Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-3
157 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden 158 Röviden kifejezve, ma a mezőgazdaságban a gazdaságos termelés megvalósítása egyre inkább hozzáértő szakember-ellátottságunk függvénye. Ezért felszólalásomban a szocialista mezőgazdasági nagyüzem egyik legfontosabb hajtóerejével, a szakember-ellátottság kérdésével, éspedig egyrészt a szakemberképzés, másrészt a továbbképzés problematikájával szeretnék néhány szóban foglalkozni. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter az elmúlt hét péntekén megtartott mezőgazdasági állandó bizottsági ülésen a földművelésügyi költségvetés tárgyalása során a mezőgazdaság produktivitása emelésének helyzetét úgy jellemezte, hogy ma a szakember a mezőgazdaságban a népgazdaság szempontjából a leggazdaságosabb befektetés. Megyénkben, a Pest megyei termelőszövetkezetekben a szocialista nagyüzem adta lehetőségek és a meglévő beruházások teljes kapacitásának kihasználáshoz 830 egyetemi, illetve főiskolai végzettségű, 2400 technikumi képzettségű és mintegy 13 000—14 000 szakmunkás képesítésű dolgozóra lenne szükség. Ezzel szemben ma termelőszövetkezeteinkben 250 egyetemi, vagy főiskolai, 330 technikusi és mintegy 1800 szakmunkás képesítésű dolgozó munkálkodik. E szerint a szükséglet százalékában az egyetemi, főiskolai képesítésűeknél 70, a technikusi és szakmunkás végzettségűeknél 86—86 százalék hiányzik. Pest megyében termelőszövetkezeteink szakmunkás igényét nagyobbrészt a most folyó második ötéves terv végéig ki kell elégíteni. Mivel megyénkben a termelőszövetkezeti tagság átlagos életkora igen magas, a szakmunkásigénynek mintegy csak felét lehet a meglévő dolgozók átképzésével megoldani, másik felét a mezőgazdasági szakmunkás-tanulóképzéssel az ifjúság köréből kell biztosítani. A mezőgazdasági szakmunkásképzés szervezeti és oktatási rendje megyénkben csak most van kialakulóban és az ifjúsági szakmunkásképzés állandó jellegű iskolai intézményeinek kiépítése pedig csak a kezdet kezdetén tart. Az elmúlt hetekben megyénk részéről javaslatot terjesztettünk elő a Földművelésügyi Minisztériumhoz az ifjúsági szakmunkásképzés létszámfejlesztésére és az ehhez szükséges állandó jellegű tanintézetek hálózatának kiépítésére. Terveink szerint Nagykőrösön, Cegléden, Monoron, Vácon kellene szakmunkásképző iskolákat felállítani. Még ezen intézetek felépítése után is rászorulunk azonban arra, hogy az egyes szakmákat továbbra is kihelyezett osztályokban oktassuk. De nem jobb a helyzet országos viszonylatban sem. 1962 közepén termelőszövetkezeteinkben, az állami gazdaságokban, a gépállomásokon az oktatásnál, a kutatásnál és a szakigazgatás szerveinél 38 000 ember dolgozott mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági-gépészmérnöki, állatorvosi szakemberi munkakörben. Ennek 30 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel, ami kereken 11 000 fő. Természetesen mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével felmerülő szükségletnek megfelelő mezőgazdasági szakemberek elegendő számban történő kiképzése sem megyei, sem országos viszonylatban máról holnapra nem oldható meg. Még az átszervezés tudatában sem lehetett több esztendővel előre, előzetes tartalékképpen szakemberek tömegeit kiképezni. Jelenleg államunk a lehetőségek teljes latbavetésével igyekszik a mezőgazdasági szakemberképzést megoldani. A mezőgazdaságban az utolsó néhány évben végbement változások a mezőgazdasági szakoktatás struktúráját és az egyes oktatási formák helyét is megváltoztatták. A szocialista mezőgazdasági gyakorlat mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg új követelményeket támaszt a szakoktatással szemben. A szakmunkás tanulóképzés célja: a mezőgazdasági nagyüzemek részére általános alapműveltséggel, valamint jó mezőgazdasági elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakmunkások képzése. Jelenleg az országban 21 szakmunkásképző iskolában 10 863 szakmunkás tanul. A felnőtt szakmunkás képzésnél igen nagy számban képezzük szakmunkássá azokat, akik arra alkalmasak. Jelenleg a növénytermesztő, állattenyésztő, kertész- és gépészmérnök szakmában 2651 tanfolyamon 75 170 felnőtt szakmunkástanuló tanul. Ebben az évben mintegy 14 000 termelőszövetkezeti tag, 2200 állami gazdasági, 550 erdőgazdasági dolgozó, valamint 3000 mezőgazdasági gépész tesz szakmunkás vizsgát. A középfokú technikus képzés során az ország 40 technikumában 7464 rendes és 16 120 levelező tanuló van. A közelmúltban beindított új oktatási formánál, a felsőfokú szaktechnikus képzésnél -— amelynek célja, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok számára rövid idő alatt a jelenleginél magasabb színvonalú, elméletileg képzett és gyakorlatilag jobb felkészültségű szaktechnikusokat adjon a mezőgazdasági termelésnek — az ország 20 felsőfokú technikumának két-két évfolyamán 2114 nappali, és 2100 levelező hallgató tanul. . . , A felsőfokú — egyetemi, illetve főiskolai — mérnökképzés elmúlt évi október 15-i statisztikája szerint nappali és levelező tagozaton ha+ zánkban összesen 6710 hallgató van. Ebből agrármérnök hallgató 3424, mezőgazdasági gépészmérnök hallgató 1002, erdészeti és faipari mérnök hallgató 694, kertészmérnök hallgató 931, állatorvos hallgató 659. A mezőgazdasági szakemberképzés terén előttünk álló nagyarányú feladat megoldásának pénzügyi kihatása az 1963. évi állami költségvetésben is természetesen tükröződik. Az elmúlt évhez viszonyítva az idei költségvetés arról tanúskodik, hogy ez évben még nagyobb erőfeszítéseket teszünk a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésére. A mezőgazdasági szakoktatás 1962. évi 369 millió forintos kiadási tényszámával szemben az 1963. évi kiadási tervszám 463 millió forint. A felsőoktatási beruházások közül csupán jellemzőként említem, hogy az agrártudományi egyetem, az agrártudományi főiskola, az erdészeti és faipari egyetem, az állatorvostudományi egyetem második ötéves tervidőszakra előirányzott 283 millió forint összegéből az 1963-ra ese-