Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-15

995 Az Országgyűlés 15. ülése 1965. február 11-én, csütörtökön. 996 san részt vevő parasztságunk érdekeit. Ez a meggyőződés minden eredményünk jelentős forrásává vált. Agrárpolitikánk fontos része: a korszerű nagyüzemi termelés anyagi-műszaki alapjainak megteremtése. A beruházások lehetővé tették a kisparaszti termelési eszközök nagy részének kicserélését s korszerűsítését. A talaj művelést csaknem teljesen, az aratásnak mintegy 85 százalékát, a szállításnak pedig túlnyomó hányadát gépesítettük. Bár sokat tettünk, a gépesítés színvonala jónéhány területen elmarad a követelményektől. Mindenekelőtt az őszi mezőgazdasági munkákra gondolok. A gépesítés mellett nagy erővel segítettük az építkezést, s ma már a nagyüzemekben van az ország szarvasmarha- és sertésállományának mintegy fele. Az öntözésre fordított beruházások nyomán tavaly már 460 ezer hold kapott mesterséges csapadékot. Szocialista nagyüzemeink az -elmúlt év végéig mintegy 180 ezer holdon teremtették meg a korszerű szőlőés gyümölcstermelés alapjait. Előrehaladtunk a kémiai szerek nagyüzemi alkalmazásában. Tavaly az 1 hold szántóterületre felhasznált műtrágya mennyisége elérte a 180 kg-ot. Az agrárpolitikánk nyomán kibontakozó szorgalom fokozottabb felelősségtudat és az eredetileg tervezettnél nagyobb arányú beruházások lehetővé tették, hogy mezőgazdaságunk felszámolja a múltbeli elmaradottság jelentős hányadát, s lerakjuk szocialista nagyüzemeinkben a termelés személyi és anyagi alapjait. A változások biztosították a termelés belterjes irányú fejlesztését, az anyagi-műszaki eszközök* lehetővé tették, hogy mezőgazdaságunkban kevesebb ember, a munka termelékenységének növelésével jelentősen fejlessze a termelést. Ugyanakkor jelentős számú munkaerőhöz jutottak az ipar és a népgazdaság más ágazatai. Az eredmények számottevőek. Évről évre nő a jól gazdálkodó nagyüzemek száma. Mezőgazdaságunk azonban sok vonatkozásban még nem tudta kielégíteni a szükségleteket. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egy részének gazdálkodási színvonala még elmarad a követelmények és lehetőségek mögött. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság termelési eszközeinek további korszerűsítése, az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az eddig elmaradt kiegészítő beruházások pótlása szükségessé teszi, hogy lehetőségeinkhez mérten ezután is jelentős összegeket fordítsunk beruházásokra. Ez döntő feltétele annak — amint erről már többen szóltak —, hogy egyre jobban kielégíthessük a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét és növelhessük a mezőgazdasági kivitelt. A mezőgazdasági termelés további javítása, valamint az ipar hazai nyersanyaggal való jobb ellátása is. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai tehát egész népünk érdekeiből fakadnak. Még sok minden hiányzik a korszerű nagyüzemi gazdálkodás műszaki-anyagi megalapozásához, de amit eddig tettünk érte, az nem kevés. A magyar mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése, a mezőgazdasági termelésben az oktató és a tudományos munka még soha nem kapott olyan súlyt a népgazdaság egészén belül, mint éppen az utóbbi években. Idei népgazdasági tervünk mezőgazdasági beruházásokra 9,8 milliárd forintot, az összes népgazdasági beruházások 21 százalékát irányozza elő, és ez nemzetközi összehasonlításban is igen magas arány. Ez összhangban van a mezőgazdasági termelés tervezett növekedésével és lehetőségeinkkel. Amint a költségvetési javaslatból is kitűnik, ebből jelentős gépi, építési, öntözési, telepítési és más beruházások valósulnak meg. Az előző évinél csaknem 7 százalékkal nagyobb hosszú és közép lejáratú hitelek zöme a beruházási tevékenység pénzügyi szükségleteit biztosítja. Fontos, hogy az új beruházásokat ne forgácsoljuk szét, és fő termelési célkitűzéseinkkel Összhangban gondoskodjunk hatékony felhasználásukról. Világosan kell látnunk azonban, hogy idei termelési feladatainkat a mezőgazdaságban is elsősorban a már megvalósult beruházások jobb kihasználásával teljesíthetjük. Ezt a célt szolgálja az idei beruházások jelentős hányada is. Növeljük a bortároló és szőlőfeldolgozó kapacitást, javítjuk az erő- és munkagépek arányát. A tavalyi esztendőhöz képest az idén 40 százalékkal több alkatrész áll a mezőgazdaság rendelkezésére, javulnak a gépjavítás más feltételei is. Meggyőződésem, hogy az idei feladatok megoldását és a harmadik ötéves terv jó előkészítését is leginkább a nagyüzemekben már meglevő adottságok jobb kihasználása szolgálja. Ehhez az irányítás minden szintjén és a termelőmunkában egyaránt felelősségteljesebb és fegyelmezettebb munkára van szükség. A gazdálkodás színvonalának javítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági dolgozók állandóan bővítsék szakmai ismereteiket. Annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre több szakembert és szakmunkást képeztünk ki, még nem tudtuk kielégíteni a megnövekedett szükségleteket. Szocialista nagyüzemeink egy részében ezért nem megfelelő a rendelkezésre álló gépek, épületek, öntözési lehetőségek és más, a termelést szolgáló eszközök kihasználása. Tavaly például az öntözési tervet csak 89 százalékra teljesítették nagyüzemeink. Nem mindenütt használják fel gazdaságosan, jól a szerves és műtrágyákat, a növényvédő-szereket és a takarmányokat. Egy kg sertéshús termeléséhez például a termelőszövetkezetek csaknem öt kilogramm, az állami gazdaságok pedig ennél is több abráktakarmányt használnak fel. Lassan terjednek el egyes a gyakorlatban már kipróbált és bevált fajták, termelési módszerek. Üzemeink jelentős részében azért is alacsony a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama, magas a termelési költség. Az irányítás, a gazdálkodás és a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságok miatt, azonos adottságokkal rendelkező üzemek között is nagyok a különbségek, ha a termelés főbb mutatóit vizsgáljuk. A mezőgazdaság állami irányító szervei sem mindig tették meg a szükséges intézkedéseket a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű, hatékony felhasználására. Esetenként a kellő előrelátás hiánya és a bürokratikus ügyintézés gátolta a gyorsabb előrehaladást. Gyakran előfordult, hogy az üzemek nem kapták meg időben a termelés folyamatosságához szükséges,