Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.
Ülésnapok - 1963-27
1867 Az Országgyűlés 27. ülése 1966. npvember ll-én t pénteken 1868 köz és Hegyköz baromfitermelésének fokozására. A tanácsi vállalatként működő olaszliszkai yíziszárnyastelep kapacitása a tervidőszakban emelkedni fog. A foglalkoztatottság növelése érdekében az illetékes tanácsi szerveknek meg kellene vizsgálniuk, hogy Sárospatakon — a meglevő épületek felhasználásával — a — helyi erőforrások igénybevételével —, célszerű és gazdaságos-e egy kisebb kapacitású gyümölcsaszaló telepítése. A tervidőszakban a vidék más területein megvalósuló fejlesztés is elő fogja segíteni a Bodrogköz és Hegyköz lakosságának foglalkoztatottságát, így például a közeljövőben megkezdődik Záhony-Tuzsér térségében a vasúti csomópont rendezésének nagy beruházása. Hernádnémeti-Böcs községek területén a harmadik ötéves terv végén új sör- és malátagyár építése kezdődik, amely üzembehelyezése után előreláthatólag mintegy 600 főt fog foglalkoztatni. Kérem válaszom tudomásulvételét. Dr. Ajtai Miklós." ELNÖK: Kérdem Kántor Lajosné képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? KÁNTOR LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Tervhivatal elnökének válasza részben megnyugtatott, részben nem, mert maradt benne részemre nyitott kérdés is, ami miatt azt elfogadni nincs módomban. Ajtai elvtárs válaszában említi, hogy a perlit nem a legolcsóbb hőszigetelő anyag. Ez igaz. Viszont véleményem szerint azt kellene megvizsgálni, hogy a perlit jelenlegi előállítási költségét, hogyan lehetne csökkenteni, vagyis megoldani, hogy a bánya ne 300 forintért adja tonnáját a nyíregyházi duzzasztónak, hanem olcsóbban. Ez esetben a perlit nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is keresettebb lenne. Tudomásom szerint a pálházi perlitbánya egyedüli az országban, s ezért nagy kincs. Megérdemelné, hogy exportja kibővüljön. Véleményem szerint csökkenthetnénk az előállítási költséget, ha a bánya mellett építenénk fel a duzzasztót. A negyvenöt-ötven évre elegendő perlittel, mint jó hőszigetelővel az építőipar értékes anyagot nyerhetne. Ajtai elvtárs a Bodrogköz és a Hegyköz munkaerő-foglalkoztatottságával kapcsolatos válaszára szeretném megjegyezni, nem ragaszkodunk kimondottan ahhoz, hogy e két helyre építsenek — és csak mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemet —, ha azt az illetékes szakminisztériumok nem látják gazdaságosnak. Válaszában örvendetes, hogy a Záhony-tuzséri vasúti csomópont nagy beruházási munkálata, valamint Hernádnémeti-B öcsön a sör- és malátagyár építése megindul. Ez viszont még részben sem oldja meg az említett két terület munkaerővándorlását. Záhony-Tuzsér szabolcsi terület, ahol tudvalevőleg az országban legnagyobb az elvándorlás. Hernádnémeti-Böcs Miskolc és Szerencs szomszédságában van, ahol különben sincs nagy probléma az elhelyezkedéssel. Véleményem szerint talán célszerűbb lenne, ha Sárospatakot, a Bodrogköz és a Hegyköz centrumját, mely ipartelepítésre van kijelölve, erőteljesebben fejlesztenénk. Olyan munkaigényes ipari üzem telepítése szükséges, amely legalább 500—600 embert foglalkoztatna. Megemlítem még, hogy például a mádi borpalackozó jobb helyen lenne Sárospatakon. Mád a vasúttól távol van, a tengelyfuvar megnöveli a költségeket. Sárospatakon viszont közvetlenül a vasútállomással szemben rendelkezésre áll egy kétszintes épület, ahol két műszakban is dolgozhatnának. A kimutatható gazdaságosság mellett csökkenne az előállítási költség, s 300—400 ember foglalkoztatása is biztosított lenne. Okfejtéseimért elnézését kérem. Nem azért mondtam el mindezt, mint az egyik vállalat igazgatója mondta, hogy ,,elvtársnő, én megmondom áz igazat, nekem úgyis mindegy, mert nyugdíjba megyek" (Derültség.), hanem újabb állásfoglalásra, s a megoldás érdekében a kérdés további felszínen tartására szeretném kérni. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársunk a választ nem vette tudomásul. Kérdezem az országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? Aki tudomásul veszi, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Aki nem veszi tudomásul, szíveskedjék felemelni a kezét. (Megtörténik.) Mivel innen nehéz megállapítani az ellenszavazatok számát, kérem jegyző-kollégáimat, hogy számolják meg. Aki tehát ellene van, szíveskedjék a kezét felemelni. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az országgyűlés 51 ellenszavazattal tudomásul vette a Tervhivatal elnökének válaszát. Következik Dobos József képviselőtársunk interpellációja az állami gazdaságok dolgozóinak szociális és lakáshelyzete tárgyában a földművelésügyi miniszterhez. Dobos József képviselőtársunkat illeti a szó. DOBOS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Képviselői feladatom ellátása során az elmúlt hónapokban az állami gazdaságok helyzetével való ismerkedésre is sor került. Két nagyobb állami gazdaság meglátogatásából és az állami gazdaságok megyei vezetőinek tájékoztatásából arra a következtetésre jutottam, hogy szóvá tegyem ezt az országgyűlés előtt, mindenekelőtt a földművelésügyi miniszter elvtárs felé. Arról győződtem meg, hogy a Baranya megyei állami gazdaságok az elmúlt években, de az elmúlt öt évben is igazán dicséretre méltó termelési, gazdasági, technikai fejlődésen mentek keresztül. Példaként említem a következőket: Az elmúlt öt évben 49 százalékkal nőtt az összes termelési értékük. Búzából öt év átlagában 15 mázsa felett termeltek, ez évben csaknem 21 mázsát. 40 százalékkal több búzát adtak már az elmúlt évben, mint 1960-ban, az idén pedig még többet. Húsból a kétszeresét adták, mint a tervév kezdetén. Modern, kulturált istállókat, állattenyésztő és hizlalótelepeket, bor- és gyümölcsfeldolgozókat építettek, öt és alatt csaknem félmilliárd forint beruházást valósítottak meg. Gazdálkodni is jól gazdálkodnak, az öt év mindegyikében nyereségesek voltak, s az öt
