Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

905 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken 906 vei államunk és kormányunk politikájának alapját a békéért és biztonságért való lankadatlan fáradozás alkotja, a külügyminiszteri tájékoztatót helyeslem, köszönettel fogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek helyeslő elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel a külügyminiszter beszámolójához több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Péter János külügyminiszter elvtárs kíván szólni. PÉTER JÁNOS külügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon könnyű a feladatom ezzel a zárszóval és nem szükséges az országgyűlés idejét hosszan igénybe vennem. Szeretném mindenek előtt megköszönni az országgyűlésnek azt a megtisztelő figyelmet, amellyel a beszámolót hallgatta. Ebben a figyelemben nemcsak a beszámoló iránti érdeklődést érzékeltem, hanem a kormányunk külpolitikai tevékenysége iránt megnyilvánuló bizalmat is. Szeretném ugyancsak megköszönni az Országgyűlésnek a hozzászólásokat; nemcsak azért, mert a hozzászólások helyesléssel fogadták a beszámolót, hanem azért is, mert a hozzászólások hasznosan egészítették ki a beszámolót többféle vonatkozásban is, a nemzetközi kapcsolataink fejlődésének illusztrálásában is. Sokféle szempontból közelítették meg a kérdést a hozzászólók, sokféle kiindulási pontból, sokféle szempont alatt. És egyik-másik hozzászólás sokkal szenvedélyesebben is jelezte, mérte fel azokat a kedvező változásokat, amelyek nemzetközi kapcsolataink terén bekövetkeztek, mint amilyen kifejezéseket én magam használtam. Viszont indokolt is, hogy ezekben a kérdésekben éppen a külügyminiszteri beszámoló legyen mértéktartó. Hasznosan egészítették ki a beszámolót a politikai összefüggések vonatkozásában a hozzászólások, és jól érzékeltették azt a nagyarányú forradalmi átalakulást, amelynek részesei vagyunk a nemzetközi élet viszonylatában, a szembenálló erőknek a harcát, és ebben a harcban nemzetközi területen népköztársaságunk eredményes tevékenységét a szocializmus és a béke ügyének a jó lehetőségeit. Hasznosan húzták alá a felszólalások azt, hogy sikereinknek a titka következetes elvi külpolitikánkban és az itthoni építőmunkának a sikerében van, a nemzetközi viszonyok számunkra kedvező alakulása mellett. Ezen a következetes elvi vonalon halad kormányunk, és — kormányunk, pártunk irányítása alatt — a Külügyminisztérium egész apparátusa. A lehetőségek további felhasználásának lényeges előfeltétele és alapja az itthoni munka, az ipari, a mezőgazdasági és a kulturális életnek a jó eredménye. Nemzetközi kapcsolatok önmagukban nincsenek, nemzetközi kapcsolatok csak gazdasági téren, politikai téren, kulturális téren vannak, s az itthoni munkának az eredménye adja a jó alapot nemzetközi kapcsolataink további építéséhez. Végül meg szeretném köszönni az Országgyűlésnek azt a bizalmat, amelyet a kormány külpolitikai tevékenysége iránt mind a figyelemmel, mind a hozzászólásokkal kifejezésre juttatott, és talán megértéssel fogadja az Országgyűlés, ha megköszönöm azt az elismerő szót is, amely Kállai elvtárs hozzászólásában is és más hozzászólásokban is kifejezésre jutott a Külügyminisztérium munkatársainak a munkája tekintetében. Biztos vagyok abban tisztelt Országgyűlés, hogy az Országgyűlésnek ez a mai tanácskozása, követségeink, a Külügyminisztérium apparátusa munkájának további jó lendületet és erőt ad, hogy pártunk és kormányunk útmutatása nyomán, a magyar nép alapvető érdekeit szolgálva, a szocializmus és a béke ügyét vigyék előbbre szolgálatuk nyomán. Még egyszer kérem a tisztelt Országgyűlést a beszámoló tudomásulvételére. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a külügyminiszter beszámolóját tudomásul veszi-e? (Igen.) Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 17.35—18.00) (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Áttérünk tárgysorozatunk negyedik pontjára, az interpellációk előterjesztésére. Az első interpelláló Molnár József képviselőtársunk, aki a hevesi járás, különösen a Tisza menti községek tüzelőanyag-ellátása tárgyában a belkereskedelmi miniszterhez interpellál. Molnár József képviselőtársunkat illeti a szó. MOLNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Azt tapasztaltam, hogy a hevesi járásban, de elsősorban a Tisza menti községekben a tüzelőanyag-ellátás nem kielégítő. A lakosság az elmúlt években viszonylag igen gyorsan áttért falun is a kulturáltabb tüzelési eljárásra. Ezért ennek a vidéknek különösen az utóbbi két esztendőben fokozott igénye jelentkezik a kereskedelemben kapható tüzelőanyagok iránt. Az említett vidék tüzelőanyaga főleg a tőzeg volt az elmúlt évekig és részben még ma is az. Gondolom, ismeretes előttünk a trágyával előállított tőzeggyártás házi eljárása, ami a higiénia követelményeinek egyáltalán nem felel meg és arra kényszerítenek, hogy ezt a módszert mielőbb száműzzük. Azonban népgazdasági szempontból is fontos, hogy a tőzeg a termőföldek trágyázásánál nyerjen felhasználást. A tőzeggel való tüzelés teljes felszámolásának előfeltétele tehát a megbízható tüzelőanyagellátás. Ez a vidék nem rendelkezik semmiféle helyi tüzelőanyaggal. A Tisza menti nyárfák a ! papírgyártáshoz szükségesek és tüzelésre egyébI ként sem alkalmasak. A tüzelőanyag iránti kereslet évről évre ro' hamosan nő, azonban ezzel a kereskedelmi háló-