Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-28
1913 Az Országgyűlés 28. ülése 1967. január 26~án y csütörtökön 1914 a vállalatoknál, mind a költségvetési szerveknél. Ma a tárcák bértömeget adnak a vállalatoknak. Kívánatos, hogy a vállalatok az általuk betervezett létszámot ne vegyék igénybe, takarékoskodjanak az élő munkaerővel. Ebben az évben is érvényben van az az ösztönzés, amely szerint a vállalatok és költségvetési szervek az Önként vállalt létszám-megtakarításból felszabadult béralap egészét, iletve 75 százalékát a jobb munkaierő jobb keresetének, jutalmazásának biztosítására felhasználhatják. Az elmúlt évek során eszközölt sok milliárdos gépi befektetés révén számos üzemben munkaerő-felesleg keletkezett. Ez, a népgazdaság számára feltárható belső munkaerő-tartalékot jelent. Részben ez a körülmény, részben pedig egyes népgazdasági ágak fejlesztése természetszerűlég a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csökkentése. Az elmúlt hónapokban erről már sok szó esett. A kormánynak az az ál- lásfoglalása, hogy a szükségessé vált intézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozóknak, és a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásokat találjanak. Részben munkaerő-gazdálkodási, részben népesedési okok vetették fel a gyermekgondozási segély szükségességét. A pártkongresszus állásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést és megfelelő határozatot hozott olyan gyermekgondozási segélyrendszer bevezetésére, amely a kisgyermekes dolgozó anyák otthonmaradását teszi lehetővé. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből, és fizetésből élő aktív kereső, vagy. mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó nő, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából, saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A kormányhatározat szerint a gyermekgondozási segély a gyermek két és féléves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a 30 hónapot nem haladhatja meg. A szülési szabadsággal együtt tejlát módjában lesz az anyának két és fél évig otthon maradnia és kisgyermekét megfelelő gonddal nevelnie. Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, .. á szabadság és más munkajogi kedvezmények szempontjából munkában eltöltött időnek tekintendő. A családi pótlékra való jogosultság az otthon töltött időre is fennáll. A • gyermekgondozási segély összege a bérből és, fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600 forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi 500 forint. A gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én, vagy azután születtek, illetve születnek. Kormányzatunk korábban is számos intézkedéssel segítette a dolgozó és családos nők helyzetét. Ilyen volt többek között a szülési szabadság időtartamának öt hónapra való felemelése, továbbá a kisgyermekes anyák részére fizetés nélküli szabadság biztosítása, a családi pótlék több ízben történt felemelése stb. Ügy véljük, most a gyermekgondozási segély bevezetése újabb nagyon jelentős segítség és könnyítés lesz a dolgozó családos nők számára helyzetük továbbjavulásában. Tisztelt Képviselőtársaim ! Egész népgazdasági fejlődésünk nagymértékben attól függ, menynyire sikerül megjavítani beruházási tevékenységünket. Ebben évek óta nem történik kellő előrehaladás, amire utalt Inokai János képviselőtársam is. A baj ott kezdődik, hogy évek óta túlfeszítettség van a beruházási piacon : nagyobbak az igények, mint amit a kivitelező kapacitás, főleg az építőipar teljesíteni tud. Más szavakkal, többet osztunk el beruházási engedélyekben, mint amennyit gyorsan és jól meg tudunk építeni a valóságban. Ez a fő oka annak, hogy a beruházások kivitelezése dekoncentrálódott, äz új termelői berendezések üzembehelyezése rendszerint elhúzódik. Emiatt számottevő jövedelemtől esik el a népgazdaság. Timár elvtárs említette expozéjában, hogy az újabb beruházások, elsősorban az új induló ipari beruházások körül heves viták folytak. Ez való igaz. A kormány ellenállt a túlzott igényeknek és nem engedélyezte számos értékhatár feletti ipari és néhány egyéb beruházás — irodaházak — idei indítását. A kormány határozott álláspontja, hogy az erőfeszítéseket az eddiginél is sokkal jobban kell összpontosítanunk a folyamatban leyő beruházások mielőbbi befejezésére. Emellett általában csak" olyan beruházások kezdését tartja indokoltnak most és a jövőben is, amelyek révén jobb szerkezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyeknek a termékei révén javítani tudunk a fizetési mérlegen. Szükség van a mezőgazdaságban is a beruházások jobb koncentrálására, így — amit Timár elvtárs is említett — elsősorban a betakarítási veszteségek csökkentése céljából. Tavaly is például -elegendő kombájn hiányában több ezer vagonra volt becsülhető az a betakarítási veszteség, ami megfelelő számú géppark mellett elkerülhető lett volna. Az idén a kormány kétezer SzK/4-es gabonakombájn beszerzését biztosította, a Szovjetunióból. Ezentúl szükség van az idén is és az elkövetkező években is arra, hogy jobban összpontosítsuk a figyelmet és az anyagi erőket a meglevő termelőberendezések — istállók, öntöző telepek, ültetvények, zöldségkultúrák — kiegészítő járulékos beruházásainak megvalósítására, A folyamatban levő, vagy induló nagy beruházások időben történő megvalósítása érdekében a kormány e hónapban különleges intézkedéseket hozott. Határozott a hatékonyabb anyagi ösztönzés megvalósítására felárak, bérpótlékok formájában, már ez év január 1-től kezdődően. Továbbá az elkövetkezendő évekre terven felül több mint egymilliárd forint befektetést hagyott jóvá az építőanyagipar fejlesztésének, az állami és részben. a szövetkezeti építőipar anyagi-műszaki felszerelésének, korszerűsítésére, meggyorsítására. Ha már az ipar kérdésénél vagyok, engedtessék meg, hogy szóljak a helyiiparról is.
