Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1425 Az Országgyűlésül, ülése 1966. január 27-én, csütörtökön 1426 megalapozott, ami nagyban hozzájárul a harma­dik ötéves terv megvalósításához. A költségvetés megemlíti, hogy az ipar az elmúlt gazdasági esztendőben tervét 5—6 száza­lékkal túlteljesítette. A többlettermék főleg a termelékenység javulásából származik. Viszont a mezőgazdaság nem érte el az előirányzott tervet. Valamennyien tudjuk, hogy a mezőgazdaságot az elmúlt évben több kár érte. Például a száj­és körömfájás, belvízkárok, amiből mintegy két­milliárd forintos kiesés származott. A költségvetés foglalkozik az 1966-os terv előirányzataival. A mezőgazdaságban mintegy 5—5,5 százalékos növekedést irányoz elő. Azt hi­szem, ha az elmúlt ötéves tervünket figyelembe vesszük, vagyis az ott elért eredményeinket, ak­kor ezek a számok igen magasak. Véleményem szerint teljesíthetők, főleg abban az esetben, ha a termelőszövetkezetekben a munkafegyelmet megszilárdítjuk, elsősorban a vezetőknél, aztán a tagoknál. Az előirányzat, áz elmúlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, ál­lami támogatás, nem éri el ä múlt évit, mintegy 400 millió forinttal kevesebb. A költségvetés említést tesz az állat-férőhe­lyek, a majorok, a bekötő utak és a villanyháló­zat építésére előirányzott összegről. A múlt évi­hez viszonyítva mintegy 220 millió forinttal töb­bet irányoztak elő a fenti építmények beruházá­saira. A fenti előirányzat összege szerintem gaz­daságilag jól megalapozott, indokolt, mivel ed­dig felépült majorjaink, gazdasági épületeink nincsenek megfelelően gépesítve, nem beszélve a bekötő utakról, esetenként a villanyhálózatról. Főleg a bekötő utak hiánya miatt vannak komoly problémáink. Gondolok a kötött talajo­kon a takarmány-, az alom- és a trágyaszállítá­sókra. Sok esetben előfordul, hogy egy kocsi vontatásához két-három erőgépet kell igénybe­venni, ami lényegesen megdrágítja a termelés költségeit. Ezért elsőrendű, feladatként a bekötő utak építését javasolnám. Az új beruházásoknál a szarvasmarha- és juhférőhelyekre gondolok, ser­tés- és baromfi-férőhely esetében pedig csak azokon a helyeken, ahol tenyésztési célokat szolgál. A bekötő utak építésével kapcsolatban ké­rem a KPM és az FM illetékes szerveit, hogy vizsgálják felül a fenti kérdést, és amennyiben az 1966-os tervbe már nem építhetik be bekötő utak építését, abban az esetben a jövő évben fel­tétlenül kerüljön előtérbe ,a bekötő utak építése. Olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely a költségvetésben nem szerepel, de az állatte­nyésztéshez tartozik, nevezetesen a szolgálati la­kások kérdésével. Ügy a termelőszövetkezetek­ben, mint az állami gazdaságokban előfordul, hogy az állatgondozók a rájuk bízott feladato­kat csak részben látják el, vagy a közös vagyon­hoz nyúlnak. A lakásból el kellene őket távolí­tani, hogy helyükre más gondozókat vegyenek fel, ezt azonban a jelenlegi lakástörvény nem teszi lehetővé, mivel a tag csak abban az esetben köteles kimenni a lakásból, ha a gazdaság meg­felelő lakást biztosít számára. Ezért javasolnám, hogy a jelenlegi lakástörvényt az illetékes szer­vek vizsgálják felül és a fenti esetben megfelelő módosítással nagyban elő lehetne segíteni az állatgondozói problémák megoldását, ami ko­moly kihatással lenne a termelésre is. A költségvetés foglalkozik a zöldség- és gyü­mölcstermelés járulékos beruházásaival. Az elő­irányzat mintegy 140 millió forinttal meghaladja . a múlt évi előirányzatot. Mivel megyénkben 23 167 katasztrális hold szőlő és 35 000 katasztrá­lis hold gyümölcsöstelepítés van, ebből közös művelésben a szőlő 10 355 kat. hold, gyümölcsös 7700 kat. hold és így a családi művelésben visz­szahagyott gyümölcsös összesen 12 862 kat. hold szőlő és 27 100 kat. hol gyümölcsös, ezért röviden szeretnék a fenti kérdéssel foglalkozni. Megyénkben három típusú termelőszövetke­zet van: hármas típusú, vegyes típusú és egyes típusú. Az egyes típusúnál csak az új telepítés van a közösben, a vegyes típusúban a szőlők és a gyümölcsös családi művelésben vannak vissza­hagyva. A magam részéről egyetértek azzal, hogy a telepítés területét ne növeljük, hanem minősé­gileg javítsuk meg a meglevőket és járulékos beruházásokat eszközöljünk. Erre feltétlenül szükség van, mivel gyümölcsöseink állapota és meglevő beruházásaink még hiányosak. Gondo­lok a gépierő megjavítására, főleg a munkagép­beruházásokra, mivel valamennyi gazdaság mun­kerőhiánnyal küzd. A családi művelésre vissza­hagyott területeken főleg kis gépekre lenne szük­ség. Sajnos, sok esetben rendelkezésre álló gé­peinket sem tudják üzemeltetni, alkatrészhiány miatt. Az alkatrészek pótlásáról feltétlenül gon­doskodni kellene, mivel az exportterv teljesíté­séhez jó növényvédelemre van szükség. De nem közömbös a belföldi fogyasztás sem, mert câak megfelelő növényvédő szerekkel tudjuk kielégí­teni az egyre növekvő igényeket. Az utóbbi idő­ben forgalomba hozott növényvédő szereken a használati utasításokat terjedelmesebben kellene ismertetni, mivel ezek használata kevésbé közis­mert. A későbbi telepítéseknél nagyobb gondot kell fordítani a fajtamegválasztásra. Feltétlenül figyelembe kell venni az exportigényeket és a belföldi fogyasztások igényeit is. Az új telepíté­seknél javasolnám, hogy a tagok vállalásait ve­>gyük figyelembe. Annyit telepítsünk, amennyit saját munkaerőnkkel meg tudunk művelni, ter­mészetesen a rendelkezésre álló gépi erőt figye­lembe véve. A tagok vállalásánál hosszabb időre szóló szerződéskötést javasolnék, például őszi­baracknál 10—12 évet. Egy megállapított száza­lékig — a gépi munka kivételével — minden munkát a tag végezne. Szerintem a tag érde­keltté tétele esetén exporttervünket könnyebben . teljesíthetnénk, ami valuta szempontjából sem közömbös. Röviden szeretném értékelni az 1965-ös gaz­dasági évben kísérletképpen bevezetett árkiegé­szítés hatását. A szegedi járásban több termelő­szövetkezet részesül a fenti támogatásban, ami nagyban hozzájárul a terv teljesítéséhez. Ez az árkiegészítés! rendszer sokkal igazságosabb a ko­rábban alkalmazott, vissza nem térítendő állami támogatásnál. Estenként előfordult, hogy az azo­nos körülmények között gazdálkodó termelőszö­vetkezetek egyike egy fillér állami támogatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom