Országgyűlési napló, 1967. I. kötet • 1967. április 14. - 1968. december 19.
Ülésnapok - 1967-4
221 , Az Országgyűlés 4. ülése, 1967. július 14-én, pénteken 222 Ha már szót kaptam, hadd tegyem még hozzá az előbbiekhez: ez a sajnálatos példa is utólag igazolja a két minisztérium összevonásának szükségességét. Mivel a mi példánk is alátámasztotta ennek szükségességét, igen örülnénk annak, hogy ha ez az egyesített minisztérium, most már megszabadulva a tárcasovinizmustól (Derültség és taps.), salamoni bölcsességgel olyan intézkedést hozna, hogy a megígért termálkútból valóság is legyen. Tisztelt Országgyűlés ! Bár többen említették a gyenge termelőszövetkezetek kérdését, úgy érzem, én sem térhetek ki teljesen ez elől. Járásom 160 000 katasztrális holdnyi területének egynegyedén a lakosság 29 százaléka 11 községben gyenge talajon, úgynevezett cseri talajon gazdálkodik. Ezt azért említem meg, mert az erózióhoz és a vizek szabályozásával kiküszöbölhető természeti hátrányokhoz viszonyítva a mi problémánk nem ilyen egyszerű/Ugyanis a cseri talajok jellemző tulajdonsága, hogy különböző mélységekben kőpad húzódik, tehát vizet át nem eresztő réteg van jelen, amely tavasszala túlzott vízszivárgást akadályozza, majd szárazság esetén lehetetlenné teszi a talajvíz kapilláris úton való feljutását. A statisztika tükre tagadhatatlanul bizonyítja, hogy ennek következményeként az e területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben nemcsak az egy tagra jutó jövedelem, hanem a termésátlag is éppen, hogy csak meghaladja a járás átlagának felét: 60 százalék körül mozog. Ennek a kedvezőtlen természeti hatásnak tulajdonítjuk, hogy az utóbbi négy esztendőben az itt gazdálkodó termelőszövetkezetek területéről 800 személy, tehát szinte egy egész kisközség lakossága vándorolt el és keresett kedvezőbb megélhetési lehetőséget. Amiért szót kértem, azt az indokolja, hogy értesülésünk szerint a jövőben csak azok a termelőszövetkezetek részesülhetnek állami kedvezményben, amelyekben az aranykorona-érték tíz korona alatt van. E terület nagybirtokos urai sem szívesen gazdálkodtak rossz adottságú területen, s ők maguk is próbáltak ettől szabadulni. Hogy az egyébként nagyon rossz .adottságú és csak nagy termelési költségekkel művelhető területektől minél kedvezőbben szabadulhassanak, és mivel ez módjukban állt, mesterségesen tornászták fel — tájékozódásom szerint — az aranykorona értékét, és ezért mutat a valóságnak nem megfelelő képet az aranykorona ottani értékelése. Kedvet kapva Klaukó elvtárs kezdeményezésétől, szóvá tenném: a kormány már három évvel ezelőtt megígérte, hogy az aranykoronaértéket felülvizsgálja, és tudomásom szerint eddig ebből nem lett semmi. Megkérdezném: tervezi-e a kormány, és ha igen, mikorra az aranykorona-érték végleges rendezését, ami ezt a sokat feszegetett kérdést — a termelés, az adózás alapját képező aranykorona végleges rendezését — megoldaná. Tisztelt Országgyűlés! Még egy témakörrel szeretnék foglalkozni, mégpedig azzal, hogy az önálló gazdálkodás, a nagyobb haszonra való törekvés olyan jelenségeket is felvet, amelyek aggállyal töltik el a mezőgazdaság dolgozóit. Véleményem szerint nem véletlenül került a televízió falusi riportjába a kisebb kapacitású vasútállomások megszüntetésének a problémája. Ugyanilyen aggállyal figyeljük a termeltető üzemek — a cukorgyár és egyéb gyárak —, azon törekvéseit, hogy önköltségcsökkentés céljából szüntetnek meg korábban üzemeltetett átvevőhelyeket. Klaukó elvtárs érintette, hogy a nem megfelelő tárolás miatt mennyi takarmány megy tönkre. Elmondanék egy mifelénk használatos rossz szállóigét: nagyüzemeink termelni most már — úgy, ahogy — megtanultak, csak az a baj, hogy a megtermelt mennyiséget nem tudják betakarítani. Ezt úgy is megfogalmazhatom: ahhoz, hogy az ötéves tervidőszakban az" egy évre eső hányadot elérjük, talán nem is kellene többet termelnünk, hanem a megtermeltet kellene az eddiginél sokkal kevesebb veszteséggel betakarítani. Mivel a betakarítás egyik legfontosabb feltétele a szállítókapacitás — amely csúcsmunkák idején eddig is kevésnek bizonyult —, alapos az aggodalmunk és gyanúnk: az ilyen átvevőhelyek indokolt vagy indokolatlan megszüntetése nemcsak a szállítás hosszát növeli meg, hanem esetleg egy csoportba való összetömörítése még torlódást is okoz. Ezzel, akarva-akaratlanul, lassítanánk a betakarítás eddigi ütemét is, és félő, hogy a megtermelt áruk egy része vagy csökkent értékben kerülne rendeltetési helyére, vagypedig jelentős része talán el is pusztulna. Ezzel kapcsolatban kérjük az illetékeseket, hogy az ilyen döntések előtt ne csak az érem egyik oldaláról, tehát a vállalat szempontjából, vizsgálják a hasznosság kérdését, hanem az érem másik oldaláról, a termelők oldaláról is. Komlós János műsorának szellemében (Derültség és taps.) nem ártana, ha ezt a kérdést az érem harmadik oldaláról, a társadalom egészének szempontjából is felülvizsgálnák! (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Még egyetlen gondolatot említek meg dióhéjban. Amikor a társulásról beszéltem, elfelejtettem megemlíteni: mivel a mezőgazdaságban szinte krónikusan visszatérő jelenség a fehérjehiány, járásunk termelőszövetkezeteinek egy része szárító- és abrakkeverő üzem létesítését határozta el. Saját erőből és bizonyos forrásokból e célra a közeljövőben ötmillió forintot kívánunk beruházni. Ezzel kapcsolatban van egy aggályunk. Ezen a területen jelenleg a terményforgalmi birtokában működik egy keverőüzem. Ha most a termelőszövetkezetek is létrehozzák a saját önálló ellátásukra az üzemet, félő, hogy a most meglevő rendelés hiányában munka nélkül marad. Itt vetődik fel az a gondolat, hogy nem volna-e ésszerűbb bizonyos térítés ellenében, alapos felülvizsgálat után, ezt a meglevő üzemet a termelőszövetkezeti társulásnak átadni, hogy az ez után eszközlendő beruházásaikat most már a köré a meglevő keverőüzem köré csoportosítanák. Kérném az illetékeseket, hogy a lehetőség határain belül ezt is vizsgálják felül. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kormány eddigi tevékenysége és az itt elhangzott kormánybeszámoló garancia arra, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket népünk, országunk jólétének javítása érdekében használja fel, ezért a kormánybeszámolót elfogadom és ígérem, hogy