Országgyűlési napló, 1963. II. kötet • 1965. április 3. - 1967. január 28.

Ülésnapok - 1963-21

1387 Az Országgyűlés 21. ülése 1966. január 27~én, csütörtökön 1388 beruházások is történnek, amiből végül is kihasználatlan kapacitás keletkezik. Bizonyára jól beválnak majd az újonnan be-^ vezetésre kerülő „fizetési mérlegjavító beruhá-* zások", amelyekről a pénzügyminiszter elvtárs beszélt, s amelyek elé várakozással tekintenek a szakemberek. A mezőgazdasági bizottságban megvitatott húsz téma között is a beruházások alakulása volt a középpontban, s a fejlesztés távlatainak összefüggései, meg az új amortizációs alap várható kihatásai. A kereskedelmi bizottságban merült fel az a figyelemre méltó megállapítás, hogy azért az önköltségcsökkentésre való, egyébként helyes törekvéseknek is van határa. Például lehet, hogy jobb kidolgozás miatt, egy-két technológiai fázis beiktatása miatt a termék önköltsége forintokkal növekszik, viszont export-értékesítés során az ára rubelekkel, vagy dollárokkal fog növekedni, és akkor ez a különbözet a népgazdaság egészének nyereséget jelent, mert az elért bevételi többlet a felhasznált eszköztöbblethez képest kedvező. Egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokra fordítjuk a költségvetés 31,3 százalékát, csaknem 30 milliárd forintot. 1965-höz képest ez 1,8 milliárd forint növekedés, és csaknem minden területen átlagban 6,5 százalékkal emelkednek a kiadások, ami jellegzetessége és bizonyítéka is szocialista rendszerünknek. A szociális és egészségügyi bizottságban méltányolták a felszólalók az egészségügyi hálózat bővítésében elért nagy eredményeket, a-társadalombiztosítás kiterjesztését az egész dolgozó népre, az egészségügyi dolgozók jelentős nagy részének béremelését. Egy szerény kérést terjeszt elő a bizottság: kéri, hogy az egészségügyi intézményekben mutatkozó ápolónői fluktuáció és munkaerőhiány miatt segédápolónői állások bevezetésére kerülhessen sor, esetleg csak .4 órás munkaidővel, olyan létszámmal, amelynek egész évi kihatása mintegy 10 millió forintot tesz ki. Hasonló volumenű, bár egészen más célú kérése van a ^kulturális bizottságnak is. Azt javasolják, hogy az óvodai férőhelyek számát 1400-zal, az általános iskolai tanulók napközi .otthonos csoportjainak számát 110-zel emeljék, és ebben az évben is engedélyezzék a körzeti iskolákba járó és arra rászoruló tanulók útiköltség-megtérítését. A terv- és költségvetési bizottság ezt a két kívánságot megvizsgálta, magáévá tette és javasolja, hogy az 1966 évben elérhető bevételi többlet és évközi megtakarítások terhére engedélyezze az országgyűlés. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy javasoljam a terv- és költségvetési állandó bizottság nevében, hogy a költségvetést általánosságban és részleteiben fogadja el az országgyűlés azokkal á módosításokkal, amelyeket az imént terjesztettem elő. Engedjék meg, hogy javaslatot tegyek a napirend tárgyalási módjára is. Az ügyrend 32. szakaszának (3) bekezdése alapján a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalási módjára javaslom, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együtt folytassa le. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot terjesztett elő arra, hogy az országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Kérdem az országgyűlést, hogy a törvényjavaslat tárgyalási módjára tett javaslatot elfogadja-e. (Igen.) Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való együttes tárgyalására vonatkozó javaslatot elfogadja. Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.12—12.32. Elnök: Dr. BERESZTÖCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Bejelentem, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájához eddig ötven képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Szólásra következik Vida Miklós képviselőtársunk. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Miniszter elvtársak! Az 1966. évi költségvetést a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztése, valamint a terv- és költségvetési bizottság javaslata alapján megvitatásra alkalmasnak, fő célkitűzéseiben és arányaiban reálisnak és megalapozottnak tartom. Az időpont, amikor az országgyűlés az idei költségvetést tárgyalja, hazánk és népgazdaságunk szempontjából fontos időszak lezárásával és egy új nap kezdetével esik egybe. Lezárult a második ötéves terv, és az 1966-os év a harmadik ötéves terv első éve. Ezenkívül az országgyűlés legutóbbi időszaka óta fontos és jelentős intézkedésekre, állásfoglalásokra és javaslatokra került sor: az év folyamán életbe lépő ár- és bérintézkedésekre, továbbá a párt Központi Bizottságának a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló irányelveire gondolok. A problémákkal teli nemzetközi helyzetet is még figyelembe véve, joggal állapítható meg. hogy az 1966. évi terv- és költségvetés vitájának jelentős fórumnak és állomásnak kell lennie további fejlődésünkre kiható célok kitűzése, és tennivalóink meghatározása terén. ** Csábít a gondolat, kihasználni a lehetőséget, és az országgyűlés nyilvánossága elé tárni azt a sok érdekes véleményt, megállapítást, gondolatot, amelyeket egyrészt a választók fejtettek ki egy-egy személyes eszmecsere során, másrészt ezeknek hatásaként és mint gazdasági vezetőnek saját véleményemet elmondani a terv egyes fejezeteivel, számaival kapcsolatban, az említett fontos kérdésekről. Tudva azonban azt, hogy számos képviselőtársam is hasonló gondolatok alapján jelentkezett felszólalásra — állításomat úgy vélem a felszólalók szokatlan magas száma igazolja —, maradok eredeti elhatározásom és megbízatásom mellett: a népgazdaság egy fontos ágának, az energiaellátásnak egyes kérdéseivel