Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

407 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 408 Kijelenthetem azonban, hogy sem a választék, sem a határidő, sem a mennyiség, vagy egyéb tekintetben nincs megkülönböztetés a felhasználók között. Az interpellációban említett 20 és 95 napos kikötést az értékesítő szervek nem alkalmaznak. A felek mindenkor szállítási szerződésben határozzák meg a teljesítési határidőt. Az ËM. értékesítő szervei egyébként — szigorú utasításainknak megfelelően — megkülönböztetés nélkül kötelesek ellátni feladatukat a különböző felügyelet alá tartozó felhasználók tekintetében. Ha bárhol ettől eltérő gyakorlatot tapasztalnak, kérem valamennyi tisztelt Képviselőtársamat, közöljék velem. Az év közben előfordult zavarokat véleményem szerint elsősorban "a mindnyájunk által jól ismert szállítási körülmények okozták. Közölhetem egyébként a tisztelt Országgyűléssel, nogy folyamatban van a tanácsi építő vállalatok anyagellátási és anyaggazdálkodási helyzetének pontos felmérése és rendezése, hogy a jövőben a mindennapi munka során felmerülő átmeneti zavarokat is elhárítsuk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az interpellációra adott válaszomat fogadja el. ELNÖK: Kérdem Szapor Kálmán képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? SZAPOR KÁLMÁN: A választ elfogadom azzal a kiegészítéssel, hogy a gyakorlati megvalósítás a lehetőség szerint mielőbb megtörténjék, ELNÖK : Kérdem az» Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Horváth Károlyné képviselőtársunk interpellációja a 15' éves lakásfejlesztési program megvalósítása tárgyában az Országos Tervhivatal elnökéhez és az építésügyi miniszterhez. Horváth Károlyné képviselőtársunkat illeti a szó. HORVÁTH KÁROLYNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi ülésszak nagyon sokat foglalkozott a lakásépítkezés helyzetével. Ennek ellenére a jelenlegi körülmények között Éudapesten nem megnyugtató a lakáshelyzet. Feltétlenül rögzíteni kell a 15 éves lakásprogram ötéves és éves tervszámait, annak területi bontását. Fel kell készülni a program megvalósítására, és komplexebben kell foglalkozni a lakáshelyzet megoldásával. Ezért kérdésem konkrétan a következő: hogyan látja az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium a 15 éves lakásfejlesztési program megvalósítását? ELNÖK: Az interpellációra dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Trautmann Rezső építésügyi miniszter elvtárs válaszol. Dr. Ajtai Miklós elvtársat, az Országos Tervhivatal elnökét illeti a szó. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az interpelláció részletes szövegét előzetesen megkaptam, az abban felvetett néhány kulcskérdésre szeretnék válaszolni úgy, hogy néhány, az építésügy szakkérdéseit és műszaki kérdéseit érintő témát Trautmann elvtárs fogja megválasztani. Az első kérdés: reális-e a 15 éves lakásépítési terv végrehajtása, pontosabban: reális-e a 15 éves lakásépítési tervnek erre az öt évre eső részének végrehajtása? Mint Fock elvtárs válaszában már erre kitért, nemcsak reális, hanem túlteljesítése mind a magánlakás-építkezéseknél, mind pedig az állami kivitelezési lakásoknál bizonyosra vehető. A kérdés speciálisan az, hogy Budapest fővárosban a hátralevő 1964-es és 1965-ös esztendőre reális-e kapacitás szempontjából az előirányzott lakás szám. Véleményem szerint igen, reális. Az idei év Trautmann elvtárs beszámolójában vázolt építési problémáit, döntően a tél okozta nehéz-* ségeket nem volna helyes a következő esztendők építéseire minden további nélkül kivetíteni. A következő kérdés, amely felmerül, hogy Budapesten a szövetkezeti és az úgynevezett tanácsi bérlakások aránya a fővárost megoldhatatlan helyzet elé állítja. A helyzet ugyanis — az interpellációban lefektetetten —, az hogy nagyobb a szükségszerű bérlakás-kiutalások száma, ahol csak bérlakás kiutalásról lehet szó — szanáláskor és hasonló esetekben — mint amennyi bérlakással a főváros egyáltalán rendelkezik. A javaslat lényege az, hogy szövetkezeti lakásokat alakítsunk át bérlakásokká. Anélkül, hogy most számszerű választ tudnék adni, úgy gondolom, hogy az 1964-es terv készítésével kapcsolatban, ami most folyik, ezt a kérdést valóban felül kell vizsgálni, s amennyiben a vázolt lehetetlenülés tényleg nem kerülhető el, a számokon előreláthatóan változtatni szükséges. Ezt az 1964-es tervek jóváhagyása kapcsán kell megvizsgálnunk és eldöntenünk. A következő kérdés, amely a részemre átadott anyagban szerepel, hogy a lakásokhoz kapcsolódó és járulékos beruházások késnek, magához a lakásépítéshez képest. Ez igaz, így van, van ilyen lemaradás, talán legkevésbé a kereskedelmi beruházások terén. A jövő évi terv, az 1964-es úgy készül, hogy az arányt javítani fogjuk, a lakásépítés volumenéhez képest a járulékos és kapcsolódó beruházások aránya növek- . szik. A következő kérdés az, hogy az interpellációban javaslat van, amely szerint a Tervhivatal által előzetesen kiadott harmadik ötéves fővárosi lakásszámokat meg kell változtatni, csökkenteni kell a számot a megyékben és a vidéki városokban, és emelni kell a fővárosban. Ügy gondolom, hogy jelenleg erre a kérdésre érdemben nem lehet válaszolni. Az ötéves terv jóváhagyása körülbelül két esztendő múlva fog a parlament elé kerülni, tudniillik a harmadik ötéves terv jóváhagyása. Ma még nincsenek tervszámaink. Nincs olyan számunk sem, hogy a harmadik ötéves tervben az országban összesen mennyi lakás fog épülni, egyelőre a 15 éves lakásterv eredeti számaival dolgozunk. Másrészt a kiadott számok nem tervszámok, kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a főváros és más városok is valamilyen irányszám alapján a területek élőké-