Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

962. évi november 5-én, hétjön 1896 1895 Az Országgyűlés 31. ülése 1 lenőrzésre hivatott szervek vezetnek a sértettek körében. Ha a bűncselekmények elkövetési módját nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy élen jár a beszedett pénz megtartása, a rendeltetésszerű anyag saját célra való felhasználása, a bevételi bizonylatok meghamisítása, a munkaruha, munkaeszköz megtartása és értékesítése. Az elkövetők személyét vizsgálva feltűnik, hogy csak általános iskolát végzett 24 százalék, és ezt sem végzett. 15 százalék, tehát összesen 39 százalék. Az eddigi adatok Összesítéséből világos, hogy viszonylag alacsony műveltségű és primitív eszközökkel bűnt elkövető személyek el sem tudnák követni a bűncselekményt, vagy meg sem kísérelnék, mert az reménytelen lenne, ha megfelelő ellenőrzés volna. Az ellenőrzés fokozásával tehát a társadalmi tulajdon elleni intellektuális bűncselekmény-kategóriákban minden túlzás nélkül állítható, hogy az említett több ezer vádemelés majdnem felére lenne zsugorítható, és ennek társadalmi kihatásai úgy vélem, nem szorulnak magyarázatra. A gazdasági vezetők egy kis hányadánál azonban komoly szemléletbeli hibákat kell látnunk. Nem érzik a felelősséget a rájuk bízott társadalmi vagyon ésszerű, takarékos kezeléséért, nem törődnek azzal, hogy hova, hogyan költenek el jelentős összegeket. Amikor pedig a pazarlás ténye nyilvánvaló és az illetékesek lépéseket tesznek a felelősség megállapítása érdekében, akkor elvtelenül mentőakciókat indítanak. Szocialista mezőgazdaságunk közös tulajdona védelmének helyzete a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben általában kielégítő. Lassan, de biztosan előrehaladás mutatkozik a tapasztalatlanságból, hozzá nem értésből eredő hiányosságok megszüntetése terén is. Még mindig nem sikerült azonban kiküszöbölni egyes termelőszövetkezetek vezetőinél és a termelőszövetkezetek működését ellenőrző államigazgatási szerveknél itt-ott tapasztalható azt a hibát, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása körében elkövetett törvénysértéseket igyekeznek kisebbíteni, elkenni. Itt elsősorban a pénzügyi és hitelfegyelem többször tapasztalható megsértéséről és az engedély nélküli erdőirtásokról van szó. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények üldözésében is további eredményekről számolhatok be. Igaz ugyan, hogv az összes büntetőeljárás alá vont fiatalkorúak aránya a felnőtt korúakhoz képest az 1958-as 4,8 százalékról 1962 első felében 6,5 százalékra emelkedett, ennek azonban az az oka, hogy az eltelt időszak alatt még további intézkedéseket tettünk az erkölcsi züllés által fenyegetett fiatalkorúak helyzetének felderítésére. Ez természetszerűen azzal járt, hogy a felmérés eredményeként több fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény derült ki, s ennek során megfelelő intézkedéseket is kellett tennünk a fiatalkorúak elleni eljárás lefolytatására. Ennek ellenére a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak az összes ilyen korban élő személyeknek még 1 százalékát sem teszik ki. Ez pedig rendkívül kedvező arány. Változatlan az a helyzet, hogy a fiatalkorúak bűnözésének oka elsősorban a lélekromboló rossz családi környezet kriminogen hatása. Nem kis szerepe van ebben az alkoholizmusnak is. Alaposan remélhető, hogy az alkoholizmus visszaszorítása érdekében törvényhozási úton a közelmúltban tett intézkedéseinknek ezen a téren is kellő hatása lesz. Továbbra is a szülők felelősségére kell rámutatnom, mint olyan tényezőre, amelynek a fiatalkorúak bűnözésében, illetve bűnözésük megakadályozásában komoly szerepe van. Nem elegendő azonban az, ha bűnüldöző szerveink a büntetőeljárás kényszerítő eszközeivel, büntetések kiszabásával törekednek a szülőket kötelességeik teljesítésére szorítani. Szükség van az egész társadalom intenzív segítségére, felhasználva a meggyőzés valamennyi eszközét is. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, szíveskedjenek jelentésemet elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy a legfőbb ügyész beszámolójához hozzászólásra senki sem jelentkezett, következik a határozathozatal. Kérem azokat a képviselőtársaimat, akik a legfőbb ügyész beszámolóját tudomásul veszik, kézfelemeléssel szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az országgyűlési választásokról szóló törvényünk értelmében az 1958. november 16-án megválasztott Országgyűlés megbízatása folyó év november 26-án lejár. Mielőtt az Országgyűlés ülésszakát bezárnám, engedjék meg képviselőtársaim, hogy ez alkalommal mondjak köszönetet odaadó, eredményes munkájukért, amelyet ebben az országgyűlési ciklusban hazánk felvirágoztatásáért, a szocializmus és a béke ügyéért végeztek. Visszatekintve négyéves időszakunk tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy Országgyűlésünk a szocializmus építésének nagy és felemelő munkájában népünk iránti mély felelősségtudattal, hűen teljesítette legfelsőbb államhatalmi feladatköréből folyó kötelességeit. Felemelő érzés számunkra, hogy ennek az országgyűlési ciklusnak az időszakához pártunk helyes politikája és népijnk jó munkája nyomán szocialista társadalmunk építésének kimagasló eredményei fűződnek. Befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását hazánkban. A magyar nép új, történelmi jelentőségű győzelmet aratott, s hozzákezdett a szocializmus teljes felépítésének munkájához. E nagyszerű sikereket eredményező munkának képviselőtársaim cselekvő részesei voltak. Pártunk VII. kongresszusa irányelveinek szellemében szélesítették, mélyítették kapcsolataikat választókerületük lakosságával és a különböző helyi szervekkel. Velük együttműködve fáradhatatlanul munkálkodtak a falu szocialista átszervezésén, a termelőszövetkezetek megszilárdításán, a munkás-paraszt szövetség erősítésén, s egyéb fontos gazdasági és társadalmi feladatok megoldásán.