Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-2

35 Az Országgyűlés 2. ülése, népgazdaságnak a termékre szüksége van, akkor a dolgozók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mint a technikailag magasabb színvonalon álló vállalatoknál foglalkoztatottak. Mind a vállalatnak, mind a felsőbb szerveknek törekedniük kell a technikai körülmények megjavítására. A vállalatot versenyképessé kell fejleszteni, hogy belátható időn belül megszüntethető legyen az állami támogatás. Tisztelt Országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük; az üzemi és a •termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemük, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Megvagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak, munkahelyükön maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a felesleges kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és befolyásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a jogok és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egyenlősdit, többet keressen az, aki munkájával kiérdemli, s szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ütköző, nemkívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az irányításuk ,<alatt álló kollektíva véleményét, a dolgozók hasznos, építő javaslatait. Enélkül nem tudnak eredményesen és kiegyensúlyozottan dolgozni. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek, a párt és a szakszervezetek közötti jó kapcsolatok. Az utóbbiaknak az a hivatásuk, hogy segítsék a gazdasági vezetők működését, ugyanakkor éljenek bátran azokkal a jogokkal, amelyekkel azért rendelkeznek, hogy képviseljék és szükség esetén védelmezzék a dolgozók közösségének és az egész társadalomnak az érdekeit. Meg vagyunk győződve, hogy a reform kedvező hatásai viszonylag gyorsan mutatkoznak majd. A feladat azonban igen sokrétű, bonyolult és nehéz, s a leggondosabb előkészítés mellett is lehetetlen minden problémát előre látni. Számolunk azzal, hogy — mint minden nagy jelentőségű változás végrehajtása során — á kezdeti időszakban átmeneti nehézségek is előfordulhatnak. Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy szintén számoljanak ezzel. Ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el a bizalmukat, egy-egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott következtetéseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan, és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a' nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámo1967. július 12-én, szerdán 36 lójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll. A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és a forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az itt folyó gazdálkodásra is. Alapelveink e téren is tisztázottak, kidolgozottak. A részletes szabályok kimunkálása még előttünk áll. A kulturális célokat szolgáló állami kiadásokat a nemzeti jövedelem nö- • vekedésével arányosan növelni kívánjuk. Az anyagi eszközök felhasználásában olyan változtatásokat szándékozunk megvalósítani, melyek révén a kulturális célkitűzések nagyobb összhangba kerülnek a kulturális intézmények és vállalatok gazdálkodásával. Ezen a területen is növekszik az intézmények és vállalatok, a tanácsok, az alkotó műhelyek önállósága és felelőssége. Egyszerűbbé válik az irányítási rendszer, csökkennek az igazgatási költségek. Kulturális alapot létesítünk, ebből segítjük a kultúrpolitikailag értékes művek, alkotások létrehozását, terjesztését és népszerűsítését. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban az oktatás és a kultúra, majd pedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozom. Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményeinek. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követelményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. Sokat javult a középiskolás és egyetemi fiatalok tanulmányi eredménye, szilárdult erkölcsi-politikai szemléletük, világnézetük, növekedett közéleti aktivitásuk. Gyarapodnak politikai, tanulmányi és kulturális akcióik, amelyek a fiatalok nagy tömegei számára jelentettek maradandó politikai élményt, közösségi tevékenységet. A fiatal szocialista hazafiakban is elmélyül • a proletár internacionalizmus érzése. A vietnami nép ellen folytatott szennyes amerikai háború, az izraeli agresszió, a görög katonai puccs ellen őszintén tiltakoztak. Szabad idejükben végzett § munkájukból anyagi segítséget nyújtottak vietnami testvéreinknek. Nagy gondot kell fordítanunk a középiskolák megfelelő arányainak javítására, a szakközépiskolák fejlesztésére. A szakközépiskoláknak nagyobb terület, egész megye, sőt esetenként több megye iskolázási igényét kell kielégítenie, ezért úgy határoztunk, hogy — természetesen a mezőgazdaságiak kivételével — szakközépiskolákat csak nagyvárosokban létesítünk. Ez maga után vonja, hogy kollégiumokat is kell létrehoznunk és fenntartanunk. Bár az ötéves terv időszakában 800 középiskolai tantermen kívül 3700 kollégiumi helyet is létesítünk, nyíltan megmondjuk, hogy a kollégiumi elhelyezés feszültségeit a legközelebbi években még nem tudjuk megoldani. Az ipari szakközépiskoláknál a tanműhe-