Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-29

1807 Az Országgyűlés 29. ülése lí Elvtársak! Valóban jogosan hangzik el még I kifogás egyes gyártmányaink minőségével szemben. Meggyőződésem azonban, hogy konstruktőreink, technológusaink és szakmunkásaink, ha minden esetben a minőség messzemenő szem előtt tartásával, átgondoltabban végeznék munkájukat, ezeket a még meglevő, sokszor apró jelentőségű hibákat nem követnék el. Hangsúlyozni kívánom, elengedhetetlen, hogy export-piacaink biztosítása szempontjából újabb lehetőségek feltárásával, a belső igények jobb minőségű áruval történő kielégítésével minden gyár és üzem a kiadott rendelkezéseinknek megfelelően a legkövetkezetesebb intézkedések végrehajtását foganatosítsa. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 196l-es költségvetési év lezárása és értékelése jó keresztmetszetét adja népgazdaságunk helyzetének. Az elért eredményekben lemérhető a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája, népgazdaságunk egészséges fejlődése. Ezen belül lemérhető a kohászat és a gépipar munkája is. Felszólalásomban csak egyes kérdéseket tudtam kiragadni a kohó- és gépipar elvégzett munkájából, soron következő feladataiból. Pártunk Központi Bizottságának határozata utat mutat számunkra a további fejlődés felé. Mi a kohó- és gépipar vezetői és dolgozói ezt az útmutatást teljes egészében magunkévá tesszük. Ügy hiszem, e két fontos népgazdasági ágazat mintegy 430 000 dolgozója már nemegyszer bebizonyította, hogy híven követi a párt és a kormány szavát és teljesíti kötelességeit. A vasipari munkások, mérnökök és technikusok, valamennyi dolgozó most is készen áll az előttük álló feladatok teljesítésére. A magam részéről kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a pénzügyminiszter elvtárs expozéja alapján az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Sáró András képviselőtársunk. DR. SÁRÓ ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő 1961. évi kültségvetés végrehajtásáról szóló jelentés egészségügyi részéhez szeretnék néhány vonatkozásban hozzászólni. Elért eredményeink tárgyalásánál röviden ismertetni szeretném hazánk egészségügyi viszonyait. A szociális és egészségügyi állandó bizottság előtt elhangzott minisztériumi beszámoló szerint a járványos betegségek terén a helyzet jó. A gyermekbénulás megszűnt, és ez a tény a miniszter elvtárs rádióban elhangzott beszéde szerint is szép példáját mutatja a helyes és követendő nemzetközi együttműködésnek. Csökkent a tetanuszmegbetegedések száma 166-ról 145-re, ami szintén a bevezetett aktív védőoltások eredményének tekinthető. A szamárköhögés ellen 1954 óta alkalmazunk védőoltást, s a megbetegedések száma 20 000-ről 2800-ra csökkent. Igaz, hogy ez a szám a múlt évben ismét 4000-re emelkedett, aminek oka valószínűleg új fertőző törzsek megjelenése. Reméljük azonban, hogy néhány év múlva ennek a betegségnek a megszűnéséről is beszámolhatunk. 962. évi július 3-án, kedden 1808 Ezek azok az eredmények, amelyek alátámasztják azt, hogy a fertőző betegségek terén eredményeink jók. Vannak azonban még olyan betegségek, amelyekkel rosszabbul állunk. Ezek közül a legjelentősebb a fertőző májgyulladás, a hepatitis, amelynek száma megközelíti a húszezret, s a vérhas, amely még mindig helyenként járványszerűen jelentkezik. Csökkent a tbc-halálozás és kevesebb lett az új megbetegedések száma. A szám 23 ezerről 25 ezerre csökkent, tehát még mindig jelentős, és felhívja figyelmünket a további küzdelem szükségességére. A csecsemőhalálozás ezer élveszületésre számítva 48-ról 44-re csökkent. Bár a javulás jelentős, mégis itt is van javítanivaló. A táppénzes állomány úgy alakult, hogy négy betegségcsoport 40 százalékkal vette ki részét. Ezek a következők. A szív és érrendszer 9,3 százalék, mozgásszervi betegségek 8,6 százalék, tuberkulózis 7,5 százalék, üzemi és nem üzemi balesetek összesen 16,6 százalék. Ezek a számadatok felhívják a figyelmet az említett betegségekre és az ellenük való küzdelemre, ami szocialista kötelesség, de amellett fontos nemzetgazdasági érdek is. A halálokok közül néhányat említek meg, amelyek vezető helyet foglalnak el és az emberi életet a leggyakrabban veszélyeztetik: Szívbetegségek 27 százalék, daganatok 17,5 százalék, agyvérzés 12 százalék és tüdőgyulladás 3,8 százalék. A közölt adatok birtokában megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi helyzet javult, amit lehetővé tett az, hogy a szociális viszonyok jók és a kulturális színvonal emelkedett. Az anyagi helyzet vizsgálatánál elmondhatjuk, hogy a lehetőségek növekedtek ugyan, de a fejlődés üteme az előző évekhez képest lelassult. Hogy erre egy példát említsek: a minőségi fejlesztés terén az előző években két-háromezres bővítésre volt alkalom, most 1200-as fejlesztéssel tudjuk a minőségi ellátást javítani. Az ágyak száma a múlt évben ezerrel emelkedett. Az ápoltak száma 5 százalékkal nőtt, míg a kapacitás 1.2 százalékkal. Ezt a különbséget csak úgy lehetett áthidalni, hogy az átlagos ápolási idő csökkeni. Meg kell említenem itt, hogy az ország egyes vidékei között az ellátottság tekintetében bizonyos aránytalanság mutatkozik, s ennek hátrányos voltát érezzük Békés megyében is. Szolgál jon ennek megvilágítására csak néhány adat. Az országos vidéki átlagot figyelembe véve, 10 000 lakosra 33,9 általános kórházi ágy jut, míg megyénkben ez a szám 27,6. Igaz, hogy az orosházi kórház felépítésével az országos vidéki átlagot az általános ágyak tekintetében elérjük, de mi arra számítunk, hogy nemcsak nálunk, hanem általában országosan a vidéki átlag is tovább fog emelkedni, magasabb szinten lesz, így a viszonylagos elmaradottságunk továbbra is fenn fog maradni. Jelenleg a rosszabb kórházi ágyellátottság azt eredményezi, hogy az osztályokon kevés ideig tudjuk a betegeket tartani. Például a belgyógyászaton az átlagos ápolási időtartam 11 nap, a sebészeten 8,8, a szülészet-nőgyógyászaton 5,4 nap. Ez egyrészt terheli a területi betegellá-