Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

501 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 502 a betegeket, a munkanélkülieket és iskolásgyerekeket. Amíg a költségvetés nagyobb részét fegyverek gyártására fordítják — aligha. Tisztelt Országgyűlés! A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli az amúgy se rossz iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az Országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynek megvalósítása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul àzt a célt szolgálja, hogy minden gyerek elvégezze az általános iskolát, s minél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban elértünk. Míg például az 1960—6 l-es tanévben — ötéves tervünk első esztendejében — 155 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 000 a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez is azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az iskolareform központi gondolata a munkára nevelés, a munkaoktatás bevezetése az iskolákba, az egész társadalom osztatlan elismeré-: sével találkozott. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusának a szakközépiskolát tekintjük és ezt tartjuk a jövő általánossá váló középiskolájának. Jelenleg azonban még jóval kevesebb szakközépiskolánk van, mint amenynyit a társadalom máris igényel. A szakközépiskolák létrehozására több gondot kell fordítani. ( Különösen fontosnak tartjuk a mezőgazdasági szakközépiskolák felállítását, mert mezőgazdaságunk erősödő gépesítése, kemizálása, elektrifikálása, a belterjesség fejlődése, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések, a nagy-* üzemi baromfinevelés, az intenzív állattartás a művelt mezőgazdasági szakmunkások tíz- és százezreit követeli meg. Az idei tanévben az összes egyetemeken és főiskolákon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk VIII. kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük á jelentkezők szociális származásbeli megkülönböztetését, abból indultunk ki, hogy a szocialista forradalom sikerei nyomán társadalmunk osztályviszonyai olyan gyökeresen megváltoztak, hogy az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük, végzett munkájuk, tehetségük és rátermettségük. Sokan azt hitték, hogy ez a döntés veszélyes, háttérbe szorítja a munkás-paraszt fiatalokat az egyetemeken és főiskolákon. Nos hát mit mutatnak a tények? Az idei tanévben nem volt semmiféle előírás arra, hogy az első évfolyamok hallgatóinak hány százaléka legyen munkás vagy paraszt származású. Csak azt kértük, olyanokat vegyenek fel, akik a szocialista társadalmi rend hívei és rátermettek a választott szakma elsajátítására. Az idei tanévre az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 000 hallgatót vettek fel. Negyvennégy százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt leküzdötték azt a műveltségbeli hátrányt, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. S ahol még ilyen jelenség mutatkozik, ott a társadalmi szervek, a pártszervezetek és elsősorban a pedagógusok kötelessége, hogy segítsenek azt megszüntetni. Tisztelt Országgyűlés! Államunk változatlanul nagy gondot fordít a jól felkészült kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a Budapesti Műszaki Egyetem bővítését, tovább építjük a veszprémi műegyetemet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a szegedi József Attila Tudományegyetem. Alig van az országban egyetem vagy főiskola, ahol valamilyen beruházási jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a győri Építőipari Műszaki Egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra nyolc egyetemi hallgató jut, s ez azt jelenti, hogy hazánk a nemzetközi összehasonlításban az első öt ország között foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki a termelés területén is, annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Szóvá kell azonban itt tennem, hogy nem elég a szakembert gondos oktató-nevelő munkával és nagy költséggel kiképezni. Ahhoz is érteni kell, hogy azután munkájához megfelelő körülményeket teremtsünk, s lehetőséget adjunk arra, hogy szakmai tudását a termelésben a legeredményesebben gyümölcsöztethesse. Sajnos, ezen a téren még sok hibába ütközünk. Nálunk gyakran a termeléstől távol eső irodába dugják és képzettségüknél alacsonyabb szintű munkával, adminisztrálgatással bízzák meg a mérnököt, a közgazdászt. Az is előfordul, hogy egyetemi végzettségű embert alkalmaznak olyan munkakörben, ahol technikusra is rábízhatnák a teendőket. Az a fölény, amelyet a tőkés országok fölött a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatjuk. Tisztelt Országgyűlés! A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az öszszege is, amelyet Népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, -hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot, s ezzel ma már a világ 60 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Mintegy 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellet élés elveit megvalósító aktív külpóliti-