Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

933 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 934 A költségvetés kiadásait áttanulmányozva a terv- és költségvetési bizottság megállapította, hogy a kiadások, a pénzügyi eszközök felhasználása szükséges, célszerű feladatokra lett összpontosítva, és a takarékosság messzemenő figyelembe vételével történt. E kérdésben is megállapítható azonban, hogy a pénzeszközök célszerű, takarékos felhasználásának tervezésére is. érvény es az, amit a bevételeknél mondottam: a pénzeszközökkel való legcélszerűbb gazdálkodást és a takarékosság minden elemének felhasználását tökéletesen, valamennyi területre érvényesen nehéz megtervezni. A törvényjavaslat a legfontosabb kérdésekben ezt megtette, de az 1965. évi terv teljesítése közben a gazdasági munka jó megszervezésével, körültekintő intézkedésekkel a takarékosságnak is sok tartaléka tárható még fel. Az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslat tárgyalásakor a gazdasági munka, a munkafegyelem megjavítása mellett éppen a takarékosabb gazdálkodásra hívták fel a figyelmet, elsősorban a közületek vonatkozásában. Az 1965. évi terv és az állami költségvetés végrehajtása egyben az utolsó időszak a második ötéves tervben kitűzött feladataink eléréséhez is. Ez évi feladataink hiánytalan megvalósítása, a további fejlődés biztosítása megköveteli, hogy a rendelkezésre álló anyagi, pénzügyi eszközeinket az eddiginél koncentráltabban, hatékonyabban és takarékosabban használjuk fel. Tisztelt Országgyűlés! A terv teljesítése, a gazdaságos termelés megjavítása érdekében az 1965. évi beruházási előirányzatból az ipar 39 százalékkal, a közlekedés 11 százalékkal, a kormány politikájának megfelelően a mezőgazdaság egymaga 21 százalékkal részesedik. A költségvetés az elmúlt évinél több beruházást, 9,8 milliárd forintot biztosít a mezőgazdaság részére. Ennek nagyobbik része a termelőszövetkezeteké. Emellett 6,3 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt, az előző évinél kereken 6,5 százalékkal többet biztosít termelőszövetkezeteink további megerősítésére, termelőszövetkezeti tagságunk, parasztságunk fokozott támogatására. Az előirányzatok biztosítják az ipar folyamatban levő beruházásainak gyorsabb ütemű befejezését, a jelentős részben külkereskedelmi célokat szolgáló új beruházások megindítását, a mezőgazdaság állami szektorának és a termelőszövetkezeteknek anyagi-műszaki ellátásának megszilárdítását és javítását. A kiadások között ugyancsak jelentősek azok az összegek, amelyek az állam szociális, egészségügyi, kulturális feladatainak pénzügyi fedezetét biztosítják. Ezek lehetővé teszik a társadalombiztosítási szolgáltatásoknak csaknem az ország egész lakossága által való igénybevételét. Számolnak azzal, hogy újabb létesítményekkel bővül az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózata, nő az oktatásában részvevők száma. Végeredményben az összkiadás 28,3 százalékát fordítja államunk egészségügyi, szociális, és kulturális feladatok ellátására. Ez 27 682 000 000 forintot jelent, és hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy ez az összeg egymilliárddal több a megelőző évinél. Szocializmust építő társadalmunk költségvetésének ez az egyik legszebb része. Az országgyűlés bizottságainak tárgyalásain képviselőtársaink sok hasznos észrevételt és javaslatot tettek, amint már említettem, elsősorban a munkafegyelem, a gazdálkodás megjavítására, de számos javaslat történt termelőszövetkezeteink további fejlődése érdekében teendő intézkedésekre, egészségügyi, kulturális kérdésekkel kapcsolatban stb. E javaslatok csaknem mindegyike helyes, megvalósításuk szükséges. Képviselőtársaim azonban nem azzal az igénnyel tették meg észrevételeiket, hogy ezeket a költségvetési terven átvezessük, hanem — nagyon helyesen — felhívták a tárcák vezetőinek figyelmét, a pénzügyminiszter elvtársat, hogy a terv végrehajtása során, de még inkább a harmadik ötéves terv kialakításánál ezekre a javaslatokra legyenek tekintettel. Tisztelt Országgyűlés! Miután a költségvetés megfelel az 1965. évi népgazdasági tervnek, annak végrehajtását pénzügyileg biztosítja, célkitűzései a dolgozó nép érdekeit szolgálják, javaslom a terv- és költségvetési bizottság nevében a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. Kérem képviselőtársaimat is, hogy az oly fontos helyet elfoglaló 1965. évi tervünk teljesítésében, a költségvetési törvényjavaslatban előírt feladatok elvégzéséhez ki-ki a maga területén a legjobb munkájával járuljon hozzá. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy javaslatot tegyek a napirend tárgyalási módjára. Az ügyrend 32. §-ának 3. bekezdése alapján a költségvetés és a költségvetési törvényjavaslat tárgyalási módjára javaslom, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együtt folytassa le. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A.terv- és költségvetési bizottság előadója javaslatot terjesztett elő arra, hogy az országgyűlés az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Kérdem az országgyűlést, hogy a javaslat tárgyalási módjára tett javaslatot elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való együttes tárgyalására vonatkozó javaslatot elfogadta. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet: 12,18—12,47.) (Elnök: POLYÁK JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Bejelentem, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájához, eddig 30 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Szólásra következik Molnár Ernő képviselőtársunk. MOLNÁR ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Timár elvtárs beszámolójához csak csatlakozni tudok minden kérdésben, mert az elmúlt években tényleg nagy eredmények születtek, így ,1964-ben is — ezt tagadni nem lehet. Ellenkezőleg, meg kívánom jegyezni, hogy bizonyos értelemben az eredményekről mi nem beszélünk és időszakonként a hírközlés országos szervei is bőven részt vesznek ebben a hallgatásban. Köz-