Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-14

927 Az Országgyűlés 14. ülése 1965. február 10-én, szerdán. 928 gondot kell fordítani a termelés ütemezésére, mind export, mind* belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyedév-végi, az évvégi hajrákat, aminek a minőség és a gazdaságosság látja kárát. A felsorolt célkitűzéseknek és intézkedéseknek végső soron a vállalatok pénzügyi eredményeinek növelésében kell kifejezésre jutniuk. Azzal számolunk, hogy az iparban átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni a 100 forint ér-, tékű termék előállítási költségeit. Minden vállalatnál, üzemben arra kell törekedni, hogy a költségszint-csökkentés valamennyi lehetősége kihasználásra kerüljön, az ésszerű takarékosság elve a vállalatok egész tevékenységét áthassa. Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat jelent a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelési struktúrát kedvezőbb irányba lehet változtatni, 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő, ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források finanszírozzák. 1965. évi tervünk a magas készültségi fokú, befejezés előtt álló beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás indul meg, az év végéig többmilliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak és 1965 végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékhatár feletti létesítmények száma, mint az elmúlt tervidőszak befejezése idején. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátai miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. Az elmúlt időszakban sok esetben tapasztalható volt, hogy beruházásaink előkészítésében a komplexitás nem érvényesült kellő, mértékben. A műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külkereskedelmi forgalommal való összefüggések elemzése háttérbe szorult. El kell érni, hogy már a beruházási programok kidolgozásakor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog eredményezni. A beruházások tervezésében, a gazdaságossági számításokban a műszakiak mellett a közgazdászok, ezek között a pénzügyi szakemberek nagyobb szerepet kell hogy kapjanak. Nagy súlyt kell helyezni az ésszerű takarékosság érvényesítésére. Sok példát lehetne felsorolni a fentiekkel kapcsolatos hiányokról. A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Cardo Bútorgyár például olyan gépeket szerzett be Nyugat-Németországból 26 millió forint értékben, amelyeknek kapacitását csak 35 százalékban tudják kihasználni, mivel a gépsorok előtti és utáni munkafolyamatok keresztmetszete szűk. Egy másik példa: a Soroksári Vasöntöde bővítésénél többször módosítani kellett a programot, a költségek közben állandóan emelkedtek, a befejezés késik. Továbbá: Balmazújvároson 1964-ben fejezték be a művelődési ház építését, amelynek nézőtere csaknem olyan nagy befogadóképességű, mint a debreceni Csokonai Színházé, a beruházási költségek p"edig a norma-szerinti 6,4 millióval szemben 11,7 milliót tettek ki. Az állami gazdaságok lakásépítkezéseinél 24 féle típustervet használtak fel. Nem valószínű, hogy erre szükség volt. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozniuk kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok is rámutattak arra, hogy az elmúlt években az építkezések elhúzódása, a koordinálatlanság milyen kedvezőtlen hatással volt nemzeti jövedelmünk, külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beruházás, a csepeli Hullámvertikum, a dunaújvárosi Író-Nyomó Papírgyár és a szolnoki 4. számú papírgép üzembehelyezésének késedelme 180 000 tonna papírtermelés kiesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál a földgáz fogadására való felkészülés késedelme miatt ez év első felében 12 millió köbméter felhasználása marad el, helyette 15 200 tonna szén igénybevétele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. A felsorolt példák és jelenségek is mutatják, hogy a beruházások tervezése és bonyolítása terén van javítanivaló. Az illetékes szervek ez évben kidolgozzák a rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat azzal a céllal, hogy növeljék a beruházási eszközök felhasználásának hatékonyságát, beruházási gyakorlatunkat jobban alárendeljük a népgazdaság központi érdekeinek, hogy szűkítsük a partikuláris érdekek hatását. A beruházási tevékenység gazdasági fejlőy désünk egyik legfontosabb eszköze. Ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményekkel áll szemben építőiparunk is, melynek lehetősége nyílik az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztést előíró feladat mellett jobb minőségű, szervezettebb munka elvégzésére. Ezt szolgálja az építőipar részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is, amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizetnek a megrendelők. Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hiteleinek előirányzata 3 327 000 000 forint, a középlej áratúaké 2 158 000 000 forint, összesen 6,3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen. felül az állami támogatások és kedvezmények 1964-hez viszonyítva 530 millió forinttal tesznek ki többet, öszszegük közel 4 milliárd forint. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát jelentős pótlólagos forrást biztosítanak ebben az évben is a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább bővül a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentős összegek szolgálják a talajjavítás és a talajvédelem célkitűzéseit. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. Hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállomá-