Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

753 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 754 belül elhatároztuk azt, hogy a kénsavgyártás nyersanyagát megváltoztatjuk, piritről elemi kén elégetésére térünk át. Ez lehetővé teszi a teljesen higiénikus gyártást. Megjegyzem, hogy az új nyersanyagra való átállás körülbelül hatvanmil­lió forintba kerül, a szükséges berendezéseket importálni- kell, és így csak a harmadik ötéves terv időszakában valósítható meg. Gondoskodni fogok arról, hogy a piritpörkölés megszüntetése egyike légyen a legelső végrehajtandó feladatok­nak. összefoglalva tehát: a fluóros gázok, klór és sósavszennyezők szabadba bocsátása — a folya­matba levő beruházások gyorsított befejezése után — jövő év végén megszűnik, a piritről kén­bázisra való átállásra a harmadik ötéves terv első éveiben kerülhet sor. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az inter­pelláló képviselőtársamat, hogy válaszomat tudo­másul venni szíveskedjenek. ELNÖK: Kérdem Háner József képviselő társunkat, egyetért-e a válasszal? HÁ NER JÖZSEF: Azzal a megjegyzéssel és kéréssel Lévárdi elvtárs felé, hogy az eddig ki­adott intézkedések legszigorúbb betartására le­gyen szíves az eddiginél is nagyobb gondot for­dítani, s így a választ tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, a vá­laszt tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az in­terpelláló képviselőtársunk, valamint az Ország­gyűlés a választ tudomásul vette. Következik Háner József képviselőtársunk interpellációja az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat kitelepítése tárgyában — a földművelésügyi miniszterhez. Háner József kép­viselőtársunkat illeti a szó. HÁNER JÖZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A levegő szennyeződésével összefüggésben inter­pellációt kívánok intézni a földművelésügyi mi­niszter elvtárshoz is. A minisztérium felügyelete alá tartozó Állatifehérje Takarmányokat Előállí­tó Vállalattól rendkívül bűzös gőzök áramlanak ki, amelyek igen sok kellemetlenséget okoznak a környék lakosságának. A bűzös gőzök a meteo­rológiai viszonyoktól függően 3—4 kilométernyi­re is eljutnak és ködszerűen megülik a környé­ket. Értem alatta Pesterzsébet tekintélyes részét, Wekerle-telepet és az újonnan épülő gyönyörű szép Üllői úti lakótelepet is. Ezen üzem szennyező hatását is tanulmá­nyozták az illetékes szervek és a helyszíni szem­lék alapján az Állatifehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalat a kitelepítendő üzemek közé lett sorolva. Természetesen ezt a tényt az érdekelt lakosság megelégedéssel fogadta, de ennek meg­történtéig sem lehet közömbös, hogy a meghozott határozatok alapján milyen intézkedésekkel kí­vánják az illetékes szervek a lakosságra veszé­lyes, bűzös gázok fertőzés veszélyét előidéző ha­tásfokát csökkenteni. Ezért felteszem a kérdést a földművelésügyi miniszter elvtárshoz: 1. A meg­levő határozat alapján, melyik évben kerül sor az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat kitelepítésére? 2. A kitelepítésig milyen intéz­kedések történnek a bűz megszüntetése érdeké­ben? ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi minisz­ter: Tisztelt Országgyűlés! Előttünk is ismeretes, hogy az állati fehérje takarmányokat előállító vállalat budapesti üzeme bűzös, a környék leve­gőjét, más szomszédos üzemekkel együtt, erősen szennyezi, és ezért Budapest területéről mielőbb ki kell telepíteni. A budapesti állati hulla- és hulladékfeldolgozó üzem több évtizeddel ezelőtt települt jelenlegi helyére, amikor a környéken még kevés lakóház állt. Azóta azonban a jellem­ző elnevezésű Illatos út környéke beépült, anél­kül, hogy az új lakótelepek tervezésével egyidő­ben a környező gyárak bűzforrásainak megszün­tetésére intézkedés történt volna. Ezt az üzemet a budapesti vágóhidak hulladék- és melléktermé­keinek feldolgozására építették, s nyersanyagá­nak 99 százaléka, mintegy 3000 vagon, a Buda­pesti hús- és feldolgozó üzemekből kerül ki. Az új telepek lakóinak panaszát figyelembe véve, a gazdasági bizottság hozzájárult az üzemnek vi­dékre telepítéséhez, annak ellenére, hogy a nyersanyag szállítása jelentős többletköltséget okoz. Azóta a beruházási kódex előírásai alapján a kitelepítés tanulmánytervét és beruházási cél­javaslatát már elkészítettük, s a folyó hó végére jóváhagyása is megtörténik. Ezután kerülhet sor a beruházási program, majd a kiviteli tervek el­készítésére és a kivitelezés megkezdésére. A kite­lepítés mintegy 130 millió forintba kerül. Ilyen nagy beruházás programjának és ter­veinek elkészítéséhez tapasztalataink szerint leg­alább egy évre, a kivitelezéshez pedig legalább három évre van szükség. így a kitelepítés csak 1969 elején valósulhat meg. A Földművelésügyi Minisztérium mindent megtett a beruházás meggyorsítására. A határ­idők lerövidítéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy a terveket készítő Élelmi­szeripari Tervező Intézet és a kivitelező vállala­tok felügyeleti szervei a beruházás soronkívüli­ségét biztosítsák. A KÖJÁL és a többi érdekelt szervek be­vonásával egyébként megvizsgáltuk annak lehe­tőségét is, hogyan lehetne a kitelepítés megva­lósításáig az üzemekből kiáramló bűzöket csök­kenteni. Ennek érdekében a húsliszt-üzemekben bűzleválasztó kondenzátorok, a tápkocsonya­üzemben pedig zárt besűrítők beépítését már megkezdtük. Ezek a berendezések a folyó évben elkészülnek. Remélhető, hogy a vállalat által ter­jesztett bűz így jelentősen csökken addig is, amíg kitelepítésre kerül az üzem. Kérem Háner elvtársat és a tisztelt Ország­gyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szí­veskedjék. ELNÖK: Kérdem Háner József képviselőtár­sunkat, hogy egyetért-e a válasszal? HÁNER JÖZSEF: Egyetértek, tudomásul veszem. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Sárfi Rózsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom