Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

723 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26~án, pénteken 724 rendkívül kedvező tapasztalatokat szerzett az ellátásról, a Kékestetőről, Egerből és az egri várból távozva, az említett hiányosságok miatt felháborodva megy el, mondván, hogy ezzel teljesen elrontottuk a Magyarországról előzőleg szerzett rendkívül jó tapasztalatait. A dolgozók egyre gyakrabban érkező sürgető levelei is bizonyítják, mennyire szükséges lenne a Sal vus gyógyvizéről híres Bükkszék fejlesztése is. A városba érkező idegenek elszállásolására a Park szálló, az 1963-ban épült Eger szálló, és a turista szálló áll rendelkezésre. Ezeken kívül nagy mértékben igénybe kell vennünk az IBUSZ fizetővendég szolgálatát is. A város évről évre növekvő idegenforgalma megköveteli a harmadik ötéves tervben egy új 500 ágyas szálloda létesítését és így a vendégek elszállásolásában a nehézségeket le tudnánk küzdeni. Az előzőekben részletezett és az idegenforgalom jobb ellátását gátló hálózatfejlesztési nehézségek leküzdése mellett szükség van fontossági sorrendben a felmerülő beruházási fedezetek biztosítására. Az említett nehézségek mellett Eger város viszonylatában az iparcikk bolthálózat kapacitása is igen szűk. A meglevő vegyes iparcikk boltok sem megfelelő eladó, sem megfelelő raktártérrel, nem rendelkeznek. Szinte el sem lehet mondani, milyen körülmények között történik az árusítás az egri anyák boltjában, ahol a túlzsúfoltság nagy, nincs megfelelő helyiségük a vevők kiszolgálására, másrészt a választék is rendkívül korlátolt, mert nincs megfelelő helyiség az áruk elhelyezésére sem. A boltok korszerűsítését gátolja az a körülmény is, hogy a belvárosi boltok többsége műemléképületben van elhelyezve, s emiatt a bővítés komoly nehézségekbe ütközik. Van ugyan városunkban egy áruház, azonban ez sem tud nagyobb választékot biztosítani, helyiségei kicsinyek, túlzsúfoltak, pedig a városban nemcsak a helyi lakosság igyekszik vásárolni, hanem igen sokan megfordulnak a környező községekből és ipari településekről is. A jelenlegi ellátási nehézségek megszüntetésének egyetlen eszköze lenne új, korszerű áruház építése Egerben. Az ehhez szükséges telek már biztosítva van, azonban a megfelelő beruházási fedezet nem áll a kereskedelmi szervek rendelkezésére. A beruházási fedezeteken túlmenően feltétlenül szükséges lenne az árufedezetek növelése is. A rendelkezésre álló árualapok nem biztosítják a zavartalan áruellátást, mert a jelentkező igények kielégítésére egyes áruféleségekből nagyobb árualapokra lenne szükség. Itt kell megemlítenem, hogy kevésnek bizonyult a megye részére megállapított sertéshús és az úgynevezett szárazáru-keret. Ugyancsak kevés a méteráru választék, szín, minta és minőség tekintetében is. Hasonló nehézségekkel kell megküzdenünk a tájjellegű minőségi borok tekintetében, valamint az előre csomagolt élelmiszerek tekintetében. Gondolok itt a lisztre, cukorra és zsírra — valamint a sörre. Tisztelt Országgyűlés! Asszonyaink kérését tolmácsolom akkor, amikor azt kérem, hogy segítsék elő a vidéken lakó asszonyok háztartási gondjainak enyhítését. Jóleső és irigylésre méltó látvány a fővárosban és egyes nagyobb vidéki városokban található nagy Mirelité-mélyhűtött és félkész ételválaszték. A Heves megyei asszonyok is szeretnének részesülni a folyamatos Mirelitékészítmény ellátásban, hogy egy héten ne csak egy-két napig lehessen kapni ezen készítményekből. Mi is szívesen vennénk, ha megoldanák az előre elkészített, félkész ételek választékát, árusítását, hogy ne kelljen például új burgonyát nekünk tisztítatlanul, sokkal drágábban vásárolnunk, mint ahogy tisztított állapotban a fővárosban kapni lehet. Javasoljuk, hogy amennyiben arra mód és lehetőség van, az elkövetkező időben teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy a nagy idegenforgalomra tekintettel Egerben megépüljön egy 400—500 személyes étterem, egy áruház, valamint egy szálloda. Mindezek részben az idegenforgalmi, részben a helyi igényeket kielégítő létesítmények lennének. Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen tény, hogy a három utóbbi felsorolás enyhe mosolygást váltott ki tisztelt képviselőtársaim körében. Igaz, mi tudatában vagyunk annak, hogy a fejlesztések csak a tervszerű gazdálkodás keretein belül valósulhatnak meg. Ügy véljük azonban, hogy ha a Belkereskedelmi Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a helyi szervek szorosan együttműködnek, akkor nagymértékben gyorsítani lehet a fejlődés ütemét úgy megyénk lakossága, mint a megyénkbe érkező idegenek osztatlan örömére. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel a kereskedelem helyzetéről szóló jelentéshez több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Tausz János belkereskedelmi miniszter kíván szólni. TAUSZ JÁNOS belkereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelem helyzetéről szóló jelentés vitájában 14 képviselőtársam vett részt, ami önmagában is mutatja azt a nagy érdeklődést, amely a Tisztelt Országgyűlés részéről a kereskedelem munkája iránt megnyilvánul. A felszólalók, úgy érzem, alapvetően egyetértettek előterjesztésemmel, a beszámoló lényeges megállapításaival és azt nagyon figyelemre méltó észrevételekkel, tanácsokkal és javaslatokkal egészítették ki. A hozzászólásokból a segítőkészség, a kereskedelem munkájának megbecsülése, hibáival szemben — véleményünk szerint — nagyfokú türelmesség, megértés és jóindulat nyilvánult meg. Mindjárt hozzáteszem ehhez, hogy mindez fokozott felelősségre kényszerít, szorít bennünket. A felszólalók megerősítették és saját területük fejlődésével is bizonyították, hogy a kereskedelem eredményeiben tükröződik pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája. A kormány bevált gyakorlatának megfelelően, az Országgyűlés vitájában elhangzott észrevételeket, javaslatokat gondosan megvizsgáljuk és az illetékeseket megfelelő intézkedések megtételére kötelezzük. Engedjék meg ezért nekem képviselőtársaim, hogy összefoglalómban csak néhány, főként a vita jellegét meghatározó kérdésre térjek ki. Az első ilyen kérdéscsoport, amely körül a legtöbb felszólalás, észrevétel hangzott el, a kereskedelem fejlesztésével, főleg a kereskedelmi üzlethálózat bővítésével kapcsolatos. A felszólalók általában elismeréssel nyilatkoztak a kereskedelmi hálózat eddigi fejlődéséről, arról a sok előnyről,