Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-30

1833 Az Országgyűlés 30. ülése 1962. évi július 4-én, szerdán 1834 ami a miskolci építőipari iskola és otthon építkezésének elhúzódásából származik. Végeredményben a kiadások 94,6 százalékos és a bevételek előbb említett teljesítése az eredeti előirányzathoz képest, úgy gondolom, képviselőtársaim részére is meggyőzővé teszi a bevezetőben tett elismerő megállapításomat a Munkaügyi Minisztérium költségvetéssel kapcsolatos munkájáról. Tevékenység szempontjából a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik a nyugdíj és egyéb ellátások intézése is. Más területekhez képest, itt a tervező munkának az adottságokból fakadóan több bizonytalansága van, az eredmény szempontjából a számok és tények mégis kielégítők. A kiadások terén 103,5 százalékos eredményt mutat a teljesítés. Külön vizsgálva a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjalapját, ez 104,7 százalékot mutat. A bevétel vonatkozásában az előbbi címen 98,5, illetőleg 107,6 százalékos teljesítés ismét csak kielégítő munkáról tanúskodik. A jövőt illetően a minisztérium fordítson gondot a helyesen megkezdett takarékossági törekvések fokozására, s a tervezés, valamint az ipari tanulóellátás gondosabb, elemzettebb végrehajtására. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom további részében néhány olyan problémával kívánok foglalkozni, amely az állami költségvetés végrehajtásának számszerű adataiban nem szerepel közvetlenül, de kihatásaiban egyes tárcáknál külön is, végeredményben együttesen jelentkezik. Az első ilyen a munkaerőhelyzet és ennek várható alakulása. Az a helyes célkitűzés, amely a második ötéves tervben az ipari termelés növelésének kétharmadát a termelékenység növeléséből kívánta fedezni, helyes, és jelentős fordulatot hozott a munkaerőgazdálkodásban is. 1961-ben a népgazdaság összes keresőinek száma a mezőgazdaságban dolgozók nélkül nem egészen 60 ezer fővel nőtt az előbbi évi, mintegy 80 ezerrel szemben Más a helyzet viszont a mezőgazdaságban Minthogy ott a termelékenység növekedése rendszeresen meghaladja a termelés növekedését, ezért az évről évre növekvő termelés mellett állandóan csökken a mezőgazdasági keresők száma, annál is inkább, mert annak is megvan a lehetősége hogy jelentős számú mezőgazdasági kereső évről évre más, nem mezőgazdasági ágazatba vándoroljon át. Erre a jelenségre fel kell figyelnünk mert a mezőgazdaság szocialista fejlődése a tsz-ek megerősítése, a mezőgazdaság gépesítésének helyzete ma még megkívánja, hogy nagyobb számú munkaerőt biztosítsunk termelőszövetkezeteinkben, mint amennyi jelenleg renHol

lcp7£*srfî áll Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az sem, hogy sok falusi származású fiatal már eleve nem a mezőgazdaságban helyezkedik el. Ez az utóbbi, nevezetesen, a mezőgazdasági dolgozok elöregedése világjelenség, illetőleg nemcsak hazai specialitás és probléma. Az előbb említettek számokban kifejezve azt mutatják, hogy az 1949 és 1960 közötti evekben a mezőgazdasági keresők aránya nálunk 50-rol 35 százalékra, tehát mintegy 350 ezer fővel csökkent. Az 1961. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy ez évben is körülbelül 25—30 ezer fővel csökken a mezőgazdasági keresők száma. Végeredményben tehát 1961-ben az összes keresők száma mintegy 30 ezer fővel növekedett s a foglalkoztatási arány tovább javult, a munkaerőhelyzet egyensúlyban volt a meglevő előbb említett problémák ellenére is. Megoldandó, illetőleg javítandó a helyzet a szakképzetlen nők és fiatalkorúak, valamint a csökkent munkaképességűek kategóriájában és javítani kell a hiányon, amely a magasabb képzettségű műszaki, gazdasági és speciális képzettségű szakemberek, nehezebb fizikai munkát végző szakmunkások terén még fennáll. A jövőt illetően a tendenciák változatlansága következtében 80 ezer fővel kell növelni a mezőgazdaságon kívül dolgozók számát, ugyanakkor, ahogyan említettem, tovább csökken 30 ezer fővel, ha nem is a kívánatosnak megfelelően a mezőgazdasági keresők száma. Az egyenleg tehát 50 ezer fő új munkaerő beállítását jelenti a népgazdaságba. Ennek fedezésére a munkaképes korú fiatalok és a városi háztartásbeli nők fokozottabb munkába állítása áll rendelkezésre. Az előbbi vonatkozásban én is aláhúzom Pioker képviselőtársamnak tegnap az ipari tanuló képzéssel kapcsolatban tett megállapításait és támogatom javaslatait. Az említett adatok az életszínvonal növekedését is befolyásolják, mert a 100 keresőre jutó nem keresők száma a tervek szerint az 1961. évi 107,4-ről 105,7 főre csökken, ami nemzetközi viszonylatban igen kedvező arányt mutat. További feladat az iparilag fejletlenebb vidékeken a nők és a szakképzetlen fiatalok, főleg a munkaképes korban levő leányok munkába állítása. Engedjék meg- képviselőtársaim, hogy a munkaerő helyzet vonatkozásában az önök figyelmét is külön felhívjam és segítségüket kérjem néhány fontos, bár általánosan felismert kérdés megoldásában, amelyet a munkaügyi bizottság több miniszteri beszámoló alapján fontosnak tart. Társadalmi üggyé kell tenni a fiatalok helyes pályaválasztási tanácsadását és irányítását. Sok szülő és fiatal ma sem ismeri a lehetőségeket és igényeket a munkavállalás terén. Saját tapasztalatomból mondhatom, hogy sok érettségizett fiatalember pályaválasztását az ismeretségi kör, a divatosság, vagy éppen a szülők és rokonok pillanatnyi hangulata dönti el. Kevés és főleg nem jut el minden érdekelt szülőhöz és fiatalhoz az a kis tájékoztató füzet, amely az úttörést a szélesebbkörű pályaválasztási tanácsadásban megkezdte. A Hazafias Népfront és az Országos Nőtanács a SZOT-tal és a Munkaügyi Minisztériummal, valamint a Művelődésügyi Minisztériummal karöltve megszervezhetné a kérdés jobb kidolgozását, s a tennivalók gyors megvalósítását. Ugyancsak folytatni kell az ipar vidékre telepítésének sokszor hangoztatott helyes folyamatát, s a mezőgazdaság és a falu szocialista fejlesztésével a falusi munkaerő lekötését és a kívánatosnál nagyobb mérvű munkaerő átvándorlás csökkentését más népgazdasági ágakba. Emellett a mezőgazdaságban a korösszetétel javítását is fokozni kell, aminek legcélravezetőbb módszere a falusi fiatalságnak a mezőgazdasági szakmunkáskép-