Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

329 Az Országgyűlés 5. ülése lí tek. A fokozatosan visszatérő takarmányhiány késztet arra, hogy egy fiatal soproni állatorvos észrevételét közöljem a tisztelt Országgyűléssel. Az érvényben levő hizlalási szerződések értelmében az állatforgalminak átadott állatokból sertésnél a súlyból 5—6 kilogrammot, a marháknál súlytól függően 6—7 százalékot vonnak le az átvételnél. Hogy ezt a termelők ellensúlyozzák, az átadás napján a levonandó súlyt igyekeznek az állatokkal megetetni. Mivel rendszerint a beetetett takarmány megemésztésére, felszívódására a szervezetnek már ideje és lehetősége a levágás miatt nincs, e takarmány teljesen elpazarlódik. A fiatal soproni orvos a vágóhídon moslékot mutatott be, amit néhány órával azelőtt adtak a levágott állatnak, s amelyen semmiféle elváltozás tapasztalható hem volt. Ez a fiatal állatorvos azt javasolta, hogy a most már egész tekintélyes múltra visszatekintő tsz-einktől az állatforgalmi vállalat éhesen és levonás nélkül vegye át az állatokat, vagy ne az élősúly, hanem a vágósúly szerint minősítenék és fizetnék az állatokat. Ezzel jelentős mennyiségű takarmányt lehet megtakarítani, másrészt ez a tsz-ek érdekvédelmét is szolgálná és akkor ez a vita teljesen kiküszöbölhető lenne. Az így megtakarított takarmányból jó néhány állat meghizlalása válna lehetővé, vagy mint az idén történt, jelentős mennyiségű takarmány behozatala alól mentesítené a népgazdaságot. Tisztelt Országgyűlés, Kedves képviselő elvtársak! Annak ellenére, hogy termelőszövetkezeteinknél a kedvezőtlen időjárás igen jelentős kieséseket okozott •— mint már említettem —, termelőszövetkezeteink egészségesen fejlődtek, gazdaságilag, szervezetileg is erősödtek. A bevételi kiesések ellenére a beruházott vagyonuk növelésére a tervezettnél hétmillió forinttal fordítanak többet saját erőből. Tsz-eink ebben az évben az előző évinél mintegy 25 millió forinttal magasabb összegű közép és hosszú lejáratú hitelt fizetnek vissza. A növénytermelésben bekövetkezett bevételi kieséseket az állattenyésztés többlet-bevételei pótolják. Ennek következtében a termelőszövetkezeti tagok részesedése megyei szinten a tervezett körül várható. A felhozott hibák megszüntetése megkönynyítené a mezőgazdaság irányításában dolgozók munkáját és. minden erejükkel a második ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseinek megvalósítását még jobban elősegíthetnék. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.23—14.55) (Elnök: DR. BERESZTÖCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs kíván szólni. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! ötéves tervünk nagy feladatok megoldását tűzte a mezőgazdasági termelés elé, amelyet nem sikerült mindenben megvalósítani. A mezőgazda3. október 25-én, pénteken 330 sági termelés nem érte el a tervezett szintet, de a rendkívüli időjárás mellett, ha szolid mértékben is, évről évre növekedett. Ez a növekedés — ahogy Fock elvtárs tegnapi beszámolójában már ismertette — előzetes számítások szerint az idén 4 százalék körül alakul. A legörvendetesebb az, hogy fiatal termelőszövetkezeteink megerősödtek. Szövetkezeti parasztságunk a párt és az állam sok irányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Nagy feladat volt ez, hiszen rövid idő alatt kellett több ezer nagyüzemi gazdaságot megszervezni. Az üzemi központok kialakítása, az állati férőhelyek megépítése, a termelő- és építőmunkához szükséges anyagi eszközök előteremtésével egyidejűleg kellett a termelés folyamatosságát is biztosítani. Ezt a nagy feladatot többségében olyan parasztemberek végezték, akiknek a nagyüzemek vezetésében és szervezésében gyakorlati tapasztalatuk nem volt. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése. A tagok részvétele a közös munkában nagyobb arányú, mint az előző időkben volt és döntő változásról beszélhetünk a munka minőségét illetően is. A minőségi munkára az anyagi ösztönzés különböző formáinak az alkalmazása nagymértékben hatott, ami párosult a szövetkezeti parasztság egyre fokozódó, szocialista öntudatának a fejlődésével. Dezse Béláné képviselőtársam tegnap elmondta, hogy náluk a szövetkezetben milyen jó tapasztalatokat szereztek az anyagi ösztönzés jó kialakításával és milyen eredményt hozott ez a tagok jövedelmében, valamint a szövetkezet fejlődésében. E tényezők jelentős mértékben járultak hozzá a termelésre fordított anyagi eszközök növekedése mellett ahhoz, hogy az elmúlt évek átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére a termelés stabilizálódott és nőtt a felvásárolt áruk mennyisége is. A mezőgazdaság átszervezésével egyidejűleg hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemre jellemző termelőeszközöknek korszerű eszközökkel való felcseréléséhez. Olyan beruházásokról kellett gondoskodnunk, amelyekkel sok évtizedes elmaradást pótolunk most. Csak az elmúlt három év alatt mintegy félmillió szarvasmarha, másfélmillió sertés és 6 millió baromfi nagyüzemi férőhelye készült el. Gépállományunk számban, de főleg korszerűségben sokat javult. Kereken kétszer annyi traktorunk van, mint az átszervezés előtt, 1958ban volt, és ezeknek nagyobb fele sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. A rendelkezésre álló gépállománnyal a szántás és a vetés csaknem teljesen, a kaszálás és az aratás nagy része gépesítve van. Ez kedvező minőségi változást jelent a" munkák elvégzésében és már eddig is sok nehéz fizikai munka alól mentesítette a mezőgazdaság dolgozóit. Az előző években a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló anyagi eszközök nagyarányú juttatásával mielőbb biztosítani akartuk minden szövetkezeti gazdaságban a közös állatállomány megalapozásához szükséges férőhelyeket. Az anyagi eszközöket azonban az irányító apparátus elégtelen munkája, valamint a beruházó appará-