Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-13

•857 Az Országgyűlés 13. ülése 1964. november 20-án, pénteken 858 .akkor meg lesz az utazási könnyítések további fokozásának a lehetősége mind a ki-, mind a beutazók számára. Tisztelt Országgyűlés ! Áttérek az afrikai, ázsiai és a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdéseire. Kormányunk nagy figyelmet fordít a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival való együttműködésünk fejlesztésére. Ezeknek az országoknak a szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. Azt lehet mondani, hogy a gyarmati sorból felszabadult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalos képviselete és három ország megfigyelője vett részt, addig a mostani kairói konferencián 57 ország volt hivatalos részvevő és tíz ország küldte el 'megfigyelőit. Nemcsak a konferencia részvevői számának növekedése, hanem a konferencia közös nyilatkozata is mutatja a részvevők összefogásának erejét és jelentőségét. Nagyon különböző viszonyok között élő 57 ország nevében nyilatkozott a konferencia a jelenlegi helyzet legfőbb problémáiról és mutatta meg, hogy a békés egymás mellett élés biztosítása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolása, a neokolonializmus cselszövései elleni harc érdekében milyen akciókat tart szükségesnek. A közös nyilatkozat mutatja, hogy a durva gyarmati elnyomás alól felszabadult népek termelik már az ellenállás erőit az új veszély, a neokolonializmus fondorlatos módszerei ellen. A kairói közös nyilatkozat a békéért, a népek függetlenségéért, az imperializmus hadállásainak felszámolásáért, a neokolonializmus ellen vívott harc útmutató jellegű, mozgósító és széles frontot összefogó kiáltványa. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a konferencián részvevő kormányokat, szolidaritásáról biztosítja őket harcukban s magáévá teszi javaslataikat és követeléseiket a népek függetlensége, szabadsága, a nemzetközi béke és biztonság érdekében. A konferencia frontjának szélesedését — tisztelt Országgyűlés — mutatja nemcsak általában a részvevők számának nagy megnövekedése, hanem az is, hogy Latin-Amerikából 9 ország küldte el hivatalos megfigyelőit. Kuba természetesen rendes részvevőként volt jelen, de Kuba mellett megfigyelővel képviseltette magát: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Jamaika, Mexikó, Trinidad és Tobago, Uruguay és Venezuela. A latin-amerikai országok ilyen nagyszámú jelenléte — ha csak megfigyelői minőségben is — a béke és haladás nagyhatósugarú kairói konferenciáján a nemzetközi helyzet alakulását kedvezően befolyásolhatja. Tisztelt Országgyűlés! A fejlődő országok kedvező hatása a nemzetközi életben sokféle vonatkozásban érzékelhető. Érzékelhető ilyen tünetekben: abban, hogy a nemzetközi szervezetek a hidegháborús témáktól egyre inkább a gyarmati rendszer felszámolását, a békés egymás mellett élést, az általános és teljes leszerelés előkészítését elősegítő témák felé fordulnak, rendkívül nagy szerepük van ebben a folyamatban a gyarmati sorból felszabadult új, fejlődő országoknak. Amikor öt évvel ezelőtt először elhangzott a szocialista országok javaslataként az ENSZ közgyűlésén, hogy a nemzetközi szervezetek titkárságait, bizottságait, intézményeit a nemzetközi élet három fő erejének — a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országoknak — megfelelően kell összeállítani, akkor még a legkülönbözőbb érvek hangzottak el mindenfelől e javaslat ellen, főleg arra hivatkozva, hogy ez a harmadik tényező: a fejlődő országok csoportja mint egységesen ható erő, nem is létezik. Azóta a francia forradalom időszakából örökölt „harmadik rend" kifejezés mintájára, nem éppen pontos kifejezésként mind általánosabb a „harmadik világ" kifejezés, amely jelöli azt az új erőcsoportot, amelynek kiemelkedő megnyilatkozási alkalma volt ez a kairói konferencia. Európában és Amerikában egyre inkább úgy kell külpolitikai tervekkel .foglalkozni, hogy figyelembe kell venni ezt a hatalmas, új tényezőt. Száztizenöt állam vesz ma részt a nemzetközi életben. Szavazatuk a nemzetközi szervezetekben független gazdasági, népességi, haditechnikai erejüktől. Egy állam, egy szavazat, s a 115 államból mintegy 75 tartozik ennek az új csoportnak a keretébe. A nemzetközi szervezetekben és általában a nagy államközi konferenciákon azzal kell számolni, hogy a fejlődő országok alkotják a részvevők döntő többségét. Jelenlétük a nemzetközi konferenciákon az antiimperialista harc lényeges tényezője. A Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekint ezekre az országokra, hősies antikolonialista harcaikra, és kívánjuk, hogy most a neokolonializmus ellen vívott küzdelmeikkel tudják kivívni gazdasági függetlenségüket és megszilárdítani nemzeti önállóságukat. Az Egyesült Arab Köztársaságtól és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságtól kezdve a fejlődő országok egész sorával folyt ebben az évben is kormányszintű megbeszélés kapcsolataink bővítésére. Jemen elnökének és Etiópia császárának magyarországi látogatása nemcsak az e két országgal való kapcsolatok szempontjából volt jelentős. Tervek vannak további magasszintü kölcsönös látogatásokra a fejlődő országok és a Magyar Népköztársaság között a közeli hónapok folyamán. Anyagi lehetőségeink természetesen nem nagyok, mégis a tőlünk telhető mértékig részt kell vennünk külkereskedelmi kapcsolatok bővítésével, a gazdasági tervek realizálásában való együttműködéssel ezeknek az országoknak a harcában gazdasági önállóságukért és nemzeti függetlenségük megszilárdításáért. Együttműködési készségünket az is mutatja, hogy bár jó szakembereknek itthon sem vagyunk bővében, mégis egészségügyi szakértők, orvosok, ápolók, geológusok, hidrológusok, statisztikusok, pedagógusok, egyetemi oktatók, archeológusok, izotóp-szakértők, gépészek, szövetkezeti szakértők dolgoznak részben államközi megállapodá-