Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-30

1833 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 1834 ami a miskolci építőipari iskola és otthon építke­zésének elhúzódásából származik. Végeredményben a kiadások 94,6 százalékos és a bevételek előbb említett teljesítése az ere­deti előirányzathoz képest, úgy gondolom, kép­viselőtársaim részére is meggyőzővé teszi a be­vezetőben tett elismerő megállapításomat a Mun­kaügyi Minisztérium költségvetéssel kapcsolatos munkájáról. Tevékenység szempontjából a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik a nyugdíj ­és egyéb ellátások intézése is. Más területekhez képest, itt a tervező mun­kának az adottságokból fakadóan több bizonyta­lansága van, az eredmény szempontjából a szá­mok és tények mégis kielégítők. A kiadások te­rén 103,5 százalékos eredményt mutat a teljesí­tés. Külön vizsgálva a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek nyugdíjalapját, ez 104,7 százalékot mutat. A bevétel vonatkozásában az előbbi cí­men 98,5, illetőleg 107,6 százalékos teljesítés is­mét csak kielégítő munkáról tanúskodik. A jövőt illetően a minisztérium fordítson gondot a helyesen megkezdett takarékossági tö­rekvések fokozására, s a tervezés, valamint az ipari tanulóellátás gondosabb, elemzettebb vég­rehajtására. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom továb­bi részében néhány olyan problémával kívánok foglalkozni, amely az állami költségvetés végre­hajtásának számszerű adataiban nem szerepel közvetlenül, de kihatásaiban egyes tárcáknál kü­lön is, végeredményben együttesen jelentkezik. Az első ilyen a munkaerőhelyzet és ennek vár­ható alakulása. Az a helyes célkitűzés, amely a második ötéves tervben az ipari termelés növe­lésének kétharmadát a termelékenység növelésé­ből kívánta fedezni, helyes, és jelentős fordulatot hozott a munkaerőgazdálkodásban is. 1961-ben a népgazdaság összes keresőinek száma a mező­gazdaságban dolgozók nélkül nem egészen 60 ezer fővel nőtt az előbbi évi, mintegy 80 ezerrel szemben Más a helyzet viszont a mezőgazdaság­ban Minthogy ott a termelékenység növekedése rendszeresen meghaladja a termelés növekedését, ezért az évről évre növekvő termelés mellett ál­landóan csökken a mezőgazdasági keresők száma, annál is inkább, mert annak is megvan a lehe­tősége hogy jelentős számú mezőgazdasági ke­reső évről évre más, nem mezőgazdasági ága­zatba vándoroljon át. Erre a jelenségre fel kell figyelnünk mert a mezőgazdaság szocialista fej­lődése a tsz-ek megerősítése, a mezőgazdaság gépesítésének helyzete ma még megkívánja, hogy nagyobb számú munkaerőt biztosítsunk termelő­szövetkezeteinkben, mint amennyi jelenleg ren­Hol lcp7£*srfî áll Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az sem, hogy sok falusi származású fiatal már eleve nem a mezőgazdaságban helyezkedik el. Ez az utóbbi, nevezetesen, a mezőgazdasági dolgozok elöregedése világjelenség, illetőleg nemcsak ha­zai specialitás és probléma. Az előbb említettek számokban kifejezve azt mutatják, hogy az 1949 és 1960 közötti evekben a mezőgazdasági keresők aránya nálunk 50-rol 35 százalékra, tehát mintegy 350 ezer fővel csök­kent. Az 1961. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy ez évben is körülbelül 25—30 ezer fővel csökken a mezőgazdasági keresők száma. Vég­eredményben tehát 1961-ben az összes keresők száma mintegy 30 ezer fővel növekedett s a fog­lalkoztatási arány tovább javult, a munkaerő­helyzet egyensúlyban volt a meglevő előbb emlí­tett problémák ellenére is. Megoldandó, illetőleg javítandó a helyzet a szakképzetlen nők és fiatalkorúak, valamint a csökkent munkaképességűek kategóriájában és javítani kell a hiányon, amely a magasabb kép­zettségű műszaki, gazdasági és speciális képzett­ségű szakemberek, nehezebb fizikai munkát vég­ző szakmunkások terén még fennáll. A jövőt ille­tően a tendenciák változatlansága következtében 80 ezer fővel kell növelni a mezőgazdaságon kí­vül dolgozók számát, ugyanakkor, ahogyan em­lítettem, tovább csökken 30 ezer fővel, ha nem is a kívánatosnak megfelelően a mezőgazdasági ke­resők száma. Az egyenleg tehát 50 ezer fő új munkaerő beállítását jelenti a népgazdaságba. Ennek fedezésére a munkaképes korú fiatalok és a városi háztartásbeli nők fokozottabb munkába állítása áll rendelkezésre. Az előbbi vonatkozás­ban én is aláhúzom Pioker képviselőtársamnak tegnap az ipari tanuló képzéssel kapcsolatban tett megállapításait és támogatom javaslatait. Az említett adatok az életszínvonal növeke­dését is befolyásolják, mert a 100 keresőre jutó nem keresők száma a tervek szerint az 1961. évi 107,4-ről 105,7 főre csökken, ami nemzetközi vi­szonylatban igen kedvező arányt mutat. További feladat az iparilag fejletlenebb vidékeken a nők és a szakképzetlen fiatalok, főleg a munkaképes korban levő leányok munkába állítása. Engedjék meg- képviselőtársaim, hogy a munkaerő helyzet vonatkozásában az önök figyel­mét is külön felhívjam és segítségüket kérjem néhány fontos, bár általánosan felismert kérdés megoldásában, amelyet a munkaügyi bizottság több miniszteri beszámoló alapján fontosnak tart. Társadalmi üggyé kell tenni a fiatalok helyes pályaválasztási tanácsadását és irányítását. Sok szülő és fiatal ma sem ismeri a lehetőségeket és igényeket a munkavállalás terén. Saját tapaszta­latomból mondhatom, hogy sok érettségizett fia­talember pályaválasztását az ismeretségi kör, a divatosság, vagy éppen a szülők és rokonok pil­lanatnyi hangulata dönti el. Kevés és főleg nem jut el minden érdekelt szülőhöz és fiatalhoz az a kis tájékoztató füzet, amely az úttörést a széle­sebbkörű pályaválasztási tanácsadásban meg­kezdte. A Hazafias Népfront és az Országos Nő­tanács a SZOT-tal és a Munkaügyi Minisztérium­mal, valamint a Művelődésügyi Minisztériummal karöltve megszervezhetné a kérdés jobb kidolgo­zását, s a tennivalók gyors megvalósítását. Ugyan­csak folytatni kell az ipar vidékre telepítésének sokszor hangoztatott helyes folyamatát, s a me­zőgazdaság és a falu szocialista fejlesztésével a falusi munkaerő lekötését és a kívánatosnál na­gyobb mérvű munkaerő átvándorlás csökkenté­sét más népgazdasági ágakba. Emellett a mező­gazdaságban a korösszetétel javítását is fokozni kell, aminek legcélravezetőbb módszere a falusi fiatalságnak a mezőgazdasági szakmunkáskép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom