Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
313 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 314 kelésével kapcsolatos. Ma az embereket már érdeklik a számok; természetesen nem kevésbé a mögöttük rejlő tények; így a hiányosságok hangsúlyozása a beszámolókban nagyon hasznos lehet. Ezért célszerű, ösztönző, ha legalább oly mértékben közöljük *rossz számainkat is, mint a jókat. A kiértékelésnél ma általában a bázishoz viszonyítanak. A tervhez való viszonyítás megítélésem szerint megfelelőbb mérési forma, hiszen azt mutatja, mennyire teljesítettük azokat a célokat, amelyeket fejlődésünk, életszínvonalunk, vagy másként nemzeti jövedelmünk növelésére előirányoztunk. Emellett kétségtelenül hasznos az előző időszakhoz való viszonyítás is. Második észrevételem a már említett beruházási kérdéssel függ össze. Űgy vélem, hogy a belépő új beruházások gazdaságos termelésére nem ügyelünk eléggé, tényleges hatékonyságukat utólag nem ellenőrizzük, mérjük megfelelően; a beruházások lebonyolítása túl hosszú és komplikált. így állnak elő azok a hiányosságok, amelyekkel beruházási vonalon sajnos elég gyakran találkozunk. A beruházások ily értelemben vett hiányosságai nem minden esetben a végrehajtáson, hanem a komplikált engedélyeztetési és lebonyolítási utasításokon is múlnak. Egy ismerősöm, aki beruházással foglalkozik, fáradságot nem kímélve érdekes kimunkálást végzett a beruházási kódex sokszor rejtély számba menő labirintusaiból. Ezek közül tanulságképpen egyet felhozok. Egy területigénnyel járó limit feletti beruházásnál például 52 lépcsőben kell szigorú sorrend szerint az engedélyeztetési okiratoknak végigjárni a bürokrácia útvesztőjét. Az 52 lépcső a lebonyolítás több mint 16 000 variációját teszi lehetővé. Ebből a 16 000 lehetőségből kell adott beruházás esetén a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni. A beruházások előkészítésével és lebonyolításával mintegy 90 szerv foglalkozik. így érthető, hogy az átfutási idő kedvező esetben is 600—900 napra tehető a beruházási cél kiadásától a kivitel megkezdéséig. E napokhoz hozzá kell még számolni a tervezés, az anyagbeszerzés és a kivitelezés időtartamait, amelyek minimálisan 4 évet igényelnek. így a beruházás teljes ideje legkevesebb 6 év. Ha menetközben valami probléma vagy téves értelmezés előfordul, akkor a folyamatot újból kell kezdeni. Ez minden esetben további éveket jelent és hogy ilyesmi előfordulhasson, arra a 16 000 variáció bőven ad lehetőséget. •Ez a 6—8 év minden bizonnyal nem tesz lehetővé világszínvonalú termelésnek megfelelő beruházást. A beruházásoknak az előzőekben vázolt nehézségei mellett még további kötőfékei is vannak. Ezek közé tartozik a kivitelezői és gyártási kapacitások hiánya, különösen építőipari és gépipari vonalon. Az elmúlt szokatlanul kemény tél sok objektív nehézségével rengeteg problémát jelentett és jelent még ma is gazdasági életünkben. Ezek ma zömmel mint kapacitás-hiányok jelentkeznek. Kiegyenlítésük nagyon komplikált és sokoldalú kérdés; a megoldás a jövő feladata kell hogy legyen. A szűkös kapacitásviszonyok között azonban fény derült arra, hogy beruházási kódexünk remekül alkalmas a kapacitáshiányok leplezésére, hiszen 16 000 variációból kibúvási lehetőség mindig akad. Az elmondottak természetesen nem azt jelentik, hogy a beruházási kódex kevéssé használható összeállítás. Létrehozása mindenesetre jelentős előrelépés volt a beruházások rendszerezésében. Ma azonban már fel kell vetni azt, hogy megreformálásáról, az ügymenet egyszerűsítéséről a beruházások gyorsítása érdekében sürgősen gondoskodni kell. Megemlítem azt is, hogy a túlzott centralizáltság, melyet a kódex biztosít a beruházások jóváhagyása vonaMn, nem célravezető. Szükségesnek látszik a középirányító szerveket, az ipari vállalatokat, üzemeket technológiai jellegű beruházásoknál fokozottabb felelősséggel, döntési és engedélyezési jogkörrel felruházni. ; Kapacitás-helyzetünkön és sok más mai jelenségen nagyban segítene, ha a speciális gépek, készülékek hazai tervezése és kivitelezése helyett inkább a nemzetközi együttműködésre támaszkodnánk. Elsősorban olyan speciális iparágakra kell gondolnunk, amelyeknek sem tervező, sem kivitelező intézményei nálunk nincsenek. Timföldgyárban dolgozom, így innen idézek egy-két példát. Az iparág nagy fejlődés eíőtt áll, a szovjet-magyar alumínium-egyezmény adta lehetőségek gyorsütemű fejlesztést követelnek. Azt nem tudom, hogy az iparág gépi beruházásait teljes mértékben belföldi megoldással kívánják-e megvalósítani vagy sem, de azt tudom, hogy például az almásfüzitői autoklávok gyártása nagyon hosszadalmas és még mindig nem oldódott meg. A megrendelés óta három év telt él az 1963 júniusi határidőig és a kilenc autoklávból egyetlen egy sem készült el. Értesüléseim szerint ennek az az oka, hogy a Lőrinci Hengermű nem tudja a 40 mm-es lemezt az előírásoknak megfelelő minőségben előállítani 1 . Hogy az ipar mikor kapja meg a berendezéseket, az ma még teljesen bizonytalan, de az már biztosnak látszik, hogy az üzembehelyezés késedelme zavarokat okoz a termelésben. Az említett példa talán rávilágít, miért nem csökken mindenütt kielégítő mértékben az ipari vállalatok költségvetésében az anyaghányad és miért nem emelkedik a fokozott beruházások ellenére az üzemi eredmény. Felmérések adatai bizonyítják, hogy a beruházásokat eldöntő okmányok, vagyis a beruházási programok nem mindig a legtárgyilagosabb megítélések szerint készülnek; persze azt is túlzás lenne állítani, hogy ez rosszindulatból van így. A jóváhagyó szervek sok esetben nem is rendelkezhetnek kellő műszaki kritikával a kérdések részleteinek megítélésekor. Így gyakran valamilyen egységre vetített költség alapján történik a számítás és döntés, ami nem felelhet meg mindig a legkorszerűbb technika és a leggazdaságosabb termelés követelményének. Ezért fordulhat elő, hogy egyes vállalatok még mindig elavult, századeleji gépekkel dolgoznak, korszerűbbek beszerzésére nem kerülhetett sor. Hogy ilyen gépekkel a termelékenység korszerű követelményeit nem lehet teljesíteni, az teljesen nyilvánvaló. A torzított program követelményei a kivitelezésben is zavart okoznak. \
