Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

229 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 230 jövő évre való felkészülésről, s azok megvalósí­tásának lehetőségeiről. Minden jelenlévő képviselőtársam jól tudja, milyen hallatlan nehézségeket okozott ebben az esztendőben gazdaságunk szinte valamennyi ágában a váratlanul ránk tört, az elmúlt évekhez képest rendkívül zord tél. Különösen érzéke­nyen érintette ez az építőipart. Külső munkákat szinte lehetetlen volt végezni, az erős fagyok miatt megbénult az anyagmozgatás, erősen le­csökkent az építőanyag termelése, és ezt a hely­zetet tovább rontotta az egyébként szükségszerű energia- és fűtőanyag korlátozás is. Ilyen előz­mények után az építőipar az első negyedévi ter­melési előirányzatát csak részben teljesíthette, vagyis évi kapacitásának egy részét elvesztette. Az Építésügyi Minisztérium — látva a rend­kívüli helyzetet — a várható nagymértékű le­maradás pótlása céljából már február második felében részletes intézkedési tervet dolgozott ki, hogy a kieső kapacitást egyéb intézkedések ré­vén csökkenthesse. Itt kell megjegyeznem azt, hogy az idei terv szerint a tavalyihoz képest kö­zel 15 százalékkal nagyobb értékű építési fel­adatot kellett volna az Építésügyi Minisztérium építőiparának megvalósítania. Erőfeszítéseink alapján az Építésügyi Minisztérium kivitelező építőipara a sokszor szinte elháríthatatlan ne­hézségek ellenére háromnegyed év alatt az éves terv 66 százalékát teljesítette. A ' háromnegyed évi termelési volumen 6 százalékkal magasabb az 1962. évi első háromnegyed év termelési ér­tékénél, holott szinte teljesen azonos műszaki feltételek mellett 1,4 százalékkal kevesebb mun­kaerő állt rendelkezésünkre. Elsősorban azokra az 1963. évben üzembe helyezendő legfontosabb beruházásokra fordí­tottuk a figyelmet, amelyek üzembe lépésének elmaradása a népgazdaság számára különösen hátrányos lenne. Az Építésügyi Minisztérium építővállalatai a kormány által befejezésre, ille­tőleg részleges átadásra előirányzott — kiemel­ten kezelt -— építkezéseket kevés kivétellel ez évben befejezték, illetőleg befejezik. Ennek so­rán olyan jelentős termelőkapacitások léptek üzembe, mint a Lenin Kohászati Művek nagyko­vácsoló müvének bővítése, az oroszlányi Hőerő­mű 2. sz. gépegysége, az angyalföldi és soproni Hőerőmű, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár üzembővítése, a Békéscsabai Hűtőház, a Tatabá­nyai Cement- és Mészművek aknakemencés mészüzeme. Az év végéig további ipari üzemek átadása biztosított, olyanok, mint a Berentei Ve­gyiművek PVC üzemének első üteme, a Csepeli Vasmű Hideghengerműve, a Fémlemezipari Mű­vek sátoraljaújhelyi gyára, a Kecskeméti Re­szelőgyár, a Pécsi Porcelángyár szigetelő üze­me stb. Az építőipar anyagi-műszaki bázisának nagyarányú fejlesztését szolgálja hazánk legna­gyobb cementgyárának, a Dunai Cement- és Mészművek november elején történő üzembe helyezése, amit Fock elvtárs is oly meleg szavak­kal méltatott, az orosházi új üveggyár öblös­üveg termelőüzemének, a berentei könnyűbeton gyár gázbeton-gyárának, a pécsi födémpanel gyártó üzemnek, az alsózsolcai épületelem gyár­nak részleges üzembe helyzése is. Az ipari létesítmények mellett jelentős számú lakás, kereskedelmi, oktatási és kommu­nális jellegű építkezés is befejeződött. Szeptem­ber végéig 11 ezernél több lakást adtunk át, s az év végére további ezrek átadása várható. Átadtuk a kecskeméti Aranyhomok Szállodát, az egri szállodát, a Hajdúszoboszlói Gyógyüdü­lőt, a tihanyi szállót. Az iskolaév megkezdése előtt került átadásra 46 iskolaépület, köztük a Pöltenberg utcai 16 és a jászberényi 12 tanter­mes gimnázium. Rövid idő alatt biztosítottuk a fővárosi diákélelmezési létesítmények rekonst­rukcióját. Felavatásra került a szombathelyi művelődési ház és átadtunk még sok száz egyéb létesítményt is. Az országot járó, megszépült vá­rosainkat, településeinket meglátogató emberek lépten-nyomon új épületek egész sorával talál­kozhatnak. Az intézkedések zavartalan végrehajtását, illetve a terv teljesítését azonban több körül­mény gátolta. Az akadályozó tényezők közül el­sőnek természetesen az építőiparon belüli, szer­vezetlenségből fakadókat szeretném kiemelni. Az építkezések, az egyes munkahelyek előkészí­tése még sok helyen nagyon hiányos. Műszaki dolgozóink képzettség szerinti összetétele csak nagyon lassan változik, s ezért nehéz az építke­zések többségénél korszerű szervezési előkészí­tést megkövetelni. Az elmúlt évek kísérleti ta­pasztalatai nyomán az idén szélesebb körben kí­vántuk bevezetni a nagyobb termelékenységet biztosító folyamatos építésszervezést, a kijelölt építkezéseket már elő is készítettük, az ott dol­gozó munkások és műszakiak megismerték fel­adataikat, azonban az ismert körülmények fel­borították az ütemtervet. A munkahelyek technológiai és munkafe­gyelme szintén többfelé kívánni valót hagy maga után. Ezeken különböző módon igyekszünk a szakszervezettel közös erőfeszítéssel segíteni. Tanfolyamok, nevelés, ráhatás, fegyelmező mód­szerek, korszerű norma, és még sorolhatnám azo­kat az eszközöket, amelyek mind-mind a fegye­lem megszilárdítását hivatottak elősegíteni. Leggyengébb pontunk a vállalati irányító munkában jelentkező fogyatékosság. Ez mutat­kozott meg az első félév során is, amikor a vá­ratlanul bekövetkező nehéz körülmények közolt az építőipari vállalatok vezetői nem találták meg kellő időben a munkahelyek sorolása, a rendel­kezésre álló munkaerő- és építési anyagellátás vonatkozásában szükséges intézkedések közötti összhangot, és saját maguk is hozzájárultak a kapacitás kieséshez. Ezek a jelenségek arra fi­gyelmeztetnek bennünket, hogy az építőipar felső irányításában végrehajtott átszervezés után soron levő egyik legfontosabb feladatunk az építőipari vállalatok vezetésének megszilárdí­tása, a kulturáltabb irányító munka megszerve­zése, a korszerűbb generál- és alvállalkozói koor­dináció kialakítása. Jellemző erre, hogy azok a vállalataink, amelyek a legjelentősebb ipari lé­tesítményeket hozzák létre, s e téren sok éves gazdag tapasztalattal, rugalmas vezetéssel és összeszokott törzsgárdával rendelkeznek, sokkal kevesebb zökkenővel, termelési kieséssel vészel­ték át az idei problémákat, mint a többi válla­lat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom