Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-3

153 Az Országgyűlés 3. ülése 1963. március 26-án, kedden iU képező népgazdasági tervből reánk háruló feladatokat teljesítsük. Ne vegyék ezt deklaratív kijelentésnek. Két dologra alapozva beszélhetek így. Az egyik az, hogy vállalatunk dolgozói odaadó, szorgalmas munkájukkal nehéz körülmények között teljesítették, sőt túlszárnyalták az 1962. évi népgazdasági tervet. A másik körülmény: az 1963. évi munkaverseny célkitűzései, melyeket a műhelyekben, üzemekben, gyáregységekben a mintegy 800 brigádunkban lefolytatott termelési tanácskozások alapján foglalt öszsze és öntött formába a szakszervezeti és a vállalati vezetőség. Ebben megnyilvánult az az eltökéltség, hogy a gyári kollektíva az éves tervet minden mutatójában teljesíteni kívánja. Tehát dolgozóink tehetsége, szorgalma, becsületes munkája nyújtja a garanciát a költségvetési tételek teljesítésére. Kérnem kell a kormánytól azt, hogy a vállalat fejlődése szempontjából döntő kihatású kérdéseket, gyárunk fejlesztésének irányát és módját, a KGST-ben eldöntésre váró kérdéseket szorgalmazza és mielőbb hozzon számunkra döntést ezekben. Megragadom az alkalmat és erről a helyről fordulok a műszaki tudományok művelőihez, tudósokhoz, tudományos munkatársakhoz és kérem őket, hogy az eddiginél fokozottabban legyenek segítségünkre műszaki fejlődésünk meggyorsításában, hogy mielőbb megvalósuljon pártkongresszusunk elvi iránymutatása a tudomány és termelés egységét illetően. Tisztelt Országgyűlés! Ezeknek a gondolatoknak a jegyében az állami költségvetést elfogadom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik: Katona Sándor képviselőtársunk. KATONA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Az 1963. évi állami költségvetést tartalmazó törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatai a Csongrád megyei képviselőcsoport és a magam megítélése szerint szerényen, a népgazdaság jelenlegi helyzetének megfelelően, bizalmat keltőén határozzák meg második ötéves tervünk gazdaságpolitikai célkitűzéseit. A költségvetési törvényjavaslatnak az Országgyűlés által történt elfogadása, jóváhagyása után biztosítani kell a kormánynak a Pénzügyminisztérium útján az államháztartás 1963. évi költségvetési gazdálkodási feladatainak eredményes, jó végrehajtását. E feladatok végrehajtására az Országgyűlésnek, az országgyűlési képviselőknek választókerületükben, parlamenten kívüli munkájukban meg kell nyerni dolgozó népünk alkotó, cselekvő közreműködését. Ha az 1963. évi állami költségvetési törvényjavaslatot tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy az első paragrafusban meghatározott bevételi források a szocialista tervgazdálkodás jellegét tükrözik, mert az összes bevételek több mint négyötöde, 81,9 százaléka a népgazdaság ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalatainak nyereségrészesedéséből és forgalmi adó befizetésekből, valamint társadalombiztosítási járulékokból származik. Ha a költségvetés első paragrafusában jelentkező kiadásokat tanulmányozzuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a kiadásoknak közel fele, 49 százaléka az 1963. évi népgazdasági feladatok erősítését szolgálja, ipari, mezőgazdasági beruházások korszerűsítésére, a termelés növelésére, közlekedési, kommunális ellátásokra, lakásépítkezésekre fordítódik. Ha ehhez hozzáadjuk még az egészségügyi, szociális, kulturális és társadalmi feladatok ellátására előirányzott több mint 27,5 százalékot, akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy ez a költségvetés kifejezi a szocialista társadalmi rendszer erkölcsi magasabbrendűségét, humanitását. A termelési tervét évek óta rendszeresen túlteljesítő szocialista ipar mellett meggyőződésem szerint is a népgazdaság másik fő ágazatának, a mezőgazdasági termelés színvonalának nagyarányú, gyors fejlesztése a legfőbb kérdés napjainkban és a közeljövőben. Az 1963. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 14 százalékos növekedését írja elő. Ez igen komoly feladat, a költségvetésben igen komoly törekvés nyilvánul meg összegszerűségében és célirányosságban e feladat végrehajtására. A költségvetés indokolásában a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének előfeltételeként a költségvetési törvényjavaslat indokolása elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését, a nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatainak további szélesítését, bővítését, valamint az állattenyésztés vonalán mutatkozó problémák leküzdését jelöli meg. Ezzel az indokolással teljes mértékben egyetértek. A költségvetési vitában felszólalt képviselőtársaim is ezeket a kérdéseket igen lényegesen érintették. Elég, ha csak arra utalok, hogy ha Csongrád megyében jelenleg 73 mérleghiányos termelőszövetkezet gazdálkodási színvonalát egy-két év alatt a közepesen gazdálkodó tsz-ek színvonalára emeljük, akkor már a népgazdaság igen jelentős tartalékokkal bővül. örömmel üdvözlöm, hogy a törvényjavaslat a népgazdasági beruházások előirányzatában a mezőgazdaság részesedését 8,5 milliárd forintban állapítja meg. Az előirányzat megvalósítása, a gépesítés gyorsabb ütemű fejlesztése, az öntözés növelése, szőlők, gyümölcsösök telepítése komoly mértékben elősegítheti, hogy második ötéves tervünkben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére kitűzött céljainkat megvalósítsuk, ;s ezzel népgazdaságunkat tovább erősítsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegítő beruházások megyei bontásánál arra hívnám fel az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Minisztérium és az Élemezésügyi Minisztérium figyelmét, hogy vegyék figyelembe a keretek bontásakor a megyék sajátos termelési adottságait, az igen fontos népgazdasági érdekeket képviselő speciális tájkultúra, mint a Szatymaz környéki őszibarack-kultúra, a szegedi paprika, vagy a makói hagymatermesztés nagyüzemi minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, elengedhetetlen beruházásokat. Csongrád megye második ötéves tervében 26 ezer hold zöldségtermesztési feladat szerepel a városi lakosság jobb ellátásának biztosítására. Ebből a 26 ezer holdból több mint 10 ezer hold a hagymatermesztési terület. Nem szabad még-