Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

385 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 386 mázsa kh-ként. De a többi növénynél is a termésátlag alakulása hasonlóan gyenge, sőt egyenesen rossznak mondható az országos átlaghoz képest. A termésátlagok alacsony alakulása nem a hiányos művelésből fakad, hanem abból, hogy a lejtőn fekvő mezőgazdasági művelési területek megoszlása az alábbi százalékos arányban oszlik meg a lejtési fok százalékát figyelembe véve: 0,5 fokig az összterület 53,9 százaléka, 5-től 12 fokig az összterület 21 százaléka, 12-től 17 fokig az összterület 10,6 százaléka, 17-től 25 fokig az összterület 7,7 százaléka, 25 fokon felül az összterület 7,3 százaléka. A népgazdasági tervek teljesítése és a megye lakosságának jobb ellátása egyre sürgetőbbé teszi a talajvédelem bevezetését és a korszerű talajvédő gazdálkodás kialakítását. A lejtős területeken levő üzemek lényegesen rosszabb üzemi és gazdasági adottságaik miatt nehezen fejleszthetők, az alacsony hozamok és a magas ráfordítási költségek miatt a jövedelem alacsony és így lényeges különbség van a síkvidéki gazdálkodással szemben. A lejtős területeken gazdálkodó termelőszövetkezeteknek körülbelül 60 százaléka a gyenge termelőszövetkezet. A megyén belül 23 termelőszövetkezetből 20 termelőszövetkezet ez okból kifolyólag gyengén gazdálkodó szövetkezet. Megyénk területén az erózió által pusztított területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítése és eredményes gazdálkodása attól függ, hogy a lejtős területeken mikor vezetjük be, illetve alakítjuk ki a talajvédelmi gazdálkodási rendszert. Már korábban is láttuk annak szükségességét, hogy talajainkat a pusztulástól valamilyen módon védenünk kell. Saját elgondolásaink szerint és saját erőnkből hozzáláttunk talajaink egyszerű módon történő megvédéséhez. A rétegvonalas szántás elterjesztésével, a hegyről induló szántás-vetés csökkentésével, valamint a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottsága javaslatára a helyileg kikísérletezett munkagép beállításával értünk el bizonyos eredményeket. Ezzel egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével megindítottuk a Lókospatak és vízgyűjtő területének rendezését, aminek kapcsán megalakítottuk a társulatot. Ügy érzem, ahhoz, hogy a népgazdasági tervek mezőgazdasági célkitűzéseit megvalósíthass suk, ez nem elég. Megyénk mintegy 255 Ö00 kh. mezőgazdasági területén fokozatosan végre kell hajtani a komplex, üzemi talajvédelmet. A feladat elvégzése érdekében már 1964-től tízéves távlatban el kell készíteni az üzemi talajvédelmi tervet. Az üzemi kivitelezési terveket az OMI mezőgazdasági osztálya készítse el, ennek megfelelően a megye területén, Szécsényben, vagy Balassagyarmaton létre kell hozni egy talajvédelmi kirendeltséget, amely szervezetileg az OMI-hoz fog tartozni. Amennyiben az OMI megterhelése nem indokolt, vagy nem hajtható végre, úgy a fent megjelölt helyek egyikén a megye irányítása alá kell rendelni egy tervezőcsoportot. A kirendeltséget, illetve a tervezőcsoportot alkalmassá kell tenni arra, hogy az első évtől kezdődően évi, mintegy 25 000 katasztrális hold területre készítsen talajvédelmi tervdokumentációt. Szükséges a fentebb elmondott kirendeltség vagy tervezőgárda létrehozása, hiszen addig, amíg a megyében kiviteli tervek nem lesznek, a feladatot végrehajtani nem lehet. Hiába lesz talajművelő gépállomásunk, hiába lesz kiviteli Kapacitás, sőt a 3004/6. számú kormányrendelet alapján bizonyos forintfedezet is erre a célra, de nem lesz megvalósítható, mert kivitieli tervezői kapacitás nélkül ezt a munkát végrehajtani nem lehet. Kérem, hogy az országos szervek a talajpusztulást tekintve, Nógrád megyét ezen munkák elvégzésében az elsők közé sorolják. Ezen munkák bevezetésének sürgősségére való tekintettel kívánatos, hogy a földművelésügyi miniszter elvtárs egyidejűleg gondoskodjon a kijelölt tolmácsi és kisterenyei gépállomás megfelelő gépekkel történő ellátásáról. Ezen kérésünk annál is inkább indokolt, mivel megyénk gépellátottságát a megye domborzati viszonyait tekintetbe véve, rossznak lehet mondani. Kevés a lánctalpas és a négykerékmeghajtású traktor, ami különösképpen szükséges lenne. A fentiek érdekében tehát feltétlenül fontos egy tervezői részleg életrehívása, amely special Nógrád megye felkészítésénél fog foglalkozni. Az eddig elmondottak világosan mutatják az erózió elleni küzdelem tennivalóit, valamint azt, hogy a szakminisztériumnak több segítséget kell adnia a megyének, hogy ez a munka fontosságára nézve eredményesen és sürgősen beindulhasson. Kérem a földművelésügyi miniszter elvtársat, hogy Nógrád megye problémáit vizsgáltassa felül és a kért konkrét intézkedésekre térjen vissza, illetve vizsgáltassa meg megyénk ilyen értelmű problémáit, hogy az 1964. évtől kezdődően ez a munka folyamatosan és eredményesen végezhető legyen. A kért intézkedéseket szükségesnek tartjuk azért, hogy a megyében levő gyenge termelőszövetkezetek számát teljesen fel tudjuk számolni és a terméseredményeink átlagát emelni tudjuk. Mindezek alapján, amiket itt elmondottam, kérdem Losonczi elvtársat, mit kíván tenni a talajerózió elleni küzdelem végrehajtásának érdekében. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A Krizsanyik Jánosné elvtársnő által felvetett probléma nemcsak Nógrád megyét érinti, hanem az országnak több területét is, talán még nagyobb mértékben, mint Nógrádot. Az ország ossz mezőgazdasági területéből 5,5 millió katasztrális hold olyan terület van, amely egyrészt javításra szorul, szikes, homokos terület, ebből majdnem négymillió kat. hold az eróziónak erősen kitett terület. Krizsanyik elvtársnő elmondja, hogy Nógrádban több mint 200 000 kat. hold ez a terület. A probléma ismert, és a megfelelő intézkedések már folyamatban vannak, ezt célozzák a 3004/6-os