Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

379 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 380 (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik az in­terpellációk előterjesztése. Bejelentem, hogy Ba­logh László képviselőtársunk interpellációjától elállt, miután Losonczi Pál földművelésügyi mi­niszter elvtárs hozzászólásában választ adott. Elsőként Vida Miklós képviselőtársunk in­terpellál a beruházás-jóváhagyási rendszer mó­dosítása, a tervező és kivitelező kapacitások meg­felelő biztosítása és helyesebb ösztönzési rend­szer kidolgozása tárgyában — a pénzügyminisz­terhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. Vida Miklós képviselőtársunkat illeti a szó. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A beruházásoknak a jelenleginél jobb és gyorsabb lebonyolítása fontos érdekünk. A kormány be­számolója fölötti vitában több felszólaló képvi­* selőtársam is alátámasztotta ezt. Miután Fock elvtárs válaszában nem tért ki erre a kérdésre konkrétan, ezért kérdem: Először: mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsabbá tételére, to­vábbá kielégítőnek tartja-e a jelenlegi tervezési módszerrel a tervezői és kivitelezői kapacitások­nak a beruházási kódex szerinti időben és mér­tékben történő biztosítását. Ezen túlmenőeri mi­lyen lehetőséget, látnak az eddiginél jobb ösztön­zési mód bevezetésére. Engedjék meg, hogy interpellációmat rövi­den indokoljam. A felvetett kérdések részlete­sebb kifejtését írásban is átadtam, amelynek rö­vid összefoglalása a követkeá^: A beruházási kó­dex ideális állapotot tételez fel, éspedig hogy megfelelő tervező és kivitelező ' kapacitás áll mindenkor rendelkezésre; előbb kell a külföldi és belföldi gépeket megrendelni, mintsem a ter­vek és a hitelfedezet rendelkezésre áll; a beru­házási programban olyan mértékig kell kidol­gozni a műszaki adatokat, hogy az már terve­zést igényelne; túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. így például a buda­pesti földgáz-körvezeték engedélyeztetéséhez több mint 100 szerv beleegyezését kellett meg­szerezni. Nagyobb beruházás esetén esetleg csak két-három év múlva lehet a kiértékelés nehéz­sége miatt jutalomra számítani. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, hogy az Országgyűlés ez év márciusi ülésszakán a pénzügyminiszter elvtárs bejelentette — a költségvetési vita zárószavaiban —, hogy széles körű vizsgálat folyt beruházási, tervezési és le­bonyolítási rendszerünk jobbátétele érdekében. Biztosított bennünket arról, hogy a vizsgálat so­rán felmerült javaslatok, megállapítások jó része megegyezett azokkal a felvetésekkel, amelyek az akkori vitában elhangzottak. Közbevetően jegy­zem meg, hogy ezek hasonlóak voltak a mostani ülésszakon e kérdéssel kapcsolatban elhangzot­takkal. Helyesnek és indokoltnak tartotta azt a követelményt, hogy a jelenlegi beruházási rend­szert meg kell vizsgálni. Interpellációm rövid lényege tehát az: mi történt tavasz óta és mi várható a legrövidebb időn belül ebben az ügyben. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra a pénzügymi­niszter elvtárssal egyetértésben dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke vála­szol. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhiva­tal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, Vida Miklós képviselő elvtárs felvetett kérdése jogos, indokolt, mert beruházási rendszerünk­ben — és ezt a mostani vita is megmutatta — több olyan hiba, probléma van, amit kijavítani indokolt, mindjárt hozzáteszem: kijavításuk fo­lyamatban van. A kódexet, beruházási rendünknek ezt a jog­szabálygyűjteményét a tavalyi év elején adtuk ki, azóta nem egészen két év telt el. A kódex megalkotásának elsődleges kérdése az volt, hogy a mintegy egy évtized alatt szétszórtan kiadott különböző, és részben egymásnak ellentmondó, mintegy 250 beruházási rendelet dzsungelében csináljon rendét, egységes kodifikációval. Másik célja az volt,. hogy egyben javítson beruházási rendünkön. Mindjárt meg kell mondanom, hogy döntően az első, az egységes jogalkotás érvénye­sült, változtatás viszonylag kevés volt. Egy év tapasztalatai alapján idén, az év elején kezdődött el az a felülvizsgálati munka, amelyre Tímár elvtárs márciusi válaszában célzott. A felülvizsgálati munka alapján ez év nya­rán összefoglaló anyag készült és a Gazdasági Bizottság elvi döntése után egy részletes, a tár­cákra kötelező munkaprogram, hogy milyen kér­déseket kell változtatni, megjavítani. A munka­program egy sor tételt tartalmaz, egy részük már bevezetés alatt áll, más részük most van kidol­gozás alatt. A munkaprogram szerint jövő év első felében valamennyi probléma kidolgozásra, kiadásra kerül. Ennek tartalma — most az inter­pelláció szempontjából nézem — fő csoportok­ban, a következő (ez egyben az itt elhangzott felszólalásokkal is összefügg): Az első problémakör az eljárási engedélye­zések egyeztetésének egyszerűsítése. Ennek két fő iránya van: az egyik irány az, hogy egy sor egyeztetési kötelezettség alól teljesen fel kíván­juk menteni a tervezőket, oly módon, hogy a tervező nyilatkozatot ad, hogy az előírásoknak eleget tesz, és így az általa készített terv egyez­tetése, vizsgálata nem szükséges, a tervező fele­lőssége elegendő. A másik, hogy hatósági enge­délyezési eljárásokat összevonunk egyetlen egy­szerűsített eljárásba. A másik csoport a tervezői jogkör növelé­sére vonatkozó intézkedések. Két fő iránya van ennek: a tervező szervek komplexitásának nö­velése, a másik irány a nagyvállalatok és trösz­tök tervezési jogkörének, hatáskörének, saját tervezésének erős kiszélesítése. A következő csoport a beruházási gépellá­tásnak és rendelésnek egyszerűsítése, döntően az ún. profilgazda rendszerre támaszkodva. A következő csoport a tervezési és építkezési idők rövidítése, elsősorban úgy, hogy valameny­nyi beruházásra fokozatosan megvalósítási idő­normák készülnek, amelyek kötelezőek lesznek tervezőre, beruházóra és kivitelezőre egyaránt. A következő kérdés — és ez külön kérdés volt az interpellációban — az anyagi ösztönzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom