Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-30
967. január 28-án, szombaton 2052 2051 Az Országgyűlés 30. ülése 1 mértékben már alkalmazunk.. Molnár elvtárs beszélt arról, hogy Csepelen már vállalati hozzájárulással építenek társasházakat. Ami most Csepelen folyik, ezt megcsináljuk most a szénbányászatban is, s úgy gondoljuk, hogy 1968ban valamivel szélesebb körre terjesztjük ki. Bizonyos előrehaladást mindenesetre ez is jelent majd. Az építőipari kapacitással kapcsolatban többek részéről felmerült a vidéki téglagyárak és mészégetők munkába állításának kérdése is. Nekem az a véleményem, hogy ahol szükséglet van a többletépítőanyagra, ahol ez ésszerű, racionális, ott ezt meg kell csinálni. Tudomásom szerint már történt is egy sor ilyen újra üzembehelyezés. Szeretnék néhány gondolatot elmondani a tanácsi gazdálkodással kapcsolatban is. Elsősorban Hargitai elvtársnőnek válaszolnék, aki egyrészt erélyesen (derültség) nekem szögezte a kérdést, másrészt eléggé összefoglalóan adta fel: hogyan fog festeni a tanácsok szerepe az új 1 " mechanizmusban. Az elképzelés a következő. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez még nem jóváhagyott javaslat, csak annyiban, amennyiben a párt Központi Bizottsága az alaptéziseket jóváhagyta. A részletesebb elképzelés az, hogy ötéves bevételi szabályozást csinálnánk, öt évre, egy tervperiódusra megmondanánk, milyen bevételekkel számolhat a tanács. A bevételek körét az eddiginél szélesebben akarjuk megszabni. Szerepel köztük például az úgynevezett kommunális adó, amit a központi irányítású vállalatok fizetnének a tanács háztartásába. Ez azt jelenti, hogy egyrészt előrelátóbbá válik a tanácsok gazdálkodása, mert öt évre előre tudnak kalkulálni, másrészt szélesebb lesz a gazdálkodásuk. Elképzelésünk szerint a beruházások jelentős részét is saját kereteiken belül bonyolítanák le. Hogy mi lesz az ágazati minisztériumok szerepe? Ügy gondolom, az ágazati minisztériumok szerepe az operatív kérdésekben minimális kell, hogy legyen a tanácsoknál. Operatív kérdésekbe nem szabad beleszólniuk. Ma rengeteg ilyen kérdésbe szólnak bele a minisztériumok, ideértve a Pénzügyminisztériumot, meg a többi, nem ágazati minisztériumot is. (Mozgás és derültség.) Azt hiszem, hogy a szakigazgatási tevékenységre viszont szükség van a továbbiakban, tehát bizonyos jól kiválasztott, központi koordinációt igénylő, nem operatív kérdésekben szerepe van az ágazati irányításnak. Ezek a kérdések a közeljövőben kerülnek majd a kormányszervek elé, ott születik döntés e kérdésekben. De azért a vonalak közelednek egymáshoz és. kezd kialakulni az egységes álláspont. xj Lényeges vonás az új tanácsi mechanizmusban, amit szintén felvetettek mások is — ha jól emlékszem, Varga elvtárs —, hogy a létszám- és bérgazdálkodás terén is egyszerűbb eljárást akarunk követni. Bizonyos összevontabb béralapgazdálkodást képzelünk, ami lehetővé teszi a minőségi bérezést, ami probléma a tanácsoknál és lehetővé teszi a feladatok ellá89 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ tását kisebb létszámmal, de kvalifikáltabb munkaerővel. Be akarjuk vezetni az amortizációt, a felújítási alapot a tanácsi intézményeknél, hogy itt is előrelátóbban tudjanak a felújítási keretekkel gazdálkodni. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg az Elvtársak, hogy végül néhány szót mondjak az új mechanizmussal kapcsolatban felmerült kérdésekre. Ezt a problémakört szintén elég sokan érintették. Meggyőződésem, hogy azokban az eredményekben, amelyek 1966-ban mutatkoztak, az 1964. decemberi határozatok mellett nagyon nagy szerepe van már az új mechanizmusnak is. Egyrészt konkrét intézkedésekbén, amelyeket már bevezettek, másrészt abban, hogy minden területen tért hódít ez a szellem, a bürokráciamentesebb, decentralizáltabb gazdálkodás szelleme. Ez egyre inkább helyet követel a gyakorlatban, és a vállalatok, termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a tanácsi munkában is eleven hatóerővé váltak már ezek a gondolatok. Ez meggyőződésem. Természetesen a reform a maga komplexitásában 1968-ban kerül bevezetésre és igazán akkor fog kibontakozni. Minden remény megvan arra, hogy ez valóban fel fogja szabadítani az alkotó erőket, pezsdítőleg hat majd a fejlődésre, az életszínvonal emelésére, csökkenteni fogja a bürokráciát, és általában társadalmi vonatkozásban a szocialista demokrácia kibontakozására, kiszélesedésére vezet majd. Az új gazdaságirányítási rendszer szempontjából 1967 rendkívül jelentős év, az átmenet éve, amikor tulajdonképpen meg kell alapoznunk a reformot. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek fél szemmel már a jövő évre nézve kell gazdálkodnia, azon kell gondolkodnia minden egyes cselekedeténél a vállalati igazgatónak, a termelőszövetkezeti elnöknek, a tanácsi vezetőknek és mindenkinek, akit ez érint — márpedig nagyon sok embert érint —, hogy mi lesz cselekedetének kihatása a jövő évben. Biszku elvtárs beszélt erről a beruházásokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy most már amit a beruházók csinálnak, az lényegében saját kockázatukra történik, mert a további években az anyagi érdekeltség rendszerében, az egész irányítási rendszerben ennek a konzekvenciái jelentkeznek. Ezért van nagy jelentő^ sége annak, hogy ez az év folytassa és erősítse azokat a kedvező tendenciákat, amelyek már két év óta tartanak, hogy minél több tartalékot már az idén felszínre hozzon. Meggyőződésem, elvtársak, hogy az eddigi eredmények birtokában ez az év meghozza a maga eredményeit és hozzájárul majd ahhoz, hogy fokozottan hozzuk felszínre azokat a lehetőségeket, amelyek megvannak a szocialista rendszerben, s amelyeket még nem tudtunk teljes mértékben felszínre hozni. Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer szeretném megismételni, hogy az összes felmerült problémákat meg fogják vizsgálni az illetékes szervek. Kérem, hogy a terv- és költségvetési bizottság előadója által javasolt módosításokkal a kormány által előterjesztett költségvetést az Országgyűlés fogadja el. (Taps.) \
