Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-29
967. január 27-én, pénteken 1984 1983 Az Országgyűlés 29. ülése 1\ létrehozása érdekében. Baranya megyében például nyolcvanegy körzeti iskolát hoztak létre. A körzeti iskolákba bejáró tanulók száma 5000, de csak 254 tanulónak tudtak diákotthoni elhelyezést biztosítani. Ujabb diákotthonok megteremtése csak két községben, további 150 tanuló részére látszik ezt biztosítani. Gondolom, hasonló problémák az ország más megyéiben is jelentkeznek, tehát még na' gyón az elején vagyunk gondjaink enyhítésének, és véleményem szerint a jövőben még több állami támogatást, anyagi erőt, a felsőbb szervek segítségét kell biztosítani ennek érdekében. Az állami költségvetés 1967. évi előirányzataiból kiderül, hogy utak, hidak építésére és fenntartására ez évben 2,2 milliárd forint szerepel. Ez az összeg körülbelül 400 millió forinttal magasabb «z előző évinél. Ebből az összegből községi bekötő utak építésére a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mintegy 100 millió forintot szán. Az országban még ma is elég nagy azoknak a kisközségeknek a száma, amelyeknek nincs bekötő útjuk. Körülbelül 225 ilyen község van, és 745 kilométer hosszúságban kellene beköt» út. Ezek a községek rossz időjárás esetén el vannak vágva a külvilágtól, nincs megoldva az ottlakók közlekedése, s ez megnehezíti az emberek életét, a munkába járást, a gyermekek eljuttatását a körzeti iskolákba, a helyi kulturális életet, a művelődést. Különösen azokat a megyéket sújtja ez a helyzet, amelyekben sok a kisközség. Közismert, hogy Baranya megyében van az országban azoknak a községeknek 28 százaléka, amelyeknek nincs bekötő útjuk. Ugyanakkor más szervek arra szólítanak fel bennünket, hogy helyi erőforrásokból oldjuk meg néhány olyan község bekötő úttal való ellátását, ahol jelenleg a MÁV vasúti járatot üzemeltet, de annak fenntartása — korszerűtlensége és kihasználhatatkinsága miatt — meglehetősen költséges, és ezért meg kívánja szüntetni. A helyi szervek ezekben a községekben azonban csak állami támogatással tudják mielőbb biztosítani a bekötő út megépítését, s ahol indokolt, a nem kifizetődő vasúti vonalak üzemeltetéséről lemondani. Ezt a helyzetet az is megnehezíti, hogy a MÁV már a múlt évben több helyen megszüntette a községi vasútállomás teheráru forgalmát, ami a terményszállítási nehézségek miatt komoly elégedetlenséget váltott ki az ottani dolgozók között. Javasolom a MÁV ez irányú intézkedésének a helyi szervek bevonásával történő újbóli felülvizsgálatát. Tegyenek olyan intézkedést,' amely e területen számol a reális és szükséges feltételekkel. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Befejezésül szeretném elmondani a 'véleményemet az igazgatási kiadások, valamint a főváros, a megye, a megyei jogú városok költségeivel, létszámával kapcsolatban. Az előterjesztett adatok mindenütt — ha kismértékben is, de — a növekedést, a többletkiadást mutatják. Ez részben arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lenne, és szükséges is nagyobb gondot fordítani ezen a területen az ésszerű takarékosságra. Néhány példa azt bizonyítja, hogy erre van lehetőség. . Az ország több megyéjében végrehajtott 86* község- és járásösszevonások után jelentősen csökkent a tanácsi apparátusokban dolgozók létszáma. Több millió forint béralap-megtakarításra nyílt lehetőség, és mégis a kezdeti nehézség után az igazgatás, a dolgozók ügyeinek in- . tézése nem szenvedett kárt. Anélkül, hogy a számok részletezésébe bocsátkoznék, az eddigi tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt további ésszerű tanácsösszevonásokkal, másrészt a járási és a megyei tanácsok apparátusának bizonyos százalékú létszámcsökkentésével a feladatok fennakadás nélküli elvégzése mellett újabb jelentős összegek megtakarítására nyílna lehetőség. Es talán még egyes helyeken a sokat bírált bürokratikus ügyintézés is csökkenne. Tisztelt Országgyűlés! Az általam felvetett gondolatok, javaslatok közeli vagy fokozatos megvalósítását a költségvetés számai biztosítják. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyetértek, azt reálisnak tartom, ezért úgy a magam részéről, mint a Baranya megyei képviselőcsoport nevében elfogadom. (Taps.) < ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat kilencven percre felfüggesztem. (Szünet: 13.03—14.32. — • ' Elnök; POLYÁK JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter kíván szólni. DR. LÉVÁRDI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetésről szóló 1967. évi törvényjavaslat meggyőzően bizonyítja gazdasági életünk stabilitását, ezen keresztül hazánk politikai rendjének erősségét, a párt célkitűzéseinek realitását. Engedjék meg, hogy a költségvetési vitához elsősorban abból a szempontból szóljak hozzá, hogy 1967-ben milyen feladatok megoldása vár a Nehézipari Minisztériumra, és a felügyelete alá tartozó iparágakra, illetve miben látom az elvégzendő feladatok megvalósításának reális alapjait. A tárcához tartozó gazdasági egységek jó vagy rossz munkájának számottevő kihatása van az ország egészének fejlődésére. Az energiaellátás biztonságos és gazdaságos megvalósítása nemcsak az ipari termelés bázisa, hanem a mezőgazdaság intenzívebb gépesítésének is előfeltétele, sőt a kommunális energiafelhasználás növekvő üteme közvetlen mutatója az életszínvonal emelkedésének. A vegyipari alapanyag-gyártás kiinduló bázisa céltudatos kemizálási törekvéseinknek, amely nélkül többek között elképzelhetetlen a — szocialista mezőgazdaság terméshozamának növelését célzó — műtrágya- és növényvédőszergyártás fokozása. A ma már széles skálában gyártott műanyagok egyrészt új alapanyagbázist teremtenek a gépgyártás, az építőipar, a textilipar és az egyéb iparágak számára, másrészt bővítik a közvetlen fogyasztási cikkek körét. Gyógyszeriparunk nemcsak belföldi szükségleteinket elégíti ki, hanem kivívta a nemzet\
