Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-15

999 Az Országgyűlés 15. ülése 1965. február 11-én, csütörtökön. 1000 követelik, hogy nagyüzemeink a tavalyihoz mérten emeljék a termelés színvonalát, növeljék az öntözött zöldségfélék területét. Az elmúlt években mezőgazdaságunk nem termelte meg az ország ellátásához szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen fontos élelmezési cikkre. A burgonyatermesztés fejlesztéséhez szükséges feltételek az idén kedvezőbbek. A jövedelmezőség fokozása érdekében felemeltük a burgonya felvásárlási árát. Érdemes tehát a nagyobb termésért többet tenni. Az országosan tervezett mennyiség megtermeléséhez feltétlenül szükséges, hogy üzemeink a növénytermesztésben dolgozókat tegyék érdekeltté a jobbminőségű munkában, s ahol lehetőség van rá, ott öntözzék a burgonyát. Népgazdasági és üzemi érdek egyaránt, hogy a zöldségféléket, a burgonyát és olyan fontos ipari növényeket, mint a cukorrépa, a dohány és a napraforgó, a tervezett területen termeljük. Felvásárló szerveinkre vár az előirányzott mennyiség leszerződése és gondos felvásárlása. A szerződések kétoldalú megtartásával, gondosabb szervezőmunkával, a szállító és feldolgozó kapacitások jobb kihasználásával biztosítsák, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése, feldolgozása és tárolása az eddigieknél sokkal zavartalanabb legyen. A mezőgazdasági termelés alakulása, a termelési és a felvásárlási tervek teljesítése döntő mértékben a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetek termelési színvonalának fejlődésétől, politikai és gazdasági megerősödésétől függ. Fontos népgazdasági érdekeinkből adódó feladatainknak teszünk tehát eleget, amikor erőnkhöz mérten támogatjuk a termelőszövetkezeteket, elősegítjük a szövetkezeti termelés és anyagi és személyi feltételeinek megteremtését. Gazdasági intézkedéseinknek, a politikai felvilágosító munkának, a vezetés megerősítésére, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére irányuló tevékenységünknek fő célja továbbra is a közös gazdaság fejlesztése, szocialista jellegének erősödése. A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértékben azon múlik, hogy milyen a vezetés színvonala. A jó szövetkezeti vezetés feltétele, hogy a vezetők a tagsággal együtt intézzék a szövetkezet ügyeit. A most zajló zárszámadó közgyűlések tapasztalatai is azt mutatják, hogy azok a szövetkezetek értek el jó eredményeket a gazdálkodásban, amelyekben megfelelően érvényesül a szövetkezeti demokrácia, kölcsönös a bizalom a tagok és a vezetők között. A váci Kossuth, a sajószentpéteri Űj Élet, az ecsényi Előre, a tiszakécskei Szabadság termelőszövetkezet és sok más példa igazolja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és a jövedelem alacsony színvonala a vezetés hibáinak, a szövetkezeti demokrácia hiányának következménye, hozzáértő vezetők a tagokkal összefogva rövid idő alatt, egy-két éven belül rendbehozzák gazdaságukat. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek az ország gyengébb termőképességű területein gazdálkodnak. Itt a magasabb termelési költségek ellenére viszonylag alacsonyak a hozamok és a tagság jövedelme. A párt és a kormány szívén viseli ezeknek a szövetkezeteknek sorsát. A jövőben is a tagság erőfeszítéseivel arányban álló támogatást nyújtunk számukra. Elősegítjük, hogy adottságaiknak leginkább megfelelő termelési szerkezetet és beruházásokat valósítsanak meg. Ezekben a szövetkezetekben állami támogatással jelentős szőlő- és gyümölcstelepítést, talajjavítást, belvízrendezést végeznek el ebben az esztendőben is. Termelőszövetkezeteink ezekben a hetekben készítik el 1965. évi üzemterveiket. Miként a szövetkezeti élet minden fontos kérdésében, úgy a tervkészítésben is érvényesíteni kell a szövetkezeti demokráciát. Csak a tagsággal egyetértésben lehet jó termelési tervet készíteni és elérni, hogy a terv a tagság munkája nyomán valósággá váljék. A közös vagyon gyarapítása és védelme, a közös termelés fejlesztése érdekében szövetkezeti parasztságunk tehet legtöbbet. Szorgalma, odaadó munkája a legfontosabb feltétele annak, hogy teljesíthesse az országgal szembeni kötelességét és növelhesse saját jólétét. Tisztelt Országgyűlés! A közös gazdaságok megerősítésével egy időben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem engedtünk teret a háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézeteknek és gyakorlatnak, felléptünk a megnyilvánuló túlzások ellen. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy tavaly nőtt a háztáji állatállomány, fellendült a nagyüzemen kívüli szőlő- és gyümölcstermelés. Ez lehetővé tette, hogy a háztáji gazdaságokból is több terméket vásárolhattunk fel, mint a megelőző években. A háztáji gazdaságok termeléséről a jövőben sem mondhatunk le, hiszen ez fedezi a falusi lakosság élelmiszerellátásának nagyobb hányadát, s a központi árualapok képzésében és a parasztság pénzbevételei tekintetében is jelentős szerepe van. Mindebből világosan látszik, hogy az országnak, a termelőszövetkezetnek és a szövetkezeti tagnak egyaránt érdeke, hogy a háztáji gazdaságok termelése ezután se essék vissza. A költségvetési javaslatból kitűnik, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdekében ebben az évben is növeljük az állatférőhelyek számát. De az erre fordított beruházások csak akkor szolgálják a termelés bővítését, ha kellően kihasználjuk a háztáji gazdaságok állattenyésztési lehetőségeit. Nagyon fontos, hogy minden termelőszövetkezetben, ahol ez még nem történt meg, konkrét intézkedések szülessenek azért, hogy a háztáji állatállomány takarmány-, apaállat és legelőszükséglete biztosítva legyen. A nagyüzemen kívüli szőlők és gyümölcsösök pótlására, a házi kertekben levő gyümölcsösök felújítására és szakszerű gondozására ezután is figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell arról, hogy az ehhez szükséges szaporítóanyag, növényvédőszerek és felszerelések megfelelő menynyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság 1965. évi termelési és árutermelési tervének teljesítése elsősorban a mezőgazdaság dolgozóin múlik, azokon, akik a vezetőposztokon, a szántóföldeken, az állattenyésztésben, a gépműhelyek-