Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-6
393 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton - 394 DR. MÓRICZ VIRÁG: Feltételezve, hogy miniszter elvtárs a válaszán belül és kívül még maximális eredményt iparkodik majd elérni, a választ köszönettel elfogadom. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Igen. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Placskó Józsefné képviselőtársunk interpellációja a korszerű gáztüzelő berendezések sorozatgyártása tárgyában a nehézipari miniszterhez. Placskó Józsefné képviselőtársunkat illeti a szó. <" PLACSKÓ JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Gázenergia-gazdálkodásunk szükségessé tette a legnagyobb mértékű takarékosság bevezetését úgy az ipari, mint a háztartási fogyasztás terén. Ezt célozza az 1961. január elsejével életbe lépett rendelet, a háztartási fogyasztók árpolitikája is. Jelenleg a kétezer köbméter évi gázfogyasztás túllépése után a gáz ára egy forinttal emelkedik köbméterenként. Itt kétszeres károsodásról van szó. Károsodik egyrészt a népgazdaság a gázenergia felesleges pocsékolása miatt, s károsodnak a gázfogyasztók a magas gázfogyasztás és fizetés miatt. A kétezer köbméteres kereten belül maradást a korszerű tüzelő berendezések hiánya akadályozza. Gáztüzelésre jelenleg a normáltűzhelyeket *es kályhákat alkalmazzák: egészen egyszerűen az oldalukon, vagy az ajtajukon egy gáz-égő van beszerelve. Tudomásom szerint a gáztüzelő berendezéseknek jó néhány prototípusa van, esetleg a nullszériát le is gyártják, azonban sorozatgyártás nincs. Arra szeretnék választ kapni a nehézipari miniszter elvtárstól, hogy mi várható ezen a téren, mikor lesznek korszerű gáztüzelő berendezések, hogy az annyira értékes gázenergia nagy része ne menjen veszendőbe. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter válaszol. DR. LÉVÁRDI FERENC nehézipari miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Placskó Józsefné, Zala megye országgyűlési Képviselője olyan háztartási gázkészülékek gyártását sürgeti, amelyek lehetővé teszik a háztartásokban a földgáz jobb hatásfokkal való felhasználását és ezáltal a kedvezményes áron igénybe vehető évi földgázkeret betartását. Kérdezi: mikor lesznek korszerű gáztüzelő berendezések. Ez a látszólag nem nagy jelentőségű kérdés tulajdonképpen hat szervet érint, nevezetesen az Országos Tervhivatalt, a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, a Nehézipari Minisztériumot, a Külkereskedelmi Minisztériumot, a Belkereskedelmi Minisztériumot és végül a Fővárosi Tanácsot. (Derültség.) Éppen ezért valamennyi érintett főhatóság nevében szeretném megadni válaszomat. Elöljáróban közölnöm kell, hogy hazánkban a vízmelegítőkön kívül az összes egyéb háztartási gázkészülékeket eddig a fővárosi tanácshoz tartozó Gázkészülékgyártó Vállalat gyártotta. A háztartási gázkészülékek gyártása kizárólag a városi minőségű gáz felhasználására alkalmas készülékgyártásra szorítkozott. Igaza van Placskó elvtársnőnek, hogy voltak kísérletek és alakultak ki prototípusok földgázos készülékekre is, azonban a növekvő igényeket a gyár még városi gázra készült készülékekben sem tudta kielégíteni és így az előbbiek rendszeres gyártása mind ez ideig nem indulhatott meg. A gázipar fejlesztéséről és szervezetének kialakításáról rendelkező 2084/1960. számú kormányhatározat 5. pontja intézkedik arról, hogy az Országos Tervhivatal az érdekeltek bevonásával gondoskodjék a fogyasztók korszerű háztartási készülékekkel való ellátásáról. A határozatnak megfelelően az érintett minisztériumok között az azóta eltelt idő alatt több tárgyalás volt, melynek során a Nehézipari Minisztérium közölte fajtánként és típusonként a gázkészülékigényeket 1970-ig. Ezekben szerepelnek a nagykanizsai korszerűtlen berendezések kicseréléséhez szükséges készülékek is. Az igények egyeztetése az összes érdekelt szervekkel megtörtént. A megállapított szükségletek a Fővárosi Tanács irányítása alatt működő Gázkészülékgyártó Vállalat kapacitását sokszorosan meghaladják, ezért a gyártási profilt és azzal kapcsolatos fejlesztési feladatokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium ez évben magára vállalta és a gyártást a Salgótarjáni Tűzhelygyárra bízta. A Kohó- és Gépipari Minisztériumtól szerzett tájékozódás szerint, a gyártás már ez évben beindult, azonban a szükséges beruházások realizálása hoszszabb időt vesz igénybe, ezért a gázkészülékigények hazai gyártásból történő maradéktalan kielégítése is késedelmet szenved. Hozzáteszem, hogy körülbelül 130 millió forintos beruházást kell a Salgótarjáni Tűzhelygyárban eszközölni ahhoz, hogy a hazai igényeket gázkészülékekben kielégíthessük. Egyébként a háztartási fogyasztók korszerű gázkészülékekkel, való ellátása ügyében a Gazdasági Bizottság 1963. június 22-én 10 196/1963. számú határozatával is intézkedett. A határozat szerint meg kell gyorsítani a földgázra és városi gázra alkalmas háztartási fogyasztó-készülékek típusainak megtervezését és a gyártó vállalat kijelölését. . A hazai gyártás megvalósításáig a háztartási gázkészülékeket demokratikus relációból, import útján kell biztosítani. A rendelkezés végrehajtásáért egyébként a kohó- és gépipari minisztert, valamint a külkereskedelmi minisztert teszi az említett gazdasági bizottsági határozat felelőssé. *A gázkészülék-importot a Belkereskedelmi Minisztérium rendelése alapján a Külkereskedelmi Minisztérium bonyolítja, azonban meg kell jegyeznem, hogy a földgázra alkalmas készülékek beszerzésével kapcsolatban nehézségek vannak, mert az elsősorban szóba jöhető NDK-ban földgázos készülékeket nem gyártanak, Csehszlovákiában ugyancsak elsősorban városi gázra alkalmas készülékeket gyártanak. A kis szériában újabban gyártott hazai földgázos készülékek, amelyekre Placskó elvtársnő utalt, a gáztechnikái laboratóriumban végzett vizsgálatok szerint nem megfelelőek.
