Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-11
757 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 758 hiány. Válaszomban arra szeretnék rámutatni, hogy a jelenlegi nehézségeket milyen tényezők okozzák. Vegyük elsőnek a betonkavics-ellátás problémáját. A múlt évben képezett kavicsdepóniaalap és az ez évi első évnegyed tervezett termelési mennyisége kielégítette volna az igényeket. Az első negyedévben azonban már .a depóalap és a kitermelt kavicsmennyiségnek mindössze 54 százalékát szállították le építkezésre. A második negyedév végéig a szállítási körülmények némi javulása következtében az év eleji lemaradást több mint 60 százalékkal lehet csökkenteni. A kavicsbányák folyamatos és hárömműszakos üzemmenettel termelnek, és ha a vasútikocsi-ellátás kielégítő lesz, a kiesést a harmadik negyedévben teljes mértékben pótolni lehet. Egyébként a kavicsbányák műszakilag a jelenleginél nagyobb mennyiség kielégítésére is felkészültek, a kiszállításhoz csak megfelelő mennyiségű vasúti kocsi kiállítására van szükség. Más problémák jelentkeznek a téglaellátás tekintetében. Az 1962. év végéig az Építésügyi Minisztérium irányítása alatt 105, a megyei tanácsok irányítása alatt 96, összesen 201 téglagyár műkő-dött. Az ipar átszervezése kapcsán a téglaipar az Építésügyi Minisztérium irányítása alatt egyesült. Az egyesítéskor az agyagvagyon kimerülése, illetve szennyezettsége, a berendezések teljes elavultsága és a termelés gazdaságtalansága folytán leállítottunk összesen 20 gyárat. A műszaki fejlesztésre szánt anyagi eszközök felhasználását így módunk volt a megmaradt 181 üzemegységre koncentrálni. Ennek eredményeképpen már ebben az esztendőben kevesebb gyárral, mint 1962-ben, közel 160 millió darab téglával, vagyis közel 10 százalékkal sikerült növelnünk az iparág kapacitását az 1962. évihez képest. Mi okozza mégis a téglahiányt? Kétségtelenül annak a mennyiségnek a kiesése is, amit az említett néhány elavult és leállított téglagyár ebben az évben termelhetett volna. A hiány. oka mégis elsősorban az, hogy az ez évi nyerstégla-gyártás a sokáig tartó fagyos időszak miatt a tervezettnél több mint két héttel később kezdődhetett meg, ami egymaga mintegy 85 millió darab tégla átmeneti hiányát okozta. Ezt a hiányt a téglaipar az év hátralevő részében minden igyekezetével pótolni kívánja. Ennek érdekében több intézkedést tettünk. Ilyenek például a hétnapos kemence-üzemeltetés, a tízórás, illetőleg kétműszakos nyersgyártás és kihordás, a szárító területek növelése stb. Intézkedtünk továbbá három leállított téglagyár újbóli, természetesen csak átmeneti üzembe helyezéséről is. Mindezeknek az intézkedéseknek az eredményeként remélhető, hogy a jelenlegi téglaellátási nehézségek hamarosan enyhülni fognak. A téglaipar jövőbeni fejlesztését illetően közölhetem, hogy az iparág folyamatos korszerűsítése, kapacitásának nagyteljesítményű berendezések és gépek beállítása útján való növelése — elhatározott program, végrehajtása máris folyamatban van. E fejlesztési program kapcsán általában nem kívánunk új téglagyárakat létrehozni, csupán arról van szó, hogy ahol az agyag minősége és mennyisége, valamint más feltételek lehetővé teszik, áttérünk a legtermelékenyebb és az időjárástól is többé-kevésbé független technológiai módszerek —, mint az alagútkemence, a múszárítás, berendezések stb. — széles körű alkalmazására. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Szobek András képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SZOBEK ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációban nincs helye a vitának, mégis meg kell jegyeznem és fel kívánom hívni mint gyakorlati ember az Építésügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy különösen a hazai gyártású anyagokból átmenő tartalék nélkül a mezőgazdaságban, a magánépítkezésekben kora tavaszszal nem lehet a munkát' elkezdeni. Bocsánat a kifejezésért, tűrhetetlen állapot, hogy ebben az évben én magam 11 esetben jártam el sóder és téglaigények dolgában a tsz-ek részére — magánosoknak nem, csak a tsz-ek részére — és amely épületet szeptemberben be kellett volna fejezni, mert a hitel arra az ;dőre szól, annak ügyében most újra el kell járnom Kovács János elvtársnál a bankban, hogy hosszabbítsa meg a hitelt, mert nem lehet időre kész. És hány képviselő elvtárs kénytelen eljárni ezekben a hitelmeghosszabbításokban csak azért, mert nem tudunk kellő időben hozzáfogni a munkához. Átmenő készleteket kell teremteni legalább azokból az anyagokból, amelyeket az országban termelnek. r Ezzel az észrevétellel tudomásul veszem a választ. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a választ. (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Köszönöm. Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az országgyűlés a választ tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatával végeztünk. Képviselőtársaimnak további eredményes munkát kívánok. Az ülésszakot bezárom. (16.49) Hitelesítették: Galló Ernő, Pala Károlyné, Hub er Lajos, dr. Pesta László, soros jegyzők Papp Lajos, Varga Gáborné 643276. Athenaeum Nyomda, Budapest ( Felelős rezetó: Soproni Béla igazgató)
