Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

71 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán T2 zalmát. Szeretném azonban valamennyi szövetkezet figyelmét felhívni arra, hogy ki kell használni a megnyíló lehetőségeket és minden olyan segédüzemi, melléktevékenységet igénybe kell venni a dolgozók foglalkoztatására, aminek csak valami köze van a mezőgazdasági termeléshez. Ez módot nyújt az üzemen belüi a tartalékok feltárására, javítja a gazdálkodás jövedelmezőségét, emellett állandó munkaalkalmat tud biztosítani a tagságnak. A legfontosabb ezután is az marad, hogy a termelő üzemek vezetői a fő figyelmet továbbra is a mezőgazdasági termelésre fordítsák. Tisztelt Országgyűlés! A jelenleg még érvényben levő egyes rendelkezések hiányosságaira szeretnék egy-két vonatkozásban kitérni. A tájékoztatóban olvastam, és a beszámolóban is hallottam, hogy a sertéshús-termeléssel problémáink vannak, s ezeket a problémákat különböző formában kívánjuk megoldani. Erre szeretnék javaslatot tenni. Megjegyzem, városunk az elmúlt évben is 110 százalékra teljesítette a sertésfelvásárlási tervét, benne szövetkezetünk is 118 százalékra. E téren abban látjuk a hiányosságot, hogy a szerződéskötési rendszerben életben van egy olyan rendelet, amely szerint a hús- és húsjellegű sertést 120 kilogrammos súlyban lehet legmagasabb áron átvenni, és ha a 120 kilogrammot meghaladja, a vállalat egy forinttal olcsóbbért veszi át. Az a javaslatunk, hogy az illetékes minisztérium és a felvásárlási szervek dolgozzanak ki olyan szerződéskötési rendszert, amelyben a hús- és húsjellegű sertést 140—150 kilós súlyig vennék át árcsökkenés nélkül. Tapasztalatunk szerint eddig a súlyhatárig arányban áll a hús- és a zsírállomány növekedése, a takarmányértékesülés pedig éppen a 120 kilón felüli sertéseknél a leggazdaságosabb. A százötven kilóig történő hizlalás azt is jelentené, hogy az egyébként is kevés elhelyezési lehetőséget legalább 25 százalékkal meg tudnók növelni. Azt javaslom az illetékes minisztériumnak, hogy a sertésfelvásárlási rendelkezéseket vizsgálják felül és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének hosszú ideig gátja volt, a termelési kedvet csökkentette az, hogy a zöldség-, gyümölcs-, szőlőés borfelvásárlást központosítottuk, a gazdaságok kötelesek voltak termésük nagy részét a felvásárló vállalatoknak átadni. Ez természetesen maga után vonta, hogy olyan áron kellett átadniuk, ahogyan azt a vállalatok érdekei megkívánták, s egyben a lakosságnak nem mindig időben került megfelelő friss zöldség és gyümölcs az asztalára. Ebből az származott, hogy sok esetben szidták a termelőt, amiért nem megfelelő minőségű terményt küld a piacokra. Javaslom, legyen mód arra, hogy a termelőüzemek a megtermelt árut éppen a környező felvásárlókkal tudják szerződésben biztosítani, amivel nagymértékben meg lehetne gyorsítani az árunak rendeltetési helyére kerülését. Felvetődik egy másik probléma is à homokon termő szőlőkkel, a homoki vidéki borokkal kapcsolatban. Mi tudjuk, hogy a mi bortermésünk minősége nem éri el a hegyvidéki borokét. Az illetékes szervek mégis görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy a termelőüzemek csak akkor kapnak szabad kimérési jogot, csak akkor adhatják el a bort a vendéglátó egységeknek, vagy más üzemeknek, ha a megtermelt bormennyiség 70 százalékát átadják a borforgalminak. Javaslatom az, hogy az illetékes szervek vizsgálják félül: változtassuk meg ezt az arányt úgy, hogy a termelőüzem a bor 30 százalékát legyen köteles a borforgalminak átadni, 70 százalékát pedig az illetékes vendéglátóipar útján, vagy esetleg a szabadpiacon lehessen értékesíteni. Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott beszámoló és az előzőleg kézhez kapott tájékoztató is felhívta figyelmünket a gazdálkodás fontosságára és arra," hogy az új gazdaságirányítási rendszerben milyen nagy követelményekkel jár* a gazdálkodási rendszer kialakítása. Ügy gondoljuk, minden termelőüzemnek ezt a szempontot kell előtérbe helyeznie, ez szabja meg feladatait az elkövetkező időben. Természetesen figyelembe kell venni a népgazdaság érdekeit is, ami magában rejti azt is, hogy a kormányzat anyagi ösztönzési rendszerével biztosítsa, hogy a termelőüzemek ezt a rendszert támogassák és segítsék. A fentieket összegezve úgy kell gazdálkodnunk, hogy a gazdálkodás eredményes legyen, eleget tudjunk tenni kötelezettségeinknek,' mindenekelőtt a népgazdaság érdekeinek. Kedves Elvtársak ! A kormány beszámolójával egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Gazsó Sándor képviselőtársunk. GAZSÓ SÁNDOR: A miniszterelnök elvtárs által a kormány munkájáról előterjesztett beszámoló szemléltetően mutatja az eddig megtett utat, népgazdasági téren elért fejlődésünket. Az eredményekre büszkék lehetünk, mert azok felszabadult népünk alkotóerejét mutatják és azt, hogy népünk egyetért pártunk politikájával, kormányunk tevékenységével, azt minden erejével támogatja és a maga aktív termelőmunkájával is részt kíván benne venni. Ezt igazolta á március 19-i választás, amikor népünk szavazataival bizonyította, hogy pártunk politikája helyes és államhatalmi szerveink munkája is az ő érdekeit szolgálja. Az eredmények mellett látjuk és látják a nehézségeket is, amelyek mind helyileg, mind kormányszinten jelentkeznek, s ezek kijavításában is segíteni akarnak, mert tudják, hogy az életben meglevő bajok enyhítése, a problémák megoldása végsősoron az ő érdekeiket is szolgálja. Éppen ezért ért egyet népünk mind nagyobb része az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos eddigi intézkedésekkel, mert már azokból is kitűnik, hogy fejlődésünk gyorsítására irányulnak, végsősoron pedig az életszínvonal stabilizálásához, emeléséhez vezetnek. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a gazdasági életünket átfogó beszámoló több esetben és kérdésben foglalkozott ipartelepítéssel, beruhá-