Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

505 Az Országgyűlés 8. ülése i$64. január 31-én, pénteken 506 Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forradalmi Kuba a szocializmus erős szigete a nyugati féltekén, függetlensége, népének szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrendszer, ez pedig legyőzhetetlen erő. Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikényszerített gazdasági blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkés állam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba létét s teremt vele kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentette, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít 1 egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye is mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, köztük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak. örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság eme nagy sikerének. Meg vagyunk győződve arról, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott az őt megillető helyét a Kínai Népköztársaság. A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke nemrégiben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának arra, hogy a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni — politikai vakság jele. A német nép és a béke érdekét az szolgálná, ha a Német Szövetségi Köztársaság vezetői nem ezen az úton járnának tovább. Mi arra törekszünk, hogy a Német Szövetségi Köztársasággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsolatainkat. Ennek szellemében kötöttünk megállapodást kereskedelmi kirendeltségek kölcsönös felállításáról és a kereskedelmi forgalom bővítéséről. Ezen az úton haladva látunk lehetőséget kapcsolataink további bővítésére. Tisztelt Országgyűlés! A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett, a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk — mint ahogy az üzenet is mondja —, hogy ha másként nem megy, fegyverrel vívják ki szabadságukat, Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától, és megerősítse a békét. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel, s kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az Országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével, és egyetértésével találkozik. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet fontos vonása, hogy a gyarmati rendszer' felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk, Kenyát és Zanzibárt. A gyarmatosítók természetesen nem szívesen válnak meg jogtalanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásától sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyarmataikon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásukat. Tudniuk kell azonban, hogy a Zanzibári Népköztársaság, vagy más független állam katonai fenyegetése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a népek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és függetlenségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniuk kell, hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivívott, azt védelmező népek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak a Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Ügy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak külső erők és főként külső fegyveres beavatkozás nélkül kell megoldaniuk problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága javára. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a tizennyolchatalmi genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet termelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány. Elég csak emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellel csökkentették az 1964. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya, mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát, szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei