Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-29
1965 Âz Országgyűlés 29. ülése 1967. január 27-én, pénteken 1966 •lok elérése csak ebben az esetben lehetséges. Változatlanul gyors marad a beruházások üteme, s ez mind az idén, mind a következő évben a PVC gyáregység bővítésére koncentrálódik. E bővítés befejezése után hazai PVC-gyártásunk karbidbázisról földgázbázisra tér át, ami 25—30 százalékos önköltségcsökkenést eredményez. Ez azt jelenti, hogy PVC-termékünket a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett tudjuk előállítani. A termelési terv mennyiségi teljesítése mellett nem kisebbek a minőség javítását célzó feladatok sem. Elsősorban a kaprolaktám termelés területén legnehezebb a dolgunk, hiszen biztosítani kell a feldolgozó ipar részére folyamatosan a selyemminőségű termék gyártását. Hagyományos termékünk, a nitrogénműtrágya tapadása a gyártás megindítása óta komoly problémát jelent nemcsak a gyártó, hanem a felhasználó részére is. Az elmúlt esztendőben sokat ígérő kísérletek indultak meg és ez évben szükséges ezeket tovább folytatni, ehhez azonban nemcsak technológiai, hanem hatósági nehézségeket is le kell küzdeni. A PVC gyáregység három esztendős üzemelése alatt jelentős számú PVC-féleség kikísérletezése sikerült. Ez évben feladatunknak tartjuk a választék további bővítését. Az adott technológia jó hatásfokú továbbfejlesztésére jellemző, hogy a KGST szakbizottság véleménye szerint a baráti államok közül hazánk állítja elő a legjobb minőségű PVC-t. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottságnak az új gazdasági mechanizmusra vonatkozó irányelveiben benne van, hogy a mechanizmus beindításakor az egyes termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az összhangban legyen az előállítási költségekkel. Az előzőekben, amikor a PVC-gyártás új technológiára való áttéréséről beszéltem, említettem, hogy jobb körülmények között fogjak előállítani a PVC-t. A jelenlegi árszint kialakítása miatt nem mondhatom azt, hogy gazdaságosabban. Mind a Borsodi Vegyikombinát;, mind a Tiszai Vegyikombinát nevében mondhatom, jó lenne megfontolni, hogy az ilyen nagy volumenű, alapanyagnak minősülő termékek előállítását rendkívül nagy kockázattal lehet megoldani. Figyelembe véve^az évenkénti nagy mennyiségű, nagy volumenű beruházást és az évenként gyártott termékmennyiséget, némi, egy-két százalékos ingadozás olyan problémákat jelenthet, mely a vállalat gazdaságosságát veszélyezteti, kívülálló okok miatt. Kérnénk az illetékes szerveket, hogy ezeknél a beruházásoknál, ezeknél a termékeknél az árszintet a következő évtől kezdve olyan formában alakítsák ki, amely nem a legoptimálisabb, elméletileg a legjobb körülményeket veszi figyelembe, hiszen ezt az életben sem tesszük, hanem a reális körülményeknek megfelelően úgy állapítsák meg, hogy a teljes erőbedobással végzett termelés mind a népgazdaságnak, mindpedig a vállalatnak kifizetődő legyen. Az új gazdasági mechanizmusban nagy feladatok hárulnak a vállalatra a külkereskedelmi szervekkel való kapcsolatban is. E kapcsolatot jelenleg nem tartjuk kielégítőnek. Különösen vonatkozik ez a különböző áruféleségek, akár export, akár import áruféleségek árára, illetve ezzel kapcsolatban a devizaszorzó misztikus ködbe való burkolására. Nagyon nehezen dolgozhat a vállalat és csak innen-onnan tudomására jutott adatok alapján tudja kalkulálni, hogy mennyibe kerül, illetve mennyire gazdaságos az ő termékeit exportálni, illetve berendezéseket importálni. Azt hiszem, célszerű lenne, ha a vállalat és a külkereskedelmi szervek közötti kapcsolatban nem a Népszabadságban néhány nappal ezelőtt közölt „kémrendszer", hanem nyílt, egyenlő partnerviszony kialakítására törekedne mindkét fél. A vállalat életében komoly problémát jelent a piaci mechanizmushoz való igazodás. Feltétlenül szükséges megfelelő számú és rutinnal rendelkező szakember, hogy a belföldi és a külföldi piacokon a vállalat megfelelően helyt tudjon állni. Tisztelt Országgyűlés! Szükségesnek tartom, hogy — ha röviden is — említést tegyek azon feladatok végrehajtásáról, amelyek, bár nem közvetlenül, de közvetve hatással vannak a termelőmunka végzésére. Közbevetőleg talán kissé ironikusan néhány szóban elmondanám, hogy több alkalommal beszélgettünk félig ismerősökkel, meg ismeretlenekkel Kazincbarcikáról és kicsit eltúlozva olyan vélemény alakult ki, bennük, olyan véleményt mondtak, hogy tudták, valahol fenn van északon és a jellege körülbelül olyan XIX. századbeli sarkkutató telep. Szeretném ezt az alkalmat is megragadni, hogy e téves elképzeléseket eloszlassam, s elmondjam, hogy a mi kis Városunk nagyon szép, sok új házzal, sok-sok fiatallal és kisgyerekkel, és a modern üzemek építése mellett — sok gondot fordítva — a szociális és kulturális létesítmények minél tökéletesebb kiépítésére törekszünk. A jelenleg folyó üzemi beruházások mellett új, modern, minden igényt kielégítő munkásszállások épültek; a művelődési ház, az óvoda és a bölcsőde, az üzletrendszer, az orvosi rendelő, az új, modern öltözők mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a technológiák fejlődésével lépést tartson dolgozóink élet- és munkakörülményeinek fejlődése. Az elmúlt esztendőben a kormányzat adta lehetőségek felhasználásával megkezdtük az egész évben folyamatosan váltó műszakba járó dolgozóink fokozottabb megbecsülését célzó intézkedések végrehajtását. E dolgozóink részére 4 százalékos munkahelyi pótlékot biztosítottunk, s az a célunk, hogy ezt 1970-ig 10 százalékra növeljük. Ezzel egyidőben kívánjuk megoldani az egészségre ártalmas munkahelyeken a rövidített munkaidő bevezetését. Tisztelt Országgyűlés! Vállalatunk valamennyi dolgozója tisztában van az ez évi feladatunkkal; a költségvetési törvényjavaslat szerint komoly munkát kell elvégezni a vegyipar, az üzem továbbfejlesztése és dolgozóink életkörülményeinek tovább javítása terén. Ügy érzem, hogy dolgozóinkban az akarat és a rrmn-