Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

595 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 596 van a friss tej, kenyér, élelem, az asztalon, hogy utazhatunk, hogy a tervben előírt lakások megépülnek, hogy a gabona nem fullad be a jégtakaróba, mutatja, hogy népünk dacolva a hideggel, az elemekkel máris kitartó hűséggel fáradozik azon, hogy az idei, az elmúlt évinél nagyobb feladatot megoldja. Nem kétséges, hogy a dolgozók ilyen értelmű hozzáállása, politikai, termelési aktivitása nyújtja a legbiztosabb alapot az előirányzatok életre keltéséhez. Ez évi tervünk, de különösen a következő esztendők gazdasági sikere, eredményessége ~a beruházásokra szánt jelentős előirányzatok terv szerinti felhasználásától függ. A költségvetésben az ipari és a mezőgazdasági beruházások 50,1 százalékban szerepelnek. Ez az összeg 10 százalékkal több, mint az előző évi. Lényegében biztosítja a termelőerők további fejlesztését, a korszerűbb termékek magasabb szinten való előállítását, s meghatározza à mezőgazdasági termelés növekedését. Lehetőséget biztosít a munkásvédelem további fejlesztéséhez, a dolgozók testi épségének védelméhez. Ha az élet bármely területét is vesszük, a beruházások befolyásoló tényezőként mutatkoznak. Azokon sokat nyerhetünk, de ugyanúgy veszíthetünk is. Az utóbbi évek helyes rendelkezései révén számos szép példáját láthatjuk teljesítményeink határidőre való, vagy határidő előtti megvalósulásának. Hasonlóan vélekedhetünk a kapacitást tartó, növelő, a termelékenységet emelő rekonstrukciókról is, amelyek ma már népgazdaságunkban mind jelentősebb gazdasági tényezők. Azt is kell látnunk azonban, hogy még számos beruházásunk elmarad az ütemtől, a tervezettnél drágábban készülnek el és hatalmas pénzösszegeket kötnek lé. A beruházásoknál változatlanul előtérbe kell helyeznünk a kormány által kiemelt és értékhatár feletti beruházások ütemes megvalósulását, azok gazdaságos kivitelezését. Továbbra is fel kell használni az anyagi ösztönzés, az érdekeltség legjobb formáit, az erők koncentrálását, a kivitelezés terén pedig a dolgozók termelő aktivitását. Szólni kívánok a költségvetés másik nagy fejezetéről, a szakszervezeti mozgalmat is közvetlenül érintő egészségügyi, szociális és kulturális kiadásokról. A költségvetésben 28,8 százalékról van szó. Ez a tétel világosan mutatja, hogy a terv teljesítésével összhangban, azzal párhuzamosan nagy gondot fordítunk a dolgozók sokoldalú szükségleteinek kielégítésére. Sokatmondó tény, hogy ebben az esztendőben a múlt évhez viszonyítva 1,9 milliárd forinttal emelkedik a költségvetésnek ez az előirányzata. A Magyar Népköztársaságban ennyit még egy esztendőben sem fordítottunk a munka- és életkörülmények javítására. A szakszervezeti mozgalom él azzal a feladatával, hogy ez az összeg tovább növelje a dolgozók egészségügyi ellátásának színvonalát, hiszen törekvésünk az üzemek egészségügyi, munkásvédelmi helyzetének javítása, ennek mércéje pedig a balesetek s a megbetegedések csökkenése. Jóleső érzés, hogy a költségvetés felemelt összege tovább javítja az egészségügyi ellátást, növeli a kórházi ágyak számát, színvonalasabbá teszi a gyógyítás és a megelőzés módját. Azt tartjuk, hogy az összegek jó felhasználásával, a szakszervezetek felvilágosító, nevelő munkájával, a rendeletek és az intézkedések következetes ellenőrzésével, a munkafegyelem erősítésével minden téren tovább javulhat a helyzet. A munkás védelem elsősorban azt 'jelenti számunkra, hogy védjük a dolgozók testi épségét, életét és egészségét. A balesetek csökkentése érdekében államunk nagy anyagi áldozatokat hozott, és e téren sokat tettek a szakszervezetek is. Azt is látnunk kell azonban, hogy sokszor a baleketek elkerülése nemcsak pénz kérdése. Erről beszélnünk kell, annál is inkább, mert több meggyőző szóval, törődéssel, helyes intézkedésekkel nagyon sok baleset megelőzhető. Ezért arra kell törekednünk, hogy még szorosabb öszszefogás jöjjön létre e fontos társadalmi kérdés megoldásánál. Az egészségügyi, szociális, kulturális összeg célszerű és okos felhasználása egyben jobb lehetőségeket teremt a munka- és életkörülményekben és jobb lehetőséget biztosít a művelődésre, a kulturált szórakozásra és a pihenésre. A szakszervezetek felelősségük tudatában, saját eszközeikkel arra törekednek, hogy felkeltsék a dolgozók széles körű aktivitását, így elsősorban arra, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom még szélesebb körben bontakozzék ki, hogy annak hatékonysága még jobban szolgáljad termelési, gazdasági célok megvalósítását és ugyanakkor betöltse emberfomáló szerepét. Növelje a szocialista tudatot, segítse a fegyelmezett, a társadalom számára végzett hasznos munkát. Az ipari bizottság ülésén legutóbb nagyon sok szó esett a munkafegyelemről. Nagyon sok tennivalónk van, főként a jelenlegi körülmények között, amikor az időjárás, az anyagi ellátás, az üzemeinkben levő szervezetlenség hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók is lazábban kezeljék a fegyelmet. Ezen a területen a szakszervezetnek a gazdasági vezetésnek sok tennivalója van. Az 1964., évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a költségvetés tárgyalásához több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter kíván szólni. DR. TIMÁR MÁTYÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! A vitában nagyon sok hozzászólás hangzott el, sok gondolat, sok észrevétel és természetesen mindezekre válaszolni nagyon hosszú időt venne igénybe. Engedjék meg a tisztelt képviselő elvtársak, hogy gazdaságosan bánjak a szavakkal is és csak néhánya fontos kérdéskomplexumot ragadjak ki azokból, amelyeket itt felvetettek. Nagyon sok hozzászólás volt az ipar problémáiról. Számosan érintették a bányászat, a villamosenergia-, a kohászat, a gépgyártás "és más iparágak kérdéseit és különösen sok felszólaló