Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

609 Az Országgyűlés 9, ülése 1964. február 1-én, szombaton 610 hogy a maguk készítette vésővel, fából és csontból milyen fejlett művészi érzékre valló gyönyörű dísztárgyakat faragnak. Indonézia az ezüstművesek hazája is. Tisztelt képviselőtársaim! Parlamenti kapcsolataink szélesítésében fi-^ gyeimet érdemlő helyet foglal el az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenysége. A magyar Országgyűlés az Interparlamentáris Unió megalakulása óta — kisebb megszakításokkal — rendszeresen részt vesz annak munkájában. Az Unió jóllehet nem kormányközi szervezet, olyan nemzetközi fórum, ahol küldötteink a különböző nemzetközi kérdésekről kifejthetik álláspontjukat, ismertethetik hazánk gazdasági, szociális és kulturális eredményeit, és szabad eszmecserét folytathatnak több mint 60 ország személyiségeivel. Jelentősége van abban is, hogy elősegíti a személyes kapcsolatok építését, egymás jobb megismerését. Munkája alapján lemérhetők a nemzetközi helyzet alakulásának tendenciái. Anélkül, hogy az Unió súlyát túlbecsülnénk, meg kell mondanom, hogy nemzetközi visszhangja mindinkább növekszik, és a konferenciák határozatai mind jobban a békés egymás mellett élés irányában hatnak. Kapcsolataink kedvező alakulását mutatta, hogy 1959-ben már sor kerülhetett az olasz— magyar, illetve 1960-ban a magyar—olasz tagozat megalakításra. Ezt követte ugyancsak 1960ban, illetőleg 1961-ben az angol—magyar és a magyar—angol tagozat megalakítása. Az Unió 52. konferenciáját 1962-ben Brazíliában a nemzetközi feszültség légkörében tartotta. Ez kedvezőtlenül hatott a nemzetközi kapcsolatok szélesítésére, és a magyar csoport tevékenységének fokozására csak 1963-ban, a belgrádi konferencia alkalmával került sor. Ezen a konferencián, amelynek munkásságát elsősorban a békés egymás mellett élésre, az általános és teljes leszerelésre való törekvés jellemezte, különösen éreztette hatását a Moszkvában aláírt atomcsend-egyezmény. Lényegesen megváltozott a korábbi légkör. Elmaradtak a múltban nemegyszer hangoztatott hidegháborús kijelentések. Először fordult elő, hogy az Unió ülésszakán dr. Molnár Erik elvtárs személyében — sokéves munkája elismeréseként — egy szocialista ország képviselője elnökölt. Küldöttségünk igen aktívan és eredményesen vett részt a konferencia munkájában. Az általános vitában a békés együttélés kérdéseiről beszéltek, ezenkívül felszólaltak „a béke biztosítása" és „az űrjog" című napirendi pontokhoz. A kialakult helyzetnek feleltek meg a konferencián elfogadott határozatok, amelyek a következők: A nemzetközi béke és biztonság előmozdítására irányuló ENSZ-tevékenység hatékonysága növelésének módszerei. Atommentes és korlátozott fegyverzetű övezetek létesítése, mint az általános és teljes leszerelés felé tett első lépés. A lengyel kezdeményezésre született „Moszkvai megegyezés útján" című határozat. A faji megkülönböztetés elítéléséről szóló határozat. Az űr jogról szóló határozat. E határozatok is megmutatják, hogy az Interparlamentáris Unió tevékenysége egyre inkább a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásának irányában hat, s ebben van növekvő szerepe, jelentősége. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt eddig is komolyan "vette az Interparlamentáris Unió munkájából reá háruló feladatokat és a jövőben is mindent elkövet, hogy az Unió a népek békeakaratának hatékony szócsövévé váljék. Tisztelt Országgyűlés! Ezekben adtam számot a parlamenti küldöttségek cseréjével kapcsolatos tevékenységünkről és az Interparlamentáris Unióban végzet munkánkról. Meggyőződésem, hogy Országgyűlésünknek mindkét területen kifejtett működése hasznos és eredményes volt. Kifejezésre juttatta békepolitikánkat, mélyítette a népek barátságát, segítette a békés egymás mellett élés elvének valóra váltását. Előmozdította nemzetközi kapcsolataink szélesítését, a különböző országokkal létesített és létesülő gazdasági, kereskedelmi, kulturális egyezményeink megvalósítását. Mindezzel emelte a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyét. A parlamentek közötti közvetlen személyes kapcsolatok fejlesztése tehát fontos munkaterülete Országgyűlésünknek és szorosan hozzá tartozik a képviselői munkához. Elősegíti a különböző országok parlamenti tevékenységének megismerését, bővíti a képviselők nemzetközi látókörét. Az egyre növekvő számban hazánkba látogató parlamenti delegációk módot adnak arra, hogy más országok képviselőivel személyes kapcsolatainkat itthon is megteremtsük, mélyítsük. Ezúton ragadom meg az alkalmat, hogy valamennyi képviselőtársunknak, akik Országgyűlésünknek ezen a munkaterületén közreműkö-^ désükkel segítséget nyújtottak, köszönetet mondjak. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a ber számolót vegye tudomásul. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel e beszámolóhoz hozzászóló nem jelentkezett, kérdezem az Országgyűlést, hogy a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámolót tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámolót tudomásul veszi. « Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11,32—11,55. Elnök: VASS ISTVANNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. A napirend szerint következik az interpellációk előterjesztése. Bejelentem, hogy Kántor Lajosné képviselőtársunk a két gyermek után járó családipótlék összegének felemelése tárgyában bejelentett interpellációjától eláll, miután arra dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter elvtárs költségvetési expozéjában választ adott. Az első interpelláló Nagy Zoltán képviselőtársunk, Özd város vízellátási problémájának