Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.

Ülésnapok - 1967-1

11 Országgyűlés 1. ülése 1967. április 14-én, pénteken 12 ellene? (Nincs.) Ügy látom, nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Úgy látom, hogy nem. Ennélfogva megállapítom, hogy az Országgyűlés Kállai Gyulát az Országgyűlés elnökének, Vass Tstyánnét és dr. Beresztóczy Miklóst az Országgyűlés alelnökeinek, Galló Ernőt, Papp Lajost, Pala Károlynét, dr. Pesta Lászlót, Polyák Jánost és dr, Prieszol Olgát az Országgyűlés jegyzőinek megválasztotta. Tisztelt Országgyűlés! A korelnökség feladatát befejezte. Az Országgyűlés ülését 10 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.29—12.44. Elnök: KÁLLAI GYULA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Az Országgyűlés most megválasztott tisztségviselői, az alelnökök, a jegyzők, valamint a magam nevében őszinte köszönetet mondok önöknek a kitüntető és megtisztelő bizalomért, amely megválasztásunk alkalmából teljes egyöntetűséggel nyilvánult meg személyünk iránt. Valamennyiünk nevében ígérhetem, hogy minden erőnkkel, legjobb tudásunkkal arra törekszünk, hogy e bizalomnak minden tekintetben megfeleljünk. Engedjék meg, hogy élve az alkalommal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országgyűlés tisztségviselői nevében meleg szeretettel üdvözöljem az új országgyűlést, valamennyi kedves képviselőtársunkat, önök útján szívből üdvözöljük és köszöntjük a több mint hétmillió választópolgárt, akiknek bizalmából az új országgyűlés 349 képviselője elfoglalhatta helyét hazánk legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületében. Tisztelt Országgyűlés! Testületünk tagjait már az új választójogi törvény alapján egyéni választókerületekben, s néhány helyen több jelölt közül választották meg. Az új választójogi törvényt az országgyűlés az elmúlt ciklusban azzal a céllal alkotta meg, hogy tovább szélesedjék hazánkban a szocialista demokrácia, növekedjék a közéleti aktivitás, s mindez új, magasabb szintre emelje az országgyűlés munkáját is. A választások tapasztalatai alapján megállapíthatjuk: az új választási rendszer a politikai érdeklődés megélénkülését eredményezte, eleven pezsgést vitt közéletünkbe, tovább növelte a tömegek aktivitását és az eddiginél jóval nagyobb mértékben irányította a figyelmet a képviselők és az országgyűlés tevékenységére. Hisszük, hogy mindez jótékony hatást gyakorol mind az egyes képviselők, mind az egész országgyűlés munkájára. Az utóbbi években az országgyűlésben és közéletünk más fórumain is elhangzott az az igény, hogy az ország életének irányításában tovább növekedjék a képviselők,, az állandó bizottságok és az országgyűlés szerepe és tevékenysége. Ez az igény teljesen érthető és jogos. Az országgyűlés a népszuverenitás legfőbb szerve, ahol társadalmunk minden osztálya és rétege, a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, a városi és falusi kispolgárság képviselve van, benne a nép akarata, közös céljainak egysége, bölcsessége testesül meg; itt, ebben a testületben jelen van az egész ország. E testület tagjai a nép küldöttei, akik a nép megbízásából és akaratából járnak el és a népnek tartoznak felelősséggel. Legfelsőbb államhatalmi szervünk hivatott arra, hogy az ország életének és fejlődésének legfontosabb kérdéseit megvitassa, róluk határozzon és az állampolgárok életére, jogaira és kötelességeire vonatkozó törvényeket alkosson. Ez a testület hivatott arra, hogy meghatározza a kormányzati munka irányvonalát, ellenőrizze a kormány és az egész szocialista államszervezet tevékenységét. Ennek a megtisztelő feladatnak az országgyűlés tagjai, a képviselők akkor tudnak eleget tenni, ha állandó, szoros kapcsolatot tartanak választóikkal, segítik és bátorítják a tömegek kezdeményezéseit, felszínre hozzák és támogatják az ország előrehaladását szolgáló hasznos javaslataikat. Tisztelt Országgyűlés! Történelmünk során most vagyunk először abban a helyzetben, amikor népünk egészét egyetlen nagy valóban nemzeti cél, a szocializmus teljes felépítése egyesíti. Képviselőtársainkat a magyar nép, a szocializmus teljes felépítésének programjával küldte az Országgyűlésbe. A mostani választások is bebizonyították, hogy a Magyar Népköztársaságban más politikai platformnak helye és jövője nincs. Bizonyosak vagyunk benne, hogy országgyűlésünk, amely tevékenységével kiemelkedő módon vett részt népünk eddigi történelmi vívmányainak, a szilárd, szocialista néphatalomhak és a szocialista társadalmi rend alapjainak megteremtésében, további munkásságával sikeresen járul hozzá a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez ! Országgyűlésünk legfontosabb külpolitikai feladata, hogy államunk nemzetközi tevékenységét a béke megvédése és az emberiség társadalmi előrehaladása érdekében irányítsa. Ezért ápoljuk és erősítjük a szocialista országokhoz és mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő testvéri barátságunkat és szövetségünket. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért és társadalmi fejlődésükért küzdő új államokkal, valamint az imperialista elnyomás és agresszió ellen harcoló népekkel — különösen a szabadságáért küzdő hős vietnami néppel, amelyet innen az országgyűlés alakuló üléséről is testvéri támogatásunkról biztosítunk. Külpolitikánk fontos része az is, hogy a békés egymás mellett élés elvi alapján kölcsönösen előnyös kapcsolatokat és együttműködést kívánunk kialakítani és fenntartani a más társadalmi berendezkedésű államokkal. Országgyűlésünk az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának szellemében tovább kívánja ápolni és fejleszteni kapcsolatait és együttműködését más államok legfőbb törvényhozó testületeivel. Meggyőződésünk, hogy amikor ezt tesszük, népünk és egyben az emberiség békéje, a népek barátsága érdekében cselekszünk. Azt akarjuk, hogy a világ népei békében