Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

603 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 604 Számos észrevétel, hozzászólás hangzott el a felsőfokú technikus-képzéssel kapcsolatban. Itt a helyzet az, hogy az elmúlt évi 12 700-ról 20 300-ra nő egy év alatt a felsőfokú technikumok hallgatóinak száma.- Éppen ezért azoknak a problémáknak a megoldására — közismert a technikus-hiány — úgy gondolom, az is hozzájárulás lehet, ha jobban gazdálkodunk a rendelkezésre álló mérnöki gárdával és a termelés folyamatos vitelét egyre nagyobb mértékben a technikusokra bízzuk. Néhány szót a tudományos kutatásról. Dési elvtárs vetette fel, hogy sokszor elaprózódnak a tudományos kutatás céljaira szolgáló összegek — ez valóban így van — és szükség lenne arra, hogy itt is tudatosabb legyen a koncentráció. Kis ország vagyunk, s képtelenek vagyunk árra, hogy a tudomány minden ágában a kutatógárdát, az apparátust fenntartsuk. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy kiválasszuk azt az egy vagy két tucat területet, ahova a kutatási erőinket összpontosítani kell, ahol a szubjektív és az objektív előfeltételek rendelkezésre állnak. Ügy gondolom, hogy a Dési elvtárs által elmondottakban sok igazság van, amit a tudományos kutatás irányításának nem egészen kielégítő fokon levő szervezettségéről mondott. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatok számos új igényt vetettek fel, és számos tartalékra mutattak rá, amely a termelés és a fogyasztás területén jelentkeznek. A szocialista gazdasághoz nagyon szorosan hozzá tartozik a tartalékok képzése. Ezt tapasztalhattuk a gabonakérdésnél, és tudjuk, voltak olyan fázisok az ország gazdasági életében, amikor a folyamatos ipari termelést is akadályozta a nem kielégítő mennyiségű készlet, a nem kielégítő mennyiségű tartalék. E téren javult a helyzet, de nem mondhatjuk azt, hogy kellőképpen állunk tartalékok dolgában. A honvédelmi .miniszter elvtárs javaslatot tett felszólalásában további, körülbelül 150 millió forintos megtakarításra, azon a 300 millión felül, amit a költségvetésen már keresztülvezettünk. Ügy gondolom, mivel a költségvetésben előirányzott tartalék alacsony — alacsonyabb az előző évieknél — akkor járunk el helyesen és takarékoskodunk okosan, ha ezt a 150 millió forintot a költségvetési tartalékhoz csatoljuk. Javaslom az Országgyűlésnek, hogy a költségvetést ezzel a módosítással, tehát ennek a 150 millió forintnak a tartalékhoz való csatolásával fogadja el. ., Azokat a javaslatokat, amelyek a tárgyalás során felmerültek, a Minisztertanács napirendre tűzi — ez már az elmúlt évben is megtörtént — megtárgyalja, és lehetőség szerint az idei, illetve a következő évek terveiben és költségvetésében érvényesíti. Ügy vélem, a kormány nevében is mondhatom, hogy nagy segítség számunkra az a sok javaslat és gondolat, ami a tárgyalás során felmerült. Megerősít bennünket bizonyos elképzelésekben és gondolatokat ad újabb feladatok megoldására. Tisztelt Országgyűlés! Terveink valóraváltása a termelés frontján dől el. Jelentős feladatok állnak előttünk. Említettem azokat a problémákat és feladatokat, amelyek miatt exportunkat és a belföldi fogyasztásra termelt javak mennyiségét fokoznunk kell. Ennek megvalósítására már számos intézkedés történt. Az idei terv végrehajtása megfelelő lendülettel kezdődött meg az ipar különböző területein, és úgy gondolom, azok az előkészületek, amelyekről Kállai elvtárs a tavaszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban szólt, nagyrészt szintén rendben folynak a falvakban és a vidéki városokban. Az export egy ország termelésének próbaköve is. Annak a próbaköve, hogy a termékek miképpen állják meg helyüket a világpiacon, abban a gazdasági versenyben, amely a rendszerek között folyik. Ügy gondolom, rendelkezésre állnak az anyagi erők és az emberek is, akik biztosíthatják helytállásunkat a gazdasági fronton az ország szükségleteinek ellátásában és az export érdekeinek kielégítésében, s úgy gondolom, a magunk elé tűzött cél, az ország népe jólétének emelése, a népgazdaság erejének fokozása olyan célok, amelyek lelkesítőleg hatnak mindenkire e feladatok megfelelő megoldása irányában. Az 1964. çvi terv és költségvetés is e célok alátámasztását szolgálja. ' Ezért kérem az Országgyűlést, hogy az általam előbb említett módosítással az 1964. évi költ* ségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal, Kérdem az Országgyűlést, hogy az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással elfogadja-e. (Igen.) Aki elfogadja, kérem, szavazzon kézfelemeléssel. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazás-^ tói? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevé/ kenységéről szóló -beszámoló. Vass Istvánné képviselőtársunkat, a napirend előadóját illeti a szó. VASS ISTVÁNNÉ, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves, Elvtársak! Az elmúlt években örvendetesen tovább szélesedtek, erősödtek Országgyűlésünk közvetlen kapcsolatai más országok törvényhozó testületeivel. Meghívásunkra számos parlamenti delegáció tett látogatást hazánkban a világ különböző tájairól, szocialista országokból, tőkés és volt gyarmati országokból egyaránt. A Magyar Országgyűlés küldöttségei is több európai és ; ázsiai országban jártak. Szélesítette kapcsolatait és fokozta tevékenységéjt az Interparlamentáris Unió magyar csoportja is. A népek és parlamentjeik közötti kapcsolatok erősítése Országgyűlésünk fontos munka-