Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

611 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 612 megoldása tárgyában, az Országos Tervhivatal elnökéhez. Nagy Zoltán képviselőtársunkat illeti a szó. NAGY ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés vitájában a tegnapi nap folyamán több képviselőtársam foglalkozott a vízellátás kérdésével. Ózdon is a vízellátás az igényekkel, il­letve a fogyasztással nem áll egyensúlyban. Jelen­legi vízszükségletünket nem tudjuk kielégíteni. A lakásépítés ütemét figyelembe véve, a meglevő víztermelő kutak vízhozama is évről évre csök­ken, így a helyzet további romlásával kell szá­molnunk. Az Ózd város és környéke vízellátása tár­gyában benyújtott interpellációmmal kapcsolat­ban kérdésem az Országos Tervhivatal elnöké­hez, dr. Ajtai Miklós elvtárshoz: mi várható a legrövidebb időn belül Ózd vízellátása ügyében, mit kíván tenni a szinte állandó jellegű víz­hiány mielőbbi megnyugtató megoldása érde­kében? Mi lesz, a lázbérci víztárolómű helyzete, sorsa? ELNÖK: Az interpellációra dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhi­vatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Nagy Zol­tán képviselőtársunk kérdése indokolt, mert bár megépítjük a bánpataki felszíni vízkivételi mű­vet, ennek belépésével sem látszik megoldódni ózd vízellátási kérdése az időközben megválto­zott fogyasztási számok alapján. Szükséges Ózd-körzet teljes vízellátási ter­vét ismételten revízió alá venni, felülvizsgálni, és ennek alapján dönteni a lázbérci víztároló megépítésének időpontjáról. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, járul­jon hozzá, hogy az Országos Vízügyi Főigazgató­sággal közösen a körzet vízgazdálkodási tervét felülvizsgálva — a felülvizsgálat alapján, de leg­később egy hónap határidőn belül — írásban ad­hassam meg válaszomat Nagy Zoltán képviselő­társunknak. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 48. paragrafusának második bekezdése szerint az interpelláltnak indokolt esetben joga van ah­hoz, hogy a f választ 30 napon belül írásban kö­zölje az interpelláló képviselővel és az ország­gyűlés elnökével. Ennek megfelelően dr. Ajtai Miklós elvtársnak erre vonatkozó kérését az Or­szággyűlés tudomásul veszi. Következik Varga Károly képviselőtársunk interpellációja a Somogy megyei ipartelepítés tárgyában a kohó- és gépipari miniszterhez. Varga Károly képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Valamennyiünk által ismert probléma, amely az ipartelepítéssel és az iparfejlesztéssel kapcsola­tosan budapesti viszonylatban fennáll és ismer­tek azok a problémák is, amelyek a vidék ipar­telepítésével és iparfejlesztésével kapcsolatban fennállanak, itt az országgyűlés előtt is, de lent, főleg a mezőgazdasági megyékben, a mezőgaz­daságban felszabaduló munkaerők foglalkozta­tásának biztosítása érdekében. Nyugodtan mondhatom, hogy azon túl, hogy itt az Országgyűlésben számos képviselőtársam feszegette már ezt az égető problémát, közvé­leményünk is széles érdeklődéssel figyeli az ez­zel kapcsolatos intézkedéseket. Hogy mást ne mondjak: a második ötéves tervünkről szóló tör­vény 6. paragrafusában foglalkozik az ipartele­pítéssel kapcsolatos irányelvekkel. A harmadik bekezdésében utal e kérdésre, amikor kimondja: „Az ipartelepítésnél figyelembe kell venni a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerők fog­lalkoztatását is." Megyénk is mezőgazdasági megye, éppen ezért párt- és tanácsvezetésünk a különböző ér­dekelt minisztériumokkal, főhatóságokkal tár­gyalt ez ügyben, s így a Kohó- és Gépipari Mi­nisztériummal is, a hatáskörébe tartozó ipari üzemek fejlesztése és letelepítése tárgyában. 1958-ban kezdődtek a tárgyalások. 1962 január­jában, két évvel ezelőtt konkrét jegyzőkönyvi megállapodások születtek egyes KGM vállalatok Somogy megyében történő letelepítése, illetve fejlesztése érdekében. Az elmúlt két esztendő alatt azonban csak huzavona, további tárgyalá­sok, különböző újabb alternatívák felvetése tör­tént, de kézzelfogható eredmény és főleg olyan értelmű fejlesztés, amilyent a jegyzőkönyvben is rögzítettünk, nem történt. Éppen ezért kérdezem Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter elvtársat: Van-e tudomása arról a megállapodásról, amely egyrészt a mi­nisztériumi vezetők és a Somogy megyei pártt és tanácsvezetők között történt és mit kíván tenni a miniszter elvtárs a megállapodás végr rehajtása érdekében, különös figyelemmel az 1961. évi II. törvény 6. paragrafusának harmadik bekezdésében általam idézettek vég­rehajtása szellemében. ELNÖK: Az interpellációra dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter elvtárs vála­szol. DR. HORGOS GYULA kohó- és gépipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Varga Károly képviselő elvtárs interpellációjára a következők­ben adom meg válaszomat. Mindenekelőtt le kell rögzítenem, hogy is­merem azt a megállapodást, amely 1962. január 8-án a Somogy megyei párt- és tanács vezetők, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium mi­nisztere és, miniszterhelyettese között létrejött. Ez a megállapodás tulajdonképpen a kaposvári TRANSVILL Vállalat fejlesztését, a kaposvári Világítástechnikai Vállalat fejlesztését és Nagy­atádon fémháló-, fémszövet- és fémfonatgyár te­lepítését irányozza elő. Engedjék meg, hogy vál­lalatonként adjam meg rövid válaszomat. A kaposvári TRANSVILL Vállalat fejlesz­tésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium az el­múlt években 25 millió forint beruházást fordí­tott, hogy alkalmassá tegye ezt az üzemet —­amely eredetileg tanácsi vállalat volt — bizo­nyos erősáramú cikkek, transzformátorok, kap­csolók, biztosítók stb. gyártására. Az eredeti megállapodás szellemében a tömegszerű gyár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom