Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-13

981 Az Országgyűlés 13. ülése, 1968. július 11-én, csütörtökön 982 társunk az 1968-ra áthúzódó beruházások árkülönbözetének finanszírozása tárgyában a pénzügyminiszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az ülésszak tárgysorozatául a következőket javaslom: az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; a külügyminiszter beszámolóját a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot és az interpellációkat. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. VÁLYI PÉTER: Tisztelt Országgyűlés ! Hoszszú idő óta először történik, hogy az Országgyűlés az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést részleteiben megtárgyalja. Olyan időszakban kerül erre sor, amikor népünk minden rétegét érintő nagy jelentőségű gazdasági reformot valósítunk meg. A társadalmi szervek, a gazdasági egységek és a dolgozók tevékeny részesei az új gazdálkodási és irányítási rendszer kibontakoztatásának, és a közös ügyhöz méltó módon figyelemmel kísérik működésének eredményeit. Az aktivitás már az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés időszakában megmutatkozott. A termelés 1967-ben jelentősen nőtt: az ipari termelés 9 százalékkal, az építőipari termelés 12 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés is némileg meghaladta az előző évi magas színvonalat. A nemzeti jövedelem 1967. évi növekedése több mint 8 százalékos volt, aimi az elmúlt tíz-tizenöt év átlagánál jóval nagyobb. Különösen gyorsan nőtt a beruházás, amely 19 százalékkal volt több, mint az előző évben. A fogyasztás 6 százalékkal emelkedett. A belföldi felhasználás jelentős növekedését a magas behozatal is elősegítette. A termelés növekedésében nagy szerepe volt az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülésnek, amely az eddiginél nagyobb érdekeltséget teremtett a termelő kapacitások jobb kihasználásában. A vállalatok szabadabban feltárták belső tartalékaikat, igyekeztek fokozni nyereségüket, mivel már nem kellett tartaniuk attól, hogy a következő évi tervet a kedvezőbb eredmény alapján határozzák meg. Érdekek fűződtek a beruházások gyorsabb folytatásához és az export növeléséhez is. A reform biztonságos előkészítése a készletek gyarapítását tette szükségessé. A termelő vállalatok arra törekedtek, hogy biztosítsanak maguknak olyan nyersanyagokat és féltermékeket, amelyek a korábbi időszakban hiánycikkek voltak. A kereskedelmi vállalatok kiegészítették és feltöltötték készleteiket, amit az irányító szervek is serkentettek. Ennek köszönhető, hogy a fogyasztói piac nyugodt és kiegyensúlyozott volt. A nemzeti jövedelem jelentős növekedése lehetővé tette a lakossági jövedelmek és az életszínvonal emelkedését, az állami akkumulációs források bővülését és az állóalapok számottevő növekedését. A kedvező hatások mellett azonban egyes, már fennálló aránytalanságok fokozódtak. Nem javult kellően a termelési struktúra, a megnövekedett import mellett elmaradt az export, a társadalmi felhalmozás hányadának emelkedésével egyidejűleg néhány fontos létesítmény üzembe helyezése elhúzódott, nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Az előzőkben vázolt gazdasági helyzetet tükrözi az állami költségvetés 1967. évi gazdálkodása. Az államháztartás bevételei jelentős mértékben meghaladták az előző évi bevételeket és az előirányzott összeget is. A költségvetési bevételek növekedésének fő forrása a múlt évben is a vállalati nyereségek emelkedése volt. Az állami vállalatok 95 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ami az összbevételek 87 százalékát tette ki. A vállalatok nyereségbefizetése 44,6 milliárd forint volt, ez kereken 18 százalékkal több annál, mint amit a költségvetés összeállításánál számításba vettünk. A nyereség többlete elsősorban a termelés nagyobb növekedésének következménye. A nagy termelési volumen magas jövedelmű szintet tett lehetővé és hozzájárult az egységnyi termelésre jutó nyereségemelkedéshez is azzal, hogy csökkentette az állandó költségek arányát. A vállalatoknál nőtt a nyereségrészesedés. Tovább csökkent a nyereségrészesedésre nem jogosult, és emelkedett az egy havi béreknek megfelelő — tehát maximális — részesedést fizető vállalatok száma. A kifizethető maximumot meghaladó nyereségrészesedést ért el az iparvállalatok egynegyede és a mezőgazdasági üzemek közel egyharmada. Ezek a vállalatok 1968-ra tartalékot képezhettek. A költségvetés kiadásai 3 százalékkal voltak magasabbak az előirányzottnál. A kiadások növekedésének kétharmad részét beruházásokra fordítottuk. A beruházási volumen 1967-ben erőteljesen nőtt és közel 57 milliárd forintot ért el. Ebből a költségvetésben 23 milliárd forint került elszámolásra, 13 milliárd forintot pedig a vállalatok amortizációs befizetéséből fedeztünk. Központi pénzforrásból tehát összesen 36 milliárd forint beruházás valósult meg, ami 11 százalékkal magasabb az előző évinél. A vállalatok és szövetkezetek saját forrásokból történő beruházásai 21 milliárd forintot tettek ki. Ezen belül a vállalati saját alapokból megvalósított beruházások különösen gyorsan, mintegy 22 százalékkal nőttek az előző évhez képest. A vállalatok támogatására 34,5 milliárd forintot fordítottunk, aminek több mint egyharmadát fogyasztói árkiegészítésre használtuk fel, de jelentős összegeket tett ki a vállalati dotációra, a külkereskedelmi árkiegyenlítésre és a mezőgazdasági gépek ártámogatására kiadott összeg is. 42*