Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

79 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 80 talán ellátása — ország-világ előtt meggyőzően bizonyítja politikánk helyességét, népgazdasá_ gunk szilárdságát. Mielőtt tovább mennék, kapcsolódni szeretnék Gosztonyi képviselőtársam egyik gondolatához. A tsz-ek életéből szóvá tett egy látszólagos kérdést, de nem válaszolta meg. Ha jól értettem, a kérdés a következő: tervkötelezettek-e a mezőgazdasági üzemek? Azt mondjuk, hogy nem — állapítja meg Gosztonyi elvtárs. És a valóságban — igen. Többen vagyunk itt a mezőgazdaság területén dolgozók és nem volna helyes a mezőgazdasági termelés szempontjából, ha nem mondanánk el véleményünket. A tsz-tervezés és a tsz-ek tervteljesítése létező dolog és ha a tszdemokráciát és a tervezést állítjuk szembe, látszólag ellentmondás van. Ténylegesen azonban így áll-e a dolog? Szocialista mezőgazdasági üzemeink létrehozása a munkásosztály politikai, erkölcsi és nagyon jelentős anyagi támogatásával ment végbe. Létező tsz-eink politikai és gazdasági megszilárdulásához a munkásosztály a népgazdasági költségvetésekben jelentős anyagi támogatást nyújt. Ezt igazolják az 1963. évi költségvetésben szereplő többmilliárdos összegek is. Ez jelentős és nagyon örülünk neki. Kérhetjük-e mi a tsz-parasztságunktól a munkásosztály e segítségének az ellenértékét? Joga van-e a népi demokratikus államnak tervelőirányzatokat adni és azokat lebontani a termelőszövetkezetekre is? En azt hiszem, hogy ez jogos, sőt szükséges a népgazdaság egészséges fejlődése érdekében. A tsz-ek tervezésénél nem a tervkötelezettségben van a hiba, hanem a gyakorlati végrehajtás során sokszor merevség, diktálás tapasztalható. Ezzel ' találkozunk mi is Borsod megyében. Ez sérti a tsz-ek Önállóságát. Tapasztalataink szerint minden termelőszövetkezeti tervtárgyalásnál az okos emberi szó meghallgatásra talál. A tsz-parasztok megértették, hogy a szocialista nagyüzem fejlődésének fontos követelménye, hogy szem előtt tartsák a népgazdaság igényeit és követeimé- ' nyeit. Azok a tsz-ek, amelyek szem elől tévesztik a népgazdaság érdekeit, a munkásosztály és a városok ellátásának követelményeit — ami az állami tervezés munkájában ölt testet —, azok nem a megszilárdulás útján járnak, teret engednek az egyéni paraszti gondolkodásmódnak. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása az, hogy a népgazdaság érdekeit elsődlegeseknek tekintsük a termelőszövetkezetekben, éljünk a befolyásolás lehetőségével, mert ez jó a termelőszövetkezet közös ügyének és jó a termelőszövetkezet tagságának is. A második szempont az, hogy az okos, értelmes, meggyőző szó több eredményt hoz, mint a tervezési munka merev végrehajtása. Tiszteletben kell tartani a termelőszövetkezeti demokráciát és azt erősíteni kell. A helyes és jő tanácsi és termelőszövetkezeti vezetés fel tudja oldani ezt a még létező látszólagos ellentmondást is. Borsod megye mezőgazdaságának eddig elért eredményei szerények, tennivalóink nagyok. Tudatában vagyunk annak, hogy fokoznunk kell erőfeszítéseinket. Mindenekelőtt javítanunk kell a politikai munkát, magasabb színvonalra kell emelnünk termelésszervező, irányító tevékenységünket, megyénkben még inkább, mint másutt, tekintettel sajátságos -helyzetünkre a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen természeti és üzemi adottságok miatt. Csak helyeselni lehet, hogy az 1963. évi költségvetés beruházási előirányzatából a mezőgazdaság részesedése 8,5 milliárd forintot tesz ki, amely összeg 2,5 milliárd forinttal magasabb az előző évi előirányzatnál. Helyeslem azért, mert ismételten bebizonyosodik, hogy a pártunk és kormányunk által vallott és meghirdetett elvek egybeesnek a tettekkel. A mezőgazdaság fejlesztésére és megsegítésére fordított jelentős összegekben igazolva látom, hogy népgazdaságunk és társadalmunk további fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdasági termelő erők fejlődése, a szövetkezeti gazdaságok megszilárdítása. Helyeslem azért is, mert szerény nézetem szerint arányban van lehetőségeinkkel és a népgazdaság teherbíró képességével. A termelőszövetkezetek létrejötte óta megtett intézkedések helyeseknek bizonyultak. Az 1963. évi költségvetésben beruházásokra fordított összegeket még jobban kell koncentrálni. Arra gondolok, hogy létre kell hozni a város, a nagy ipari települések ellátását biztosító tehenészeteket, korszerű hizlaldákat, meg kell teremteni a tojásellátás még jobb nagyüzemi feltételeit. Helyeslem azt az intézkedést, amelynek célja a termelőszövetkezeti gazdaságok segítése, mivel a kedvezőtlen természeti és üzemi adottságokkal rendelkező, gazdaságilag még meg nem erősödött szövetkezeteket segíti, amelyek megszilárdításához hosszabb időre van szükség. Tisztelt Országgyűlés] Az 1963. évi állami költségvetés végrehajtásával kapcsolatban egy megjegyzésem van, amely a kedvezőtlen természeti és üzemi adottságok között dolgozó szövetkezetekkel kapcsolatos. A lejtős, dombos területeken gazdálkodó szövetkezetekben a magasabb termelési eredmények eléréséhez elsősorban az szükséges, hogy megakadályozzuk, vagy legalábbis csökkentsük az erózió kártételeit. Meg kell valósítanunk a lejtős terület igényeinek megfelelő talajművelést, amihez speciális erő- és munkagépek szükségesek. Az utóbbi időkig e kérdésben nincs kellő előrehaladás. A lánctalpas és négykerék-meghajtású traktorok erre a célra alkalmasak, számuk növelése indokolt. Nincs azonban megoldva a munkagépellátás, amelyeknél az a követelmény, hogy a munkagépek az erőgépekhez legyenek függesztve. Kérem a földművelésügyi kormányzatot, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökön belül a lejtős területű tsz-ek gazdasági eredményeinek növelése érdekében szíveskedjenek ezt az igényt minél előbb kielégíteni. Az 1963. évi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Z. Nagy Ferenc képviselőtársunkat illeti a szó. Z. NAGY FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetést általában mindenütt úgy szokták elfogadni a törvényhozók, hogy azt vagy számszerűleg jónak tartják, vagy ha számszerűleg vannak is kifogásaik, bizalommal vannak a kor-