Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

275 Az Országgyűlés 4. ülése 1963 vényesülhetnek Szabolcs megye és Vas megye egymástól 600 km-re jelentkező igényei, miután ezek a távolságok a központi szemlélet folytán a termelés lefékezését eredményezik, az a javaslatom, a kormány tegye megfontolás tárgyává, hogy a mezőgazdasági vezetés decentralizálásában nagyobb bizalommal és nagyobb lehetőségek nyújtásával támaszkodjék a megyei tanácsokra, illetve a mezőgazdasági egységekre. Tudom, nem megy ez egyik napról a másikra, de ha nem gondolkozunk azon, hogy kukoricát ott termeljünk, ahol a kukorica díszlik, málnát ott termeljünk, ahol a málna díszlik, és szarvasmarhát ott tenyésszünk, ahol a legmagasabb tej hozamot lehet tőlük kihozni, akkor a mezőgazdaság szakosításából nagyon nehezen lesz valami. De a szakosítást úgy nem lehet megoldani, hogy a termelőszövetkezetek egymás között áruikat — aszerint, hogy mire van szükségük — ki ne cserélhessék, csak egy országos szerven keresztül. Ez olyan óriási fék, amivel a mezőgazdaság megbirkózni nem tud, s éppen ezért a centrális vezetésről amilyen gyorsan lehet, legalább a megyei szintű mezőgazdasági vezetésre kell áttérni. Egyébként a kormány beszámolóját reálisnak, a jövőbe mutatónak tartom, és a magunk részéről maximális munkával fogunk hozzá csatlakozni. (Taps.) ELNÖK: Fekécs Margit képviselőtársunké a szó. FEKÉCS MARGIT: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács beszámolója után örömmel állapíthatjuk meg, hogy népgazdaságunk helyzete szilárd, az eddigi eredmények fejlődést mutatnak, még ha egyes területeken nem is értük el a kitűzött célt. Megyénk, Békés megye, mezőgazdasági jellegű, azonban arculata pártunk helyes iparosítási politikája következtében évről évre változik. Éppen ezért néhány megyei tapasztalatot szeretnék az ipar területéről elmondani. Pozitív tényként kell megállapítanom, hogy a foglalkoztatottság 1962-ben a szocialista iparban 10,9 százalékkal, az építőiparban 26,2 százalékkal volt nagyobb nálunk, mint 1960-ban. A megye szocialista ipara ebben az évben 22 500 munkavállalót foglalkoztat. A foglalkoztatottság növekedését elsősorban néhány új létesítmény üzembe helyezése eredményezte, mint például a Békéscsabai Konzervgyár, a Békéscsabai Hűtőház és Mirelité Üzemek, de hozzájárult a gáz- és olaj lelőhelyek mind nagyobb mértékű feltárása is. Az említett tényezők nemcsak a foglalkoztatottságra vannak hatással, hanem megváltoztatták a megyében a termékek összetételét is. Korábban a tégla- és cserépipar, a textilipar, a hús-, malom-, cukor- és baromfiipar termelése volt jellemző. A legutóbbi tényeket figyelembe véve jelentősen nőtt az élelmiszeriparban a főzelék, konzerv és savanyúság, a mélyhűtött főzelék, zöldség és gyümölcs, a kőolaj bányászatban a -kőolaj és a földgáz termelése. A kőolajbányászat növekvő termelését mutatja, hogy ebben az évben a megye fél évi kőolajtermelése október 24-én, csütörtökön 276 az országos termelésnek már 8,3 százaléka volt. Az Orosházi Üveggyár, amely a közeljövőben megkezdi termelését, már erre az energiahordozóra épül, és fontolóra kellene venniük a kormányszerveknek — erre való figyelemmel — újabb ipari profilok Békés megyébe való telepítését. A fentiek mellett továbbra is jelentős termelés van egyes hagyományos cikkekből, mi-it például az égetett tégla, a cukor, a vágott baromfi és a tojás, amelyek az országos termelésnek is számottevő részét adják. 1963 első hat hónapjában az országos termelésnek téglából 10,6 százalékát, vágott baromfiból 17,1 százalékát, feldolgozott tojásból 14,2 százalékát- megyénk szocialista ipara termelte. A kedvező tények mellett néhány negatív tendencia is érvényesül az iparban. Elsősorban a munka termelékenyégét érinteném. 1961-ben a Központi Bizottság határozatának megfelelően az állami iparban a termelésnövelés forrása döntő többségében a termelékenység volt. 1962-ben viszont a termelékenység nem érte el az 1961. évi szintet. A szocialista iparban 2,4 százalékkal, az állami iparban 3,5 százalékkal volt kevesebb. Ugyancsak negatív tendencia tapasztalható az

? utóbbi években a tervek teljesítése, illetve a tervszerűség kérdéseiben is. Az állami iparvállalatok termékenkénti termelési és értékesítési tervüktől sok esetben jelentősen eltérnek. Egyes termékekből a népgazdaság igényénél többet, másokból kevesebbet termelnek. Ez egyrészt gátolja a vállalatok közötti kooperáció biztosítását, a népgazdasági szükségletek kielégítését, másrészt felesleges készletek kialakulásához vezet. Megyénk területén ez elsősorban a Férfi Fehérneműgyárban tapasztalható, ahol több millió forint értékű készlet-normafelettiség fekszik nyersanyagban, ugyanakkor gondot okoz a kereskedelmi szerződések teljesítése készáruban. Mindkét jelenség káros, végső soron a nemzeti jövedelem, valamint a dolgozók életszínvonalának alakulására. A termelési tervektől való elmaradás mellett esetenként vállalataink exportkötelezettségüknek sem tesznek eleget. Az iparvezetés bizonyos tervszerűtlenségére mutat, hogy az utóbbi időben, különösen a negyedévek utolsó hónapjában nagyon megnövekedtek a túlórák. Például 1962-ben 75 százalékkal több túlórát használtak fel az állami ipar munkásai, mint 1961-ben. Nincs minden rendben a lakosság részére végzett javítás-szolgáltatás terén sem. A Gazdasági Bizottság határozata alapján elkészült megyénk lakossága javítási-szolgáltatási igényének kielégítésére vonatkozó második ötéves helyiiparpolitikair terve. Az iparpolitikai terv elkészítése óta mintegy két és fél évi tapasztalat alapján elmondhatjuk, hogy a javító-szolgáltató tevékenység növekszik, ezáltal javult a lakosság szolgáltató igényének kielégítése, de még mindig nem kielégítő, részben mert egyes javítási-szolgáltatási munkálatok javítási ideje hoszszú, másrészt a mindennapos élethez szükséges, helyszíni munkát igénylő tevékenység nincs kellően megszervezve. Ezen kívül a vállalási