Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-30

2043 Az Országgyűlés 30. ülése 1967. január 28-án, szombaton 2044 4,5 százalékkal csökkentették. Ennek következ­tében az eredetileg tervezett nyereséget valami­* vei több mint 13 millió forinttal felülmúlták. Tisztelt Országgyűlés! Múlt évi eredmé­nyeink nagyban összefüggnek gazdaságirányí­tási rendszerünk tökéletesítésével, a gazdaság­irányítás reformjából fakadó intézkedések fo­ganatosításával. A változások helyességét szá­mos konkrét eredmény igazolja. Például a már említett konzervgyár nem éppen kódex előírá­sai alapján épült és mégis a felső és alsó veze­tés, valamint a dolgozók összefogása folytán úgy sikerült, hogy az 1967. évi tervben külö­nösebb beruházási és tervutasítás nélkül mint­egy 500 vagonnal több konzerv termelését irá­nyozták elő. Mi, Békés megyeiek úgy értékeljük, hogy a mezőgazdasági lakosságról történt gondosko­dás, az emberekről való gondoskodás mellett nagy jelentőségű a mezőgazdasági munka von­zóerejének növelése és ebből eredően a mező­gazdasági szövetkezeti gazdálkodás további erő­sítése és szilárdítása szempontjából. De nem utolsó sorban perspektívában biztosítja az élel­miszer- és könnyűipar és más mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar tevékenységének növeléséhez szükséges alapanyag növekvő igé­nyének megfelelő mennyiségét. E célkitűzések kedvezően hatnak majd me­gyénk ipari fejlődésére, mivel iparunk alap­anyagát nagy részt'a mezőgazdaság biztosítja. \ Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi állami költségvetésben Békés megye úgy bevételi, mint kiadási vonatkozásban megfelelő helyet foglal el. Munkánkat nagyban megnehezíti az a körül­mény, hogy az elkövetkezendő esztendőkben még nagy lemaradást kell pótolnunk az iparo­sodás, városiasodás, kulturális, szociális, egész­ségügyi és kommunális ellátottság terén. Ezért üdvözöljük a költségvetés azon elha­tározását, amely szerint kiemelt módon foglal­kozik Békéscsaba város gázellátásának meg­gyorsításával: mégis, a lehetőségek arra ösz­tönöznek bennünket, hogy a gázmezőhöz közel fekvő Orosháza és a tervben szereplő Gyula város gázellátását is mielőbb megvalósítsuk. Az elmúlt ciklus a kommunális ellátottság és a lakosság életkörülményei javításának szempontjából igen gyümölcsöző volt. Pártunk és kormányunk segítségével, szorgos munkál­kodásunkkal jelentős eredmények születtek. Megyénk lakossága látja, értékeli ezt. Nagy bi­zalommal reméli ä fejlődés folyamatos ütemét. Sajátságaink az 1966-os évben megváltoz­tak. Eggyel nőtt városaink száma. A gazdasági fejlődéssel tovább nőttek gondjaink is. Ezért kérem a kormányt és a pénzügyminiszter elv­társat, hogy már az 1967. évi tartalékok évközi felhasználásánál ezen körülményre szíveskedje­nek figyelemmel lenni. Hivatkozom arra, hogy az elmúlt ciklus alatt megyénkben 1409 lakás épült állami erőből. A megye iparosodása, vá­rosiasodása szükségessé teszi, hogy a harmadik ötéves terv keretén belül ugyanannyi épüljön, de ha a lehetőségek megengedik, a pártunk IX. kongresszusa által javasolt lakásépítési többletkeretből megyénk is részesüljön. El­mondhatom, hogy megyénkben az anyag, vala­mint az építési kapacitás rendelkezésre áll. A harmadik ötéves terv időszakára lebontott 900 lakás a tervidőszak első három évében fel­épül. Az 1969—1970-es években a fennálló feltételek előreláthatólag kiaknázatlanok. A továbbiakban még egy jelenségre kívá­nok rámutatni. Az új gazdasági rendben elő­térbe kerülő takarékossági és célszerűségi szem­pontok a feladatok koncentrálását kívánják. Erre a követelményre hivatkozva javasolom, hogy döntsék el az illetékes tárcák a város ipar­területének vontató-vágánnyal történő ellátását. Ez az iparvágány-hiány már most mintegy 2 millió forint évi többletköltséget okoz csupán a Békéscsabai Konzervgyárnak. Ezenkívül .a további ipartelepítés ilyen irányú elokészítésé­"nek hiánya több olyan célszerűségi hibalehető­séget rejt magában, ami népgazdasági és helyi szinten is jelentős többletköltséget idéz elő, jól­lehet az iparvágány tervezési költségei megha­ladják már az egymillió forintot, s megvaló­sulásának vitája már három éve húzódik. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésből adódó feladatok megvalósításához az eddiginél még nagyobb felelősséggel fogunk hozzá, annál is inkább, mert a gazdaságirányítás új rend­szere új, minőségileg magasabb követelménye­ket támaszt velünk szemben. Egy sor dolgot menetközben kell majd megtanulni. Az átál­lásra azonban a reform végleges bevezetése előtti időszakban jól fel kell készülni. Nem az esetek automatikus megoldását reméljük, de azt látjuk, hogy kedvezőbb feltételeket bizto­sít a hatékony munkához. Javul a helyi kezde­ményezés, mód nyílik a dolgozók alkotó kész­ségének jobb kibontakoztatására. Ez biztosítéka lesz további fejlődésünknek. A dolgozókkal ösz­szefogva, közös lelkesedéssel újabb sikereket érünk el a szocialista rendszerünkből kínálkozó lehetőségek kiaknázásában. Az 1967. évi állami költségvetést megismer­ve, annak ágazati bontásával, a meghatározott arányokkal egyetértek, a költségvetés bevételi és kiadási végösszegét elfogadom, s a tisztelt Or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 11.46—12.06. — Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Felszólalásra jelentkezett képviselőtársaim közül négyen a felszólalástól visszaléptek. A törvényjavaslat tárgyalásához több hozzászóló nem jelentkezett, így a vitát bezárom. Dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter kíván szólni. DR. TIMÁR MÁTYÁS: Tisztelt Országgyű­lés! Először is szeretném megköszönni a képvi­selő elvtársak hozzászólásait, akik nagyon sok hasznos javaslatot vetettek fel. Ezek egy részére most válaszolnék, nagyobbik részükre természe­tesen most nem nyílik mód válaszolni, mert ez újabb két napot venne igénybe. Ezért azt az ígé­retet teszem, hogy az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a kormány napirendjén fogunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom