Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-13
869 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken , 870 már régen kint él Angliában, egy Magyarországról írott cikksorozatában a Western Mail című lapban figyelmeztet arra, mint negatívumra, hogy Magyarországon még mindig van politikai rendőrség. Ügy látszik, a mi hazánk az egyetlen a világon, ahol még ilyen létezik. (Derültség.) És Halász Péter szerint az Intelligence Service tag-U jai papír csónakokat eregetnek a Themsén a gyermekek szórakoztatására. A Neues österreich-ben Barbara Coudenhove-Kalergi megdicséri Budapestet és megállapítja a nőkről, hogy csinos a frizurájuk, ápoltak, de kifogásolja, hogy az üzletekben kevés a női ruha. Azt hiszem, Nagy elvtársnő örülne, ha ez tényleg így lenne. (Derültség.) A Birmingham Post arról számol be — és bevallom, ez számomra is újság volt ***-» hogy az utcán rendetlenkedő részegeket eddig Budapesten kórházba vitték és a derék honpolgárok ágyban párnák között aludták ki mámorukat. A részegek száma azonban annyira megnövekedett, hogy újabban először egy kád hidegvízbe dugják őket és csak azután alhatják ki mámorukat egy másik szobában. Herbert Lucht, a bonni General Anzeiger tudósítója egy Magyarországról írott hosszú cikkben megállapítja, hogy a magyaroktól már nem lehet többé elvenni a „gulyás-kommunizmust". Hiba lenne azonban hírünket a világban csak sajtó közleményekre korlátozni. És ha az előbb idéztem az Osservatore Romanot, amely új törökvilágot emlegetett Magyarországon, hadd teszem gyorsan hozzá, hogy római nagykövetünk, Száll József elvtárs november 11-én fogadást adott a vatikáni zsinaton részt vevő magyar papi küldöttség tiszteletére. Ezen részt vett König bécsi bíboros hercegérsek és Casarolli vatikáni államtitkár is, és rajtuk kívül sok püspök jelent meg a különböző tőkés országokból, köztük az Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Nyugat-Németország és más kapitalista országok katolikus egyházának képviseletében. Humphrey amerikai szenátor tavasszal egy beszélgetés során kijelentette, hogy reméli, javulni fog a viszony Magyarország és az Egyesült Államok között. Ennek érdekében a maga részéről hajlandó mindent megtenni, ami rajta múlik, mert szeretné a két ország viszonyának normalizálását elősegíteni. Amikor a jelenlevő magyar újságíró megkérdezte őt, hogy megírhatja-e ezt a kijelentést, akkor a szenátor igennel válaszolt. Nos, Humphrey szenátor azóta az Amerikai Egyesült Államok alelnöke lett, így tehát módja van az amerikai—magyar viszony javításán munkálkodni. Hallatlanul és örvendetesen megnövekedett a magyar tudomány és a kultúra tekintélye is. Óriási visszhangja volt Operaházunk skandináv túrájának, szereplésüknek az edingurghi fesztiválon, vagy Operaházunk balettjének, amely tavaly Párizsban, mint tudják az elvtársak, első díjat nyert. Kirobbanó külföldi sikerek állnak az Állami Népi Együttes mögött is és nagyon örvendetes, hogy irodalmunk, különösen pedig — és ez nagyon érdekes — költészetünk iránt milyen nagy méretekben növekedett meg külföldön az érdeklődés. Tisztelt Országgyűlés! Űj Magyarország kopogtat a külföld ajtaján. Űj szellem, új profil, a szocialista Magyarország profilja bontakozik ki és ezt a jelentkezést rokonszenvvel fogadja a nagyvilág. A régi romantikus puszta-Magyarország félvad cigányaival és gatyás szentimentalizmusával már csak az öregedő kispolgárok emlékezetében él. Magyarországon liberalizálódási folyamat megy végbe. Vajon tovább tart-e Magyarországon a liberalizálódás? — ez kedvenc vesszőparipája a nyugati diplomáciának és a sajtónak. Bevallom, engem sokáig bosszantott és még ma is bosszant ez a sok liberalizálódási jelző és nagy türelemmel magyarázom mindig vitapartnereimnek, hogy amit ők liberalizálódásnak neveznek, az tulajdonképpen a szocializmus építése és eközben a szocialista humanizmus gyakorlása. Igyekeztem meggyőzni őket, hogy éppen ebbe az általuk liberalizóldásnak nevezett periódusba esik bele hazánk történetének egyik legkiemelkedőbb fordulópontja, a mezőgazdaság szocialista átalakulása. De hát nehéz az embernek vitatkoznia olyanokkal, akik teljességgel más eszmékkel vannak átitatva és akik máshonnan és más szemmel látják a társadalmi jelenségeket, mint mi. Az igazság azonban, tisztelt Országgyűlés, mindenképpen igazság marad. És ez az igazság azt mondja, hogy az a következetes, szilárd, becsületes és emberséges politika, amelyet a párt Központi Bizottsága 1956 decemberében fogalmazott meg, és amelyet azóta is megalkuvás nélkül gyakorol, nemcsak belföldön hozta meg a maga gyümölcsét, hanem kivívta az elismerést még ellenfeleink előtt is. Ennek a politikának köszönhető, hogy Magyarország tekintélye ma a nagyvilágban olyan magas polcon áll, amelyre eddigelé még sohasem kerülhetett fel. Bizalommal a kormány külpolitikája iránt, Péter János klüügyminiszter elvtárs expozéját a magam részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Lehel Ferenc képviselőtársunk kíván szólni. LEHEL FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben a nyugati határszélen földrengést észleltünk. A földrengés éjszakája kinek-kinek az idegállapota szerint nyugtalan éjszakát jelentett. De nem ez volt az első földrengés, mert megelőzte ezt egy pár nappal egy történelmi földrengés. Ezt a történelmi földrengést megérezte egész Magyarország. De észlelte Bécs ugyanúgy, mint a Quai D'Orsay, a Downing Street és a kontinens másik fele is. Azokban a napokban azt mondta nekem valaki, hogy eddig olyan nyugodtan feküdtünk le. Én azt hiszem, hogy ebben az illető vallott az eddig megtett úttal kapcsolatban. És ennél jobb. jellemzést az eddig megtett úttal kapcsolatban nem is lehetne találni. Csakugyan nyugodtság volt a mi hazánkban, de ezt a nyugodtságot szélesebb értelemben is érthetjük. Nemzetközi vonatkozásban diadalmaskodott a békének az ügye. Azután lassan-lassan visszaállt a nyugalom, megismertük a földrengés természetét, nyilván37*
