Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-15

1005 Az Országgyűlés 15. ülése 1965. február 11-én, csütörtökön. 1006 kat, hogy Afrika felszabadult népei nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel kezdtek hozzá a gyarmati múlt káros maradványainak felszámolásához, új életüknek nem kapitalista úton történő építéséhez, és minden téren ragyogó eredményeket értek már el. Felejthetetlen élményt nyújtottak küldötteinknek a ghánai, guineai és mali dolgozókkal történt találkozások, amelyeken keresztül megismerhették munkasikereiket, e népek nemzeti hagyományait és mai kultúráját, gazdagságát és szépségét. Megható volt számukra az afrikai vendégszeretet sokoldalú megnyilvánulása, amely küldöttségünket lépten-nyomon kísérte. Vendéglátóink szavaiban mindenütt érezte küldöttségünk a népünk iránti megbecsülést, sokrétű együttműködésünk eredményeinek elismerését. Ezeket az érzéseket egész népünk viszonozza. Delegációnk tagjai biztosították a vendéglátókat arról, hogy népünk nagy tisztelettel és együttérzéssel kíséri azt a törekvésüket, hogy minden külső beavatkozás nélkül haladjanak fejlődésük maguk választotta útján, amely egybeesik az emberiség haladásának érdekeivel és, amely eddig is igazolta ezen országok vezetőinek és népeinek tehetségét, rátermettségét, és a világ ügyei iránti felelősségérzetét. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy az egész magyar nép internacionalista meggyőződéssel, testvéri együttérzéssel támogatja a függetlenségükért küzdő népeket és a teljes szolidaritás jegyében emeli fel szavát minden esetben, amikor az imperialisták véres megtorló akciókkal próbálják fékezni és megakadályozni a népek felszabadítási mozgalmát. Ennek a szolidaritásnak a jegyében a közelmúlt időkben számos alkalommal tiltakozott az egész dolgozó magyar nép a Dél-Vietnamban, Angolában, Mozambique-ben, Kongóban folyó népirtó, imperialista akciók ellen. Országunk képviselői az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon határozottan elítélték a szabadságukért küzdő népek elleni megtorló fegyveres akciókat^ mint legutóbb a kongói nép ellen végrehajtott fegyveres angol, amerikai, belga intervenciót. Népünk szolidaritását az erkölcsi és politikai támogató állásfoglalások mellett azok az akciók is képviselik és kifejezik, amelyeknek keretében anyagi támogatást is nyújtunk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő ázsiai és afrikai barátainknak. Az elnyomott népek nehéz küzdelmeik közepette joggal számíthatnak támogatásunkra. Népünk már nem egy esetben adta tanúbizonyságát internacionalista érzésének és szolidaritásának, amikor segítséget nyújtott az idegen elnyomás alatt szenvedő, az ellen harcoló országok népeinek. Társadalmi szervezeteink mozgósították dolgozóinkat ilyen akciókra és mozgósítani fogják mindig, amikor ezt követeli tőlünk a népek testvérisége, az elnyomottak iránti szolidaritás és a szenvedők sorsa iránti emberi érzés. Ezzel is a népek jobb jövőjét, a népek közötti egyenlőség alapján létrejövő világbéke ügyét igyekszünk szolgálni. Ezeket kívántam hozzáfűzni a külügyi költségvetés előttünk fekvő javaslatához és ezzel a költségvetés egész javaslatát elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Bali Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. BALI ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Az 1965. évi állami költségvetés tervet gondos tanulmányozása jóleső érzéssel tölt el. Ez a költségvetés — hasonlóan az előző évi költségvetésekhez — a szocialista államunk, népünk további fejlődését biztosítja. Ha a költségvetés bármely ágazatának számoszlopait nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy célja a szocializmust építő dolgozó ember életének megfelelő ellátása. Megállapíthatjuk azt is, hogy a költségvetés összhangban van pártunk 1964. december 10-i határozatával, a feladatok, amelyeket meghatároz mindannyiunk jobb munkáját várják népgazdaságunk minden ágában. Az elért nagy eredményeink és nem kevés nehézségeink mellett el kell érnünk, hogy fegyelmezettebben, tervszerűbben, körültekintőbben folyjék a munka minden területen. Mi magunk részéről Tolna megyében úgy véljük, hogy saját területeinken további komoly erőfeszítéseket kell tennünk a termelés tartalékainak helyes feltárására, a termelés gazdaságosságának fokozására, a munka termelékenységének növelése érdekében. Ezért munkánk közben figyelmünket főleg arra összpontosítjuk

r hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket, anyagi feltételeket megfelelően, célszerűen használjuk fel. Ennek érdekében megyénk politikai és gazdasági irányító szerveitől kezdve egészen a termelőüzemekben dolgozókig széles körben megtárgyaltuk az 1965. évi feladatainkat. Elmondhatom, hogy megyénk dolgozóinak nagy többsége egyetért a termelés területén egyes helyeken mutatkozó visszásságok céltudatos felszámolásával és a hibák megszüntetéséhez szükséges támogatást meg is adja. Mint mezőgazdasági dolgozó, a költségvetés mezőgazdasággal foglalkozó részéhez szólnék hozzá. Ha a költségvetés mezőgazdasági ágazatát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy ebben az évben is jelentős támogatást nyújt a mezőgazdasági üzemek további erősödéséhez. Az az 5 milliárd forint, amelyet termelőszövetkezeteink beruházásainak növelésére biztosít, jelentős menynyiségű állatférőhely megépítését teszi lehetővé, továbbá nő a termelőszövetkezetek gépparkja^ egyrészt új gépekkel, másrészt a gépállomástól átvett használt gépekkel. Ujabb területekkel nőnek a szőlő- és gyümölcskultúráink is. Nagyon egyetértek azzal; hogy fokozottabb lehetőség lesz az eddig eléggé elmaradt járulékos beruházások pótlására, vagyis a költségvetés a lehetőségekhez mérten helyes irányt mutat a mezőgazdasági termelés szükségleteinek kielégítéséhez. Mindezen pozitív megállapítások mellett szeretnék a mezőgazdaságban a gazdálkodás területén néhány olyan kérdéssel foglalkozni, amelyek munkánk közben okoznak nehézségeket és az illetékes főhatóságok figyelmét ezekre a problémákra felhívni. Már az elmúlt évek tapasztalatai, de főleg az 1964-es év azt mutatja, hogy a mezőgazdaság területén a legtöbb nehézségünk az őszi betakarításkor van. Ma már egyes őszi kapásnövények