Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

61 Az Országgyűlés 2. ülése, 1967. július 12-én, szerdán 62 korszerűsödjenek az eddiginél. Félő, hogy a vállalatok figyelemmel a gazdaságosság biztosítására, majd ott fejlesztenek, • ahol a gyorsabb megtérülés biztosított, és nem ott, ahol ez szükséges volna. Másrészt a Balaton-parti kereskedelmi befektetés és gazdaságosság szempontjából nem jöhet számításba az ismert fő ok, nevezetesen amiatt, hogy az illető létesítmények kihasználtsága három, legfeljebb hat hónapra tervezhető. A Balaton-parti létesítmények jobb kihasználtsága érdekében főleg az ezután épülőknél szeretnénk olyan javaslatot tenni, hogy egyes létesítmények egész évi üzemeléssel többféle rendeltetést lássanak el. így például szóba jöhetne egyes szállodáknak,, és korszerűbb üdülőknek a tél folyamán egészségügyi utókezelésre való igénybevétele. De elképzelhető egy olyan üdülő üzemeltetése is, amely az iskolai év alatt az adott terület diákotthoni kollégiumaként üzemelne, mert ettől még a nyári időszakban az üdültetési forgalmat is le tudná bonyolítani és az épület az egész évben kihasznált lehetne. Lényegesen javíthatná az épületek kihasználtságát a termálvíz feltárása is. Azért azonban, hogy az új gazdasági mechanizmusban a Balaton-part fejlesztése ne torpanjon meg, arra hívnám fel a kormány figyelmét, hogy az általános gazdaságossági elvektől eltérően a Balaton-part fejlesztésében érdekelt vállalatoknak az állami preferenciák szélesítésével adjon' olyan kedvezményes lehetőséget, hogy azok szívesen fejlesszenek. Gondolok itt például arra, hogy egy-egy idényjellegű vendéglátóipari vagy kereskedelmi beruházás költségeinek bizonyos hányadát vissza nem térítendő állami támogatásból kellene fedezni. Ezenkívül adó- és egyéb kedvezmények megadásával is lehetne ösztönözni. A fejlesztés eddigi hiányossága volt többek között, hogy a létesítmények járulékos beruházás nélkül készültek el. A tanácsok viszont kommunális fejlesztésre nagyon kevés összeget kaptak, így a jelenlegi kommunális ellátás nem mondható jónak. Így például a SZOT az utóbbi néhány évben csak a Balaton déli partján több száz férőhelyet fejlesztett, épített, de nem kapott lehetőséget arra, hogy az üdülés közvetlen célját szolgáló épületeken túl közmű, út, járda, vagy egyéb, az üdülés kulturáltságát biztosító járulékos beruházáshoz is hozzájárulhasson. Kérjük, hogy a kormány az ezzel kapcsolatos konkrét intézkedések kidolgozásánál e tényt vegye figyelembe és a férőhelyek fejlesztésével összhangban biztosítson a tanácsok részére olyan keretet, amelyből a kulturált üdültetéshez nagyon szorosan kapcsolódó közmű- és egyéb kommunális beruházásokat is biztosítani tudják. Még egy lényeges kérdésről szeretnék szólni, ami szorosan összefügg a Balaton-part fejlesztésével, mert a fejlesztéshez többek között területre is szükség van. Közismert, hogy a Balaton-part hasznosítható területei és parti közelségű területei anynyira be vannak építve, hogy gondot okoz egyegy nagyobb létesítmény elhelyezése. De gondot okoz a magánszemélyek igen nagy mértékben megnövekedett telekigényeinek kielégítése is. 1966-ban a Balaton déli partján mintegy 1200 érdeklődő igényét kellett elutasítani az OTP-fiókoknak telek hiányában. 1967-ben már eddig több mint 1200 állampolgár ez irányú igényét nem tudtuk kielégíteni. Ez a szám jóval nagyobb lehetne, ha nemcsak az írásban érdeklődők számát vettük volna alapul. A kormány által előzetesen kibocsátott tájékoztatóból értesültem arról, milyen nagymérvű a dolgozók betétállománya. Ügy gondolom, hogy a Balaton-parti nyaralóépítési lehetőség kiszélesítése nagymértékben csökkenthetné ezt a betétállományt. A jövőben a közületi és magántelkek hasznosítására, az ez irányú igények kielégítésére az alábbi javaslatokat terjesztem elő. A közületek fejlesztése érdekében már az elmúlt évben az Építésügyi Minisztérium kollégiuma és a Somogy megyei tanács intézkedésére számba vettük az összes Balaton-parti telkeket, köztük a magántulajdonban levő, de a nagyobb közületi létesítmények telepítésére alkalmas területeket is. Sajnos, építési tilalmat elrendelni kisajátítási fedezet hiányában nem tudtunk. Éppen azért, hogy ezek a területek ne legyenek beépítve és ne kelljen esetleg később nagyobb, szanálási költséggel kisajátítani, pénzügyi fedezetet kellene biztosítani arra, hogy e területeket a távlati fejlesztés kedvéért birtokba vehessük. A másik módszer, amellyel közterületeket lehetne nyerni, az, hogy az a szerv, amely erre igényt tart, ne területvásárlásra, hanem partvédőmű építésére fordítsa az összeget, és a partvédőmű építésével nyert területet használja fel építkezés céljára. Előzetes számításaink szerint a partvédőmű kiépítésével nyert telek négyszögölenkénti ára semmivel sem lenne magasabb, mint az eladó telkek jelenlegi szabadforgalmi értéke. így gazdaságosság tekintetében több célt érnénk el egyugyanazon beruházással. Egyrészt ugyanis megszüntetnénk annak a lehetőségét, hogy a víz? évről évre további jelentős területeket mosson el, másrészt a vállalat, vagy intézmény központi helyen kapna területet, és nem utolsósorban ugyanazon beruházással egy nagyon fontos kommunális igényt tudnánk kielégíteni a partfal megépítésével. A balatoni magánnyaraló érdekeltségek biztosítására az utóbbi egy-két év tapasztalatai alapján a társasnyaralók építését ajánljuk. Ezek mind a magánszemély, mind a népgazdaság szempontjából igen hasznosak^ gazdaságosak és előnyösek. Kérjük, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és más érdekelt szervek közművesítési hitelek megelőlegezésével és társasnyaraló-típustervek közrebocsátásával segítsék elő ezek szélesebb körben való elterjesztését. A társasnyaralók mellett a Hagyományos családi nyaralók építésére is nagyobb mennyiségű telket kell a jövőben biztosítani, amire ugyancsak többféle lehetőség kínálkozik.