Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-29

1997 Az Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1998 mok csaknem fele szocialista állam, így tekintet nélkül az ideológiai és egyéb meggyőződések különbözőségére, még lehet oldani az európai biztonság problémáját. Az a célunk, hogy Európa a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének színtere legyen. Külpolitikai tevékenységünk eddig is arra irányult, ezután is arra fog irányulni, hogy erőinkhez mérten ezen a célon munkálkodjunk. Egyébként teljesen egyetértek mindazzal, amit Biszku Béla képviselőtársunk ezekről a kérdésekről ma délelőtti beszédében elmondott. Az elmúlt években számtalan regionális megállapodásra vonatkozó elképzelés látott napvilágot. Véleményünk szerint az igazi cél az európai kollektív biztonság megteremtése, egy biztonsági értekezlet összehívása, de mivel ennek megvalósítása csak fokozatosan képzelhető el, támogatunk minden olyan részmegállapodást is, amely az európai kollektív biztonságot szolgálja. Figyelemmel kísérjük a Duna-medence országai kapcsolatainak fejlődését. Európának ez a része a történelem folyamán számtalan esetben kiinduló forrása volt a népek közötti bizalmatlanság, sőt háború elindulásának. Bár vannak olyan erők, amelyek ma is táplálják a Dunavölgyi országok között a széthúzást, meg vagyunk győződve arról, hogy van lehetőség, hogy a közös múltból szoros testvéri és baráti együttműködés váljék. A két társadalmi rendszer határán élő országok együttműködéséből, egymáshoz való viszonyának fejlődéséből az európai biztonságot elősegítő tényező lehet. Ezt a fejlődést igyekezett szolgálni már az elmúlt évben is Külügyminisztériumunk munkája. Ezeket a célokat igyekeznek szolgálni az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon tett konkrét javaslataink, így például az ENSZ Politikai Bizottsága a mi javaslatunkra fogadta el a gáz- és vegyi fegyverek használatának betiltását célzó határozatot. Részt veszünk abban az ENSZ-bizottságban, amelyben kilenc európai ország külügyminisztere igyekszik egyengetni az európai biztonsághoz vezető utat, a biztonsági konferencia összehívását. Tisztelt Országgyűlés! Moszkvában, Londonban és Washingtonban ma írták alá a kozmikus térség atommentességét biztosító nemzetközi egyezményt. Ehhez a háromhatalmi megállapodáshoz az elsők között csatlakozik a Magyar Népköztársaság. Moszkvai, londoni és washingtoni nagykövetünk, illetőleg nagykövetségünk vezetője még ma aláírja, illetőleg ha az órára nézünk, azt hiszem, már alá is írta csatlakozásunkat ehhez az űrbékét szolgáló megállaoodáshoz. Egyébként 1959 óta a magyar ENSZ-delegáció is részt vett annak a bizottságnak munkájában, amely ezt a megállapodást előkészítette, kidolgozta. ! Nemzetközi eredményeink forrása, nemzet- í közi tekintélyünk növekedésének biztosítéka a ! Szovjetunióval való szoros, zavartalan együttműködésünk, a Szovjetunióhoz kaücsol^dó törhetetlen barátságunk. Ebben az esztendőben ün- l nepli az egész világ a Szovjetunió 50. születés- f napját, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulóját. Az egész magyar nép lelkes szeretettel készül ennek a világtörténelmi évfordulónak, ennek a nagy ünnepnek a megüléséré. Mivel a vázlatosan felsorolt adatokból is látható, hogy Külügyminisztériumunk — népünkkel egyetértésben — a Szovjetunióval való együttműködést, a békét szolgálja, az előttünk fekvő 255 milliós külügyi költségvetést az egész költségvetéssel együtt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Molnár Ernő képviselőtársunk. MOLNÁR ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tegnap és a mai napon számosan szóltak arról, . hogy költségvetésünk gazdasági alapja az ipar és a mezőgazdaság terveinek biztos, eredményes megvalósítása. Jelenteni kívánom, hogy a Csepel Művek az elmúlt években és tavaly is igyekezett hozzájárulni ezekhez az eredményekhez, illetőleg a költségvetés anyagi alapjának megteremtéséhez, biztosításához. A tavalyi év nálunk is nagy eredményt hozott. Terveinket tételesen teljesítettük, s a hat és félszázalékos túlteljesítéssel mintegy 25 százalékkal több exportot teljesítettünk. Mégis mindennél többre tartjuk az iparban az úgynevezett minőségi változásokat. Ez alatt azt ért- • jük és értem, hogy szinte megoldottunk olyan kérdéseket, mint a programszerű termelés, amely az egész iparra, más iparágakra is kihat, vagy amilyen az, hogy nagymértékben fejlődött a vezetés színvonala, és nyugodtan állítom, Csepelen a közhangulat, a közvélemény olyan, hogy nagyon nagy bizakodással néznek a jövő elé. Nem okoz semmiféle zavart a gazdasági mechanizmus reformja, a távlati nagyobb erőfeszítések, az emberek bizakodással néznek a jövő elé. Minőségileg igen nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a vezetés különböző szintjei között a kapcsolat korrektebb, még megbízhatóbb lett, és a színvonal nagyon komolyan emelkedett. Miért kívánom ezt megemlíteni, elvtársak? A jövő évvel megindítjuk azt a folyamatot, amely az új gazdasági mechanizmust jelenti. Egészen természetes, hogy itt folytak előmunkálatok, — mint erről már sok szó esett —, és az is természetes, hogy bizonyos kísérletezések is történtek. Most arról akarok szólni, hogy az elmúlt évben vagy években ilyen kísérletek nálunk is folytak a felső gazdasági szervek jóváhagyásával, segítségével, és máris jelentkeznek az igen nagy, nagyszerű eredmények. Talán két példát mondanék. Sokáig nagyon nehezen kínlódtunk az új gyártmányok bevezetésével. Azt hiszem, ez ^általános volt az iparban. Most már vannak olyan jelenségek, és ez 1966-ban jelentkezett, hogy 12—14 hónap alatt lehet egyszerre kialakítani, bevezetni új gyártmányokat, megvalósítani az új technológiákat, és rövid idő alatt tömegessé tenni a gyártást. Ilyen az úgynevezett vasalógépgyártás, ami a gyártmányszerkesztéssel együtt 14 hónap alatt valósult meg. A nagyságrendet azzal tudom érzékeltetni, hogy 1966-ban ez a gyártás százmilliós értékű terméket jelentett, ebben az évben körülbelül 150 millió értékűt és jövőre lényegében 200 millió értékű termék lesz. De ez csak egy példa, számos ilyen van. Ezek az új viszonyok, új kapcsolatok, a bürokráciamentes