Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
373 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 374 kiszabás a jogpolitikai elvekre figyelemmel jelentőségében állandóan emelkedik. A helyes gyakorlat kialakítása a büntető ítélkezés döntő faktora. A helyes szemlélet szerinti büntetéskiszabási gyakorlat kialakulóban van. A Legfelsőbb Bíróságnak elvi irányító funkcióját ezen a téren is maradéktalanul be kell töltenie. Űj és szigorúbb elvi alapon nyugvó szabályozást tartalmaz új büntető törvénykönyvünk az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények tekintetében. Az egységes gyakorlat biztosítása végett elvi döntéssel részletes iránymutatást adott a törvény helyes alkalmazásához, az ittas állapotnak a büntetéskiszabásnál való helyes értékeléséhez. Rámutatott arra, hogy alapvető különbséget kell tenni a csupán alkalmilag leittasodó, rendszeresen szeszes italt nem, vagy alig fogyasztó, egyébként kifogástalan életmódú elkövetők és a mértéktelenül italozó felelőtlen iszákosok között, akiknél az alkalomszerűség szóba se jöhet. De az ittasságot súlyosító körülményként kell figyelembe venni, amikor a fegyelem és az éberség az elkövetőnek hivatásánál vagy foglalkozásánál fogva fokozott kötelessége s mégis ittas állapotban bűncselekményt követ el. Legyen szabad itt megemlítenem, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás még mindig jelentős bűnözést kiváltó tényező. 1962-ben a hivatalos személy elleni erőszak elkövetőinek 58,9 százaléka, az emberölés elkövetőinek 50 százaléka, a garázdaság elkövetőinek 70 százaléka, a testi sértés elkövetőinek 36,6 százaléka, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elkövetőinek pedig 31,1 százaléka állt alkoholos befolyásoltság hatása alatt. Ezen a téren a javulás a statisztikai adatok értékelése és az ítélkezési gyakorlat alapján távolról sem tekinthető kielégítőnek. Mindez egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkoholizmus elleni harc sikerének biztosításához az egész társadalom erőteljesebb összefogására van szükség. A beszámolási időszakban- jelentkező eredmény a bűnözés több területén észlelhető további csökkenés. Politikai kriminalitás inkább csak egészen szórványosan, izgatások elkövetésével jelentkezik. Jellemző, hogy ez évben öszszesen csak 12 izgatással vádolt személy ügye került a Legfelsőbb Bíróság elé. Ez a kedvező helyzet természetesen távolról sem eredményezheti a felderítés és az elhárítás jelentőségének alábecsülését, szocialista államrendünk biztosítását illetően. Bíróságaink számára is mindig feltétlenül szem előtt tartandó figyelmeztetést adott a kongresszus határozata, amely szerint — idézem —, „az ellenséges erők elszigetelése és az aktív ellenséges tevékenység kíméletlen elnyomása továbbra is az osztályharc fontos feladata. A kizsákmányolás lehetőségének megszűnése, az életszínvonal állandó emelkedése főként a vagyon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében eredményezte a bűnözés csökkenését. A kapitalista maradványként még fellelhető bűnözési okok már nem társadalmi méretekben, hanem szűkebb körben hatnak. Szocialista viszonyaink között á bűnözés alakulásának legjelentősebb tényezője a tudat elmaradása a gazdasági és társadalmi fejlődéstől. Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy még mindig magas az élet és a testi épség elleni bűncselekmények száma. E bűncselekmények motívumai közül szinte teljesen eltűnt a múltban domináló vagyoni haszonszerzési vágy. Bíróságaink büntetéskiszabási gyakorlata talán éppen emiatt sok szubjektivizmust mutat. Eltúlzott jelentőséget tulajdonítanak indulati, hangulati tényezőknek, alkalmi körülményeknek, valamint olyan egyéb tényezőknek is, amelyek a magatartások értékelésénél gazdasági és társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakán már alig jöhetnek figyelembe, vagy éppen teljesen súlytalanok. A Legfelsőbb Bíróság az élet fokozottabb büntetőjogi védelme érdekében igyekszik szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot kialakítani. Itt kívánok foglalkozni az úgynevezett közlekedési bűnesetekkel. A járművek száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, a közlekedési balesetek, különösen a halált okozó balesetek száma szaporodott. Adott viszonyaink között a gépjárművezetőktől jóval nagyobb fokú óvatosságot lehet és kell megkövetelni, amit az új KRESZ is előír. A gépjárművezetők részéről elvárható fokozottabb kötelességtudat általánossá válását a büntetőjog eszközeivel is elő kell segíteni. Ezért szükséges a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, de különösen hatékony büntetésekkel kell sújtani a közforgalomban bravúroskodó, s nemritkán alkoholos állapotban súlyos baleseteket okozó gépjárművezetőket. Az új büntető törvénykönyv általános segélynyújtási kötelezettséget ír elő. Bünteti azt, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Jellemző, hogy a burzsoá büntető törvénykönyvek s segítségnyújtás elmulasztását általában nem büntetik. A szocialista erkölcs egyik jellemzője éppen az egymás kölcsönös segítése. A baleset áldozatának cserbenhagyása méltán váltja ki a dolgozók felháborodását, s joggal követel a közvélemény szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban adott olyan elvi iránymutatást, amely szerint a balesetet okozónak, vagy annak, aki a segítségnyújtásra egyébként kötelezett^ meg kell győződnie arról, hogy milyen segítségre van szükség és fel kell ajánlania a további segítséget. Ez a kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a balesetet szenvedett esetleg nem sérült meg, illetve az életét vagy testi épségét fenyegető veszélyt mások közreműködése nélkül is el tudta volna hárítani. Megköveteljük e téren is az emberiesség követelményeinek legteljesebb megtartását. Az eddigiekben a bűnözés elleni küzdelem főbb eredményeit, s a büntető ítélkezés kiemelkedőbb elvi kérdéseit ismertető beszámolóm hiányos volna, ha nem tennék említést arról a negatív jelenségről, hogy a magán vadas ügyek — becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés — száma változatlanul igen magas, s a kiszabott pénzbüntetések szinte súlytalanok. A meggyőzés és a nevelés minden rendelkezésre álló eszközét fel kell használunk annak érdekében, hogy ezen a téren jelentős javulást érjünk el, amihez az 17a*
