooperációs megállapodást hozott létre egy külföldi céggel a Magyar Hajó­és Darugyár részére szükséges termékek gyár­tására. Ezzel importmegtakarítást érnek el és egyben újabb exportra alkalmas gépkonstrukciót honosítanak meg. A kormány Gazdasági Bizottsága néhány népgazdasági szempontból jelentős vállalat távo­labbi fejlesztési és üzletpolitikai elképzeléseivel külön is foglalkozik, hogy — kellő áttekintés és a helyi ismeretek birtokában — gazdasági cél­jainknak megfelelően terelje és serkentse a vál­lalatokat. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyes vállalatok az általános adózási vagy egyéb jövedelem-befizetési rendszer alóli kivételek szerzésével, kedvezmények, állami támogatás el­érésével kívánják nyereségüket növelni. Az egy­séges kötelezettségek alól a reform indulásakor — a szükséges esetekben — kivételt tettünk. A népgazdaság vállalatai közül — az építőipart nem számolva — minden tizedik valamilyen kedvezményt élvez. Az engedmények és támo­gatások a már elhatározottnál szélesebb körben aligha lehetnek indokoltak. Ezért az újabb tö­rekvéseknek a központi szervek általában ellen­állnak, mert érvényesülésük fékezné a reformtól várt kedvező hatások kibontakozását. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági reform bevezetését külkereske­delmi oldalról is alá kellett támasztani. Számot­tevő importra volt szükség a zavartalan indulás biztosításához, amit nehezen tudott követni az export növekedése. 1967-ben a szocialista vi­szonylatú fizetési mérleg mégis kisebb aktívum­mal zárt. A cserearányok a tőkés piacokon a múlt évben a nyersanyag-importárak csökkenése miatt számunkra kedvezően alakultak. A terme­lési és exportstruktúra, valamint a hatékonyság lassú javulása miatt azonban a konvertibilis va­lutájú viszonylatokra összeállított fizetési mérleg továbbra is érzékeny pontja a gazdaságnak. Az új gazdaságirányítási rendszerben meg­változik a külkereskedelmi tevékenység is. A termelővállalatok közvetlenül érzik a külső pia­cok igényeit és értékítéletét. A külső és belső piacok közvetlenebb kapcsolata megfontolásra és a külkereskedelem hatékonyságának javítására készteti a vállalatokat. 1968 első öt hónapjában a kivitel 9 százalék­kal magasabb volt a tavalyi megfelelő időszak­nál. Ezen belül a rubel-elszámolású export az össz-exportnál gyorsabban nőtt. A szocialista or­szágokba irányuló export struktúrája kedvezően alakult, s a gazdaságosabb termékek irányába tolódott el. Részben ennek a következménye, hogy a forgalom növekedésénél jóval lassabban nőtt a folyósított állami visszatérítés összege. A tőkés országokba irányuló kivitel kismér­tékben magasabb a tavalyi azonos időszakénál. A külkereskedelem közgazdasági szabályozóinak működése nyomán az exportérdekeltség általá­ban kielégítő és várhatóan a tervezettel meg­egyező, vagy azt valamelyest meghaladó kivitelt eredményez. A külkereskedelmi állami visszaté­rítés hatása a vállalatok gazdálkodásában már érzékelhető. Azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok igyekeznek a piaci viszonyokat megismerni, az export jövedelmezőségére gyakorolt befolyását sokoldalúan'figyelembe venni, és erőfeszítéseket tesznek a gazdaságosabb exportstruktúra kiala­kítására. A vállalatok nagy része jelentős figyelmet fordít az elérhető devizaárakra és ezért igyek­szik a legkedvezőbb feltételeket biztosító piacok felé orientálódni, magasabb árakat elérni. Nem reális, hogy néhány termelő vállalat az áreme­lést a minőség javítása, a szállítási határidők rö­vidítése és műszaki üzemszervezési intézkedések nélkül, csupán a külkereskedelemnek adott fel­adatként kívánja elérni. Ugyanakkor tapasztal­ható az is, hogy egyes külkereskedelmi vállala­tok a piaci feltételek nagyobb erőfeszítést igény­lő javítása helyett néha az alacsonyabb árakon történő értékesítéssel akarják az exportot növel­ni. Az összes behozatal ez év május végén azonos

Next

/
Oldalképek
Tartalom