Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

379 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 380 (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ — 10.00) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik az interpellációk előterjesztése. Bejelentem, hogy Balogh László képviselőtársunk interpellációjától elállt, miután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs hozzászólásában választ adott. Elsőként Vida Miklós képviselőtársunk interpellál a beruházás-jóváhagyási rendszer módosítása, a tervező és kivitelező kapacitások megfelelő biztosítása és helyesebb ösztönzési rendszer kidolgozása tárgyában — a pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. Vida Miklós képviselőtársunkat illeti a szó. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A beruházásoknak a jelenleginél jobb és gyorsabb lebonyolítása fontos érdekünk. A kormány beszámolója fölötti vitában több felszólaló képvi* selőtársam is alátámasztotta ezt. Miután Fock elvtárs válaszában nem tért ki erre a kérdésre konkrétan, ezért kérdem: Először: mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsabbá tételére, továbbá kielégítőnek tartja-e a jelenlegi tervezési módszerrel a tervezői és kivitelezői kapacitásoknak a beruházási kódex szerinti időben és mértékben történő biztosítását. Ezen túlmenőeri milyen lehetőséget, látnak az eddiginél jobb ösztönzési mód bevezetésére. Engedjék meg, hogy interpellációmat röviden indokoljam. A felvetett kérdések részletesebb kifejtését írásban is átadtam, amelynek rövid összefoglalása a követkeá^: A beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, éspedig hogy megfelelő tervező és kivitelező ' kapacitás áll mindenkor rendelkezésre; előbb kell a külföldi és belföldi gépeket megrendelni, mintsem a tervek és a hitelfedezet rendelkezésre áll; a beruházási programban olyan mértékig kell kidolgozni a műszaki adatokat, hogy az már tervezést igényelne; túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. így például a budapesti földgáz-körvezeték engedélyeztetéséhez több mint 100 szerv beleegyezését kellett megszerezni. Nagyobb beruházás esetén esetleg csak két-három év múlva lehet a kiértékelés nehézsége miatt jutalomra számítani. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, hogy az Országgyűlés ez év márciusi ülésszakán a pénzügyminiszter elvtárs bejelentette — a költségvetési vita zárószavaiban —, hogy széles körű vizsgálat folyt beruházási, tervezési és lebonyolítási rendszerünk jobbátétele érdekében. Biztosított bennünket arról, hogy a vizsgálat során felmerült javaslatok, megállapítások jó része megegyezett azokkal a felvetésekkel, amelyek az akkori vitában elhangzottak. Közbevetően jegyzem meg, hogy ezek hasonlóak voltak a mostani ülésszakon e kérdéssel kapcsolatban elhangzottakkal. Helyesnek és indokoltnak tartotta azt a követelményt, hogy a jelenlegi beruházási rendszert meg kell vizsgálni. Interpellációm rövid lényege tehát az: mi történt tavasz óta és mi várható a legrövidebb időn belül ebben az ügyben. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra a pénzügyminiszter elvtárssal egyetértésben dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, Vida Miklós képviselő elvtárs felvetett kérdése jogos, indokolt, mert beruházási rendszerünkben — és ezt a mostani vita is megmutatta — több olyan hiba, probléma van, amit kijavítani indokolt, mindjárt hozzáteszem: kijavításuk folyamatban van. A kódexet, beruházási rendünknek ezt a jogszabálygyűjteményét a tavalyi év elején adtuk ki, azóta nem egészen két év telt el. A kódex megalkotásának elsődleges kérdése az volt, hogy a mintegy egy évtized alatt szétszórtan kiadott különböző, és részben egymásnak ellentmondó, mintegy 250 beruházási rendelet dzsungelében csináljon rendét, egységes kodifikációval. Másik célja az volt,. hogy egyben javítson beruházási rendünkön. Mindjárt meg kell mondanom, hogy döntően az első, az egységes jogalkotás érvényesült, változtatás viszonylag kevés volt. Egy év tapasztalatai alapján idén, az év elején kezdődött el az a felülvizsgálati munka, amelyre Tímár elvtárs márciusi válaszában célzott. A felülvizsgálati munka alapján ez év nyarán összefoglaló anyag készült és a Gazdasági Bizottság elvi döntése után egy részletes, a tárcákra kötelező munkaprogram, hogy milyen kérdéseket kell változtatni, megjavítani. A munkaprogram egy sor tételt tartalmaz, egy részük már bevezetés alatt áll, más részük most van kidolgozás alatt. A munkaprogram szerint jövő év első felében valamennyi probléma kidolgozásra, kiadásra kerül. Ennek tartalma — most az interpelláció szempontjából nézem — fő csoportokban, a következő (ez egyben az itt elhangzott felszólalásokkal is összefügg): Az első problémakör az eljárási engedélyezések egyeztetésének egyszerűsítése. Ennek két fő iránya van: az egyik irány az, hogy egy sor egyeztetési kötelezettség alól teljesen fel kívánjuk menteni a tervezőket, oly módon, hogy a tervező nyilatkozatot ad, hogy az előírásoknak eleget tesz, és így az általa készített terv egyeztetése, vizsgálata nem szükséges, a tervező felelőssége elegendő. A másik, hogy hatósági engedélyezési eljárásokat összevonunk egyetlen egyszerűsített eljárásba. A másik csoport a tervezői jogkör növelésére vonatkozó intézkedések. Két fő iránya van ennek: a tervező szervek komplexitásának növelése, a másik irány a nagyvállalatok és trösztök tervezési jogkörének, hatáskörének, saját tervezésének erős kiszélesítése. A következő csoport a beruházási gépellátásnak és rendelésnek egyszerűsítése, döntően az ún. profilgazda rendszerre támaszkodva. A következő csoport a tervezési és építkezési idők rövidítése, elsősorban úgy, hogy valamenynyi beruházásra fokozatosan megvalósítási időnormák készülnek, amelyek kötelezőek lesznek tervezőre, beruházóra és kivitelezőre egyaránt. A következő kérdés — és ez külön kérdés volt az interpellációban — az anyagi ösztönzés